Ma ünnepli 70. születésnapját Csiszár Imre, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színházi rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész.

Csiszár Imre Budapesten, 1950. november 7-én született, Csiszár János és Baranyai Margit gyermekeként. Már gyerekkorában érdekelte minden, ami színház, és egy ajándékba kapott Shakespeare-összes el is döntötte a sorsát. 1976-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán, Major Tamás osztályában, de Várkonyi Zoltán és Nádasdy Kálmán is tanította. 1975-1977 között a kecskeméti Katona József Színház rendezője volt, majd az 1977/78-as évadban a szolnoki Szigligeti Színházban rendezett. 1979 és 1988 között a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetőjeként dolgozott, ezt követően egy évig szabadúszóként rendezett. 1989 és 1991 között a Nemzeti Színház igazgató-helyettese, majd igazgató-főrendezője volt. 1991 és 1995 között a Budapesti Kamaraszínház rendezője, mellette 1994-1995-ben a Gyulai Várszínház vezetője is volt. 1995-1996-ban a Művész, illetve a Thália Színházat, 1996-tól a Thália Társaságot igazgatta. 1999-ben újra a Nemzeti Színház rendezője lett, 2000-től a Pesti Magyar Színházban is rendez. Sokoldalú művész, színészként több filmben és tv-filmben szerepelt, díszleteket és jelmezeket is tervezett.

Jelenet Az egy ember az örökkévalóságnak című előadásból (fotó: Eöri-Szabó István / Nemzeti Színház)

A társulatépítés és igényes műsorpolitika mellett rendezőként szerepértelmezéseiben fontos helyet kap a mély lelki folyamatok megjelenítése, az élőszó hitele. Shakespeare-től a kortárs drámairodalomig közel kétszáz darabot állított színpadra. Az ország szinte minden színházában – vidékén és a fővárosban – rendezett már. Jelentősebb munkái közé tartozik az Amphitryon, a Csapodár madárka, A kaukázusi krétakör, az Óz, a nagy varázsló, A nyugati világ bajnoka, a Macbeth, a Canterbury mesék, A szecsuáni jólélek, A tribádok éjszakája, a Lear király, a Black comedy, a Peer Gynt, a Lulu, Az ember tragédiája, a Két úr szolgája, a Tóték, a Cseresznyéskert, a Galilei élete, a Komámasszony, hol a stukker?, a Tartuffe, a Csongor és Tünde, a Szeget szeggel, az Athéni Timon, a IV. Henrik, a Közjáték Vichyben, A kétfejű fenevad, a Yerma, a Mefisztó, a Ványa bácsi, Az öreg hölgy látogatása, vagy Az ügynök halála. Jelenleg az Egy ember az örökkévalóságnak (Nemzeti Színház), a Megszámláltatott fák, A kegyelmesasszony portréja, A kék róka, a Fatornyok (Újszínház), A gyertyák csonkig égnek, A nagy négyes (József Attila Színház) és a Zárt tárgyalás (Gózon Gyula Kamaraszínház) című darabjai láthatók. Több előadás színpadra állításánál a díszlet- és jelmeztervekért is ő volt a felelős.

1982-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1987-ben érdemes művész lett. 2003-ban Főnix-díjban, valamint kiemelkedő színházrendezői tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. 2009-ben kiváló művész címet kapott, 2017-ben a Vidéki Színházak Fesztiválján elnyerte a legjobb előadás díját a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Az ötödik pecsét című produkciójával. 2019-ben Kossuth-díjat kapott.

Kiemelt kép: Csiszár Imre (fotó: Jókai Színház)