Ma ünnepli 77. születésnapját Csomós Mari, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, valamint a Nemzet Színésze címmel kitüntetett színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Csomós Mari 1943. szeptember 25-én született, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vajdácskán. 1961-ben nyert felvételt a Színművészeti Főiskolára, Simon Zsuzsa osztályába. 1965-ben diplomázott, ezt követően három évad erejéig Veszprémbe szerződött. 1968 és 1971 között a kecskeméti Katona József Színház, 1971 és 1978 között pedig a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1978-tól a Nemzeti Színházban játszott, egészen 1983-ig, ekkor csatlakozott a Katona József Színház alapító tagjaihoz. Kicsivel több, mint egy évtizedig szerepelt itt, 1994-től már az Új Színház tagjaként láthatta a közönség. 1997-ben szerződött a Radnóti Miklós Színházhoz, amelynek azóta is tagja.
László Zsolt és Csomós Mari a Lear királyban (fotó: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)
A színházi adattár szerint több mint 150 előadásban lépett színpadra, a kritikusok szerint rendkívül hiteles szerepformáló színész, aki belülről, önmagát adva játssza karaktereit. Leghíresebb szerepei közé tartozik a Szent Johanna, a Yerma, A makrancos hölgy és a Máli néni címszerepei, a Koldusopera Kocsma Jennyje és a Nem félünk a farkastól Marthája. Emellett olyan darabokban volt látható, mint az Előttem az élet (Rosa mama), a Hedda Gabler (Julianae Tesman), a Holt lelkek (Dobozocska), a Boldogtalanok (özv. Húber Evermódné), a Macskajáték (Paula), a Jane Eyre (Bertha Mason), a Tóték (Mariska), A kripli (Kate), a Medea (Medea), a Sirály (Arkagyina), az Erdő (Gurmizsszkaja), a Csongor és Tünde (Mirigy), a Kutyaszív (Darja), a Csirkefej (Anya), az Adáshiba (Vanda, Saci), a Hamlet (Gertrud), a Troilus és Cressida (Cressida), az Éjjeli menedékhely (Násztya), A kaukázusi krétakör (Énekes), a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (Eszter), A kaktusz virága (Stephanie) vagy az Én és a kisöcsém (Kató). Az elmúlt években a Kakukkfészek (Indiánfőnök), az Ádám almái (Aki veled van), A játékos (Antonyida Vasziljevna), a Lear király (Kent gróf, átöltözve Cajus) és a Futótűz (Nazira) című darabokban szerepelt – ez utóbbi jelenleg is látható a Radnóti Színház repertoárján, az Ódry Színpadon.
Kováts Adél és Csomós Mari a Lear királyban (fotó: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)
1964-ben az Így jöttem című filmben tűnt fel először mozivásznon, ezt követően olyan alkotásokban vállalt szerepet, mint a Staféta, a Még kér a nép, a Tutajosok, az Anna filmje, A rossz orvos, a Derengő, a Jadviga párnája, A miskolci boniésklájd, az Állítsátok meg Terézanyut!, a Sorstalanság, Kalandorok, az Utolsó idők, az Anyám és más futóbolondok a családból, az Egy szerelem gasztronómiája és a Zárójelentés. Emellett sorozatokban is látható volt, többek között szerepelt az Egy óra múlva itt vagyok…, a Nyolc évszak, a Kutyakomédiák, a Kisváros vagy a Családi kör epizódjaiban.
Csomós Mari a Kakukkfészekben (fotó: Trokán Nóra / Radnóti Színház)
Hazánk egyik legtöbbet díjazott színésznője: 1973-ban Jászai Mari-díjat, 1975-ben SZOT-díjat, 1977-ben Kazincy-díjat, 1993-ban Aase-díjat, 1996-ban Kossuth-díjat kapott, 1978-ban érdemes művésszé választották. 1996-ban a Nem félünk a farkastól című előadásban nyújtott alakításáért elnyerte az Országos Színházi Találkozón a legjobb női alakítás díját. A Színikritikusok Díját is több alkalommal vihette haza: 1987-ben a Csirkefej (legjobb női mellékszereplő), 1995-ben a Csongor és Tünde, valamint a Patika (legjobb női alakítás), 1996-ban a Nem félünk a farkastól (legjobb női alakítás), 1999-ben az Erdő (legjobb női főszereplő), 2003-ban a Medea (legjobb női főszereplő), 2017-ben A játékos (legjobb női mellékszereplő) című darabokban alakított szerepeiért. 1999-ben a Halhatatlanok Társulatának Örökös tagjává vált, 2008-ban Vajdácska díszpolgárává avatták. 2003-ban Radnóti-díjat, 2014-ben Prima Primissima díjat, 2016-ban Hazám-díjat kapott. 2017. március 27-én a színházi világnapon választották a Nemzet Színészévé Berek Kati helyére.
Kiemelt kép: Csomós Mari (fotó: MTI/Kallos Bea)
