Ma ünnepli 75. születésnapját Deák Bill Gyula, Artisjus-díjas énekes, „a magyar blueskirály”.

Deák Gyula 1948. november 8-án született Budapesten, Kőbányán. Fiatalkorában rajongott a Beatlesért, később pedig a Rolling Stonesért. Miután megismerte és megszerette a bluest, elment Orszáczky Miklós és Szakcsi Lakatos Béla koncertjére, amely akkora hatással volt rá, hogy úgy érezte, nincs keresnivalója ezen a pályán, abba is akarta hagyni, de végül nem így döntött. „A blues egy életforma, egy életérzés – magával ragad, és nem ereszt” – mondta egyszer. Fiatalon még járt énektanárokhoz, ám mivel tanárai az operaénekesi pályára szerették volna terelni, abbahagyta a tanulást. Pályafutását a kőbányai Sztár együttesben külföldi dalok éneklésével kezdte, majd később mint jazzénekes a Napsugár, a Wanderers és a Loyd zenekarokban énekelt, de első komolyabb együttese a Syrius volt.

1979 nyaráig vendégként lépett fel a Hobo Blues Banddel, később viszont a zenekar állandó tagjáváv vált. Kezdetben Rolling Stones-, Doors-, Hendrix-, Cream-nótákat játszottak magyarul, Földes László „Hobo” fordításában, de Kex dalok is szerepeltek műsorukon. Deák Bill Gyula először ezzel a zenekarral lépett fel nagyközönség előtt az 1980-as évek elején, és ekkor vált elismert énekessé. Ugyanebben az időszakban (1981-ben) filmszerepet kapott a Kopaszkutya című Szomjas György-filmben, aminek zenei anyaga csak tizenkét évvel később jelenhetett meg lemezen. 1983-ban még szélesebb ismertségre tett szert, amikor eljátszotta Torda táltos szerepét az István, a királyban, melyben nagyszerű alakítása és hangja lenyűgözte a közönséget. Később olyan előadásokban láthatta a közönség, mint az Itt élned, halnod kell, a János vitéz, a Jézus Krisztus szupersztár, az Attila – Isten kardja, vagy A költő visszatér.

A Hobo Blues Band számos művelődési házban és fesztiválon fellépett, ahol hatalmas sikereket arattak, amelyhez nagyban hozzájárult Bill szereplése. Egy év alatt hihetetlen népszerűségre tett szert az együttes: a Beatrice, a P. Mobil és az Bizottság mellett felléptek a legendás Fekete Bárányok koncerten, amely az akkori rendszert elutasító, szabadságkereső fiatalok számára páratlanul népszerűnek bizonyult. Ennek ellenére az akkori hanglemezgyártó vállalat képviselői nem akartak tudomást venni a sikereikről. A hatalmas nyomásnak engedve csak 1980-ban jelent meg az első kislemez, később már az első nagylemezt is kiadták, Középeurópai Hobo Blues címmel. Többször is kiérdemelték a különböző közönségszavazásokon az év együttese, az év előadója, az év egyénisége, az év hangszeres előadója címeket. Deák Bill 1985-ben lépett ki az együttesből.

A Hobo Blues Band és a P. Mobil közös koncertje Szolnokon, 1981-ben (Fotó forrása: Fortepan)

Szólókarrierje viszont már ezt megelőzően, 1983-ban elindult: ekkor jelentette meg első lemezét Rossz vér címmel, amelyet 1986-ban a Mindhalálig blues követett. Megalapította a Bill és a Box Company-t Bencsik Sándorral, a P. Mobil és a P. Box egykori tagjával. 1987-ben a Deák Bill Blues Band frontembere lett, amivel Dániában és az egykori Nyugat-Németországban is fellépett, és az 1990-es évektől kezdve vidéken és Budapesten is nagy sikerrel koncertezik ezzel az együttesével. Az 1993-as Bűnön, börtönön, bánaton túl című lemeze megjelenése után hat évig nem készített új lemezt, habár zenekarával rendszeresen koncertezett. Végül 1999-ben megjelentette a Bort, bluest, békességet albumát, majd rá két évvel a Bill kapitány blues cirkuszát, amit 2001-ben újra kiadtak CD-n és kazettán a Mindhalálig blueszal együtt. Több év kihagyás után jelent meg hatodik nagylemeze Hatvan csapás címmel, amelyet egy évvel később A Király meséi követett. Ebben az évben életmű koncerttel is készült: november 20-án a Papp László Budapest Sportarénában lépett fel.

Deák Bill Gyula bal lábát nagyon sok legenda és történet övezi, mivel máig sem lehet tudni pontosan, hogy mi is történt vele. 11 évesen az amputálásra valószínűleg azért került sor, mert focizás közben megrúgták, majd megműtötték, és talán orvosi műhiba következében elzáródott a comb visszere, amitől ödémát kapott, így egy hét múlva amputálni kellett.

2007-ben megkapta a Blues Patika Életmű-díjat, ám betegség miatt az átadón nem tudott megjelenni. 2008-van Artisjus-díjat kapott, valamint ő volt az első, aki részesült a Pont FM Életmű-díjban. 2009-ben a Fonogram díjkiosztó gálán Életmű-díjat kapott, amit a Millenáris Teátrumban vett át, Keresztes Ildikó köszöntésével. 2012. március 15. alkalmával a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. 2022 márciusában, „a magyar könnyűzenei életet gazdagító előadóművészi pályája, a magyar blues ikonikus alakjaként elért sikerei, évtizedek óta töretlenül népszerű […] művészi tevékenysége elismeréseként” Áder János államfőtől megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést.

Kiemelt kép: Deák Bill Gyula (Fotó forrása: hegyko.hu)