Dezső Tamás az összes élő önazonosságát vizsgálja Hipotézis: Levél minden című munkájában. Bemutatott alkotásai heterogén együttessé állnak össze, nagy távolságból indítanak, és egészen a mikroszkopikus közelségig vezetnek el bennünket: a milliónyi levélből grafikai részletességgel kirajzolódó erdő távlati képétől a felnagyított levél felületének legapróbb részletéig. A kiállítás december 23-ig tekinthető meg a Capa Központban.

A fényképezést autodidakta módon elsajátítót Dezső Tamás munkáit világszerte kiállították, és többek között a TIME, a The New York Times, a National Geographic, a Le Monde Magazine, a The Sunday Times és a The British Journal of Photography is publikálta képeit. 2015-ben Notes for an Epilogue (Feljegyzések egy epilógushoz) címmel jelent meg fotókönyve a német Hatje Cantz kiadó gondozásában, majd ezután átmenetileg abbahagyta a fényképezést. Filozófiát kezdett olvasni, tanulni.  A Hipotézis: Levél minden „ennek a tanulási folyamatnak a része, gondolatkísérletek halmaza, amiben használom a fotót is” – mesélte egy interjúban. 

Az identitás kérdését körüljárva Dezső Tamás az emberi létezés metaforáját a növényekben találja meg, amelyek ugyanabból az anyagból és hasonló struktúrákból épülnek fel, mint mi. Egy erdő folyamatosan változik, milliónyi átalakuláson megy keresztül, ennek ellenére akár évmilliókon át ugyanarról az erdőről beszélünk, miközben kizárólag a helyszín változatlan. Hogyan beszélhetnénk ugyanarról az erdőről, ha az évszázadok során az azt alkotó elemek az utolsó molekulákig már számtalanszor lecserélődtek? „Dezső Tamás munkája gondolatkísérletek gyűjteménye, amelyben az identitás problematikájának értelmezése során hangsúlyosan vetődik fel, hogy lehetséges-e a növényi létformákat évezredekig marginalizáló antropocentrikus álláspontot áthangolni. Miért tűnik számunkra annyira ismeretlennek és idegennek a minket állandóan körülvevő, sok százmillió éves növényi létezés? Miközben létkérdéssé vált az önkényes, emberközpontú osztályozás teljes körű felszámolása, vajon lehetséges-e a növények radikális másságának megértése, ismerve a másság megértésének reménytelenségét ember és ember között?”– emeli ki Virágvölgyi István, kurátor. 

Kiemelt kép: Dezső Tamás: Garden híres (Fotó: Capa Központ)