Ma ünnepli 77. születésnapját Cserhalmi György, Kossuth- és Balázs Béla-díjas színművész, érdemes művész, a Nemzet Színésze.

Cserhalmi György 1948. február 17-én született Cserhalmi Gyula és Varga Magda operaénekes gyermekeként. 1971-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, osztályfőnöke Békés András volt. Ezt követően Debrecenbe szerződött, itt játszott 1971 és 1972, illetve 1975 és 1977 között. A köztes három évadot Veszprémben töltötte, 1977-ben a Nemzeti Színház társulatához került, ezt követte 1979-től a Magyar Filmgyártó Vállalat. 1983-ban a Katona József Színház alapítója volt, amelytől 1989-ben a Nemzeti Színház kedvéért vált csak meg. 1991-ben úgy dönt kipróbálja a szabadúszást, ám három évvel később már az Új Színház színpadán találkozhatnak vele a nézők. 1999-ben a Radnótiba szerződött, ahol négy évadon keresztül láthatták a nézők. 2010-ben a Vörösmarty Színházban játszott, Székesfehérváron egészen 2018-ig maradt társulati tag.

Pályája során gyakorlatilag mindent eljátszott: volt Mercutio a Rómeó és Júliából, Hamlet és Coriolanus, játszotta Jimmy Portert a Dühöngő ifjúságban, Azdakot A kaukázusi krétakörben, életre keltette Csehov számos jelentős karakterét (Hruscsov, Ivanov, Trigorin), és maradandót alkotott a Körhinta Pataki Istvánjaként is. 2007-ben debütált rendezőként, Zalaegerszegen Arthur Miller Pillantás a hídról című művét vitte színre. Legutóbb a Tizenhét hattyúk című darabot állította színpadra a Magyar Színházban.

A Magyar Filmakadémia életműdíjjal tüntette ki Cserhalmi György színművészt 2020. február 28-án. Fotó: Szigetváry Zsolt /MTI

Több mint kétszáz filmben szerepelt, ezek között számos Oscar-díjra jelölt alkotás is volt, Szabó István Mephisto című rendezése végül meg is kapta a díjat. Koruk egyik legjelentősebb férfiszínészeként tartják számon, sokat foglalkoztatták cseh filmesek is, Wim Wenders pedig a 10 legjobb színész között tartotta számon. 2014-ben választották Bitskey Tiborral a Nemzet Színészévé választották Sztankay István és Avar István helyére. 2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.

A Magyar Filmkritikusok Díját négy (1977-ben, 1983-ban, 2005-ben, 2006-ban), A filmszemle díjat öt (1982-ben, 1985-ben, 1987-ben, 1988-ban, 2005-ben) alkalommal nyerte el. 1982-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1986-ban érdemes művésszé vált. 1987-ben és 1990-ben is megkapta az Erzsébet-díjat, 1988-ban SZOT-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1999-ben Magyar Művészetért díjjal, 2003-ban Európai Életmű-díjjal jutalmazták, 2005-ben Prima díjat kapott. 2013-ban elnyerte a Páger Antal-színészdíjat, 2014-ben pedig a Gábor Miklós-díjat. 2019-ben Tolnay Klári-díjjal és Budapestért díjjal tüntették ki, 2020-ban pedig megkapta A Magyar Filmakadémia életműdíját, amelyet 2022-ben a Színházi Kritikusok Céhének életműdíja és a Hazám-díj követett.

Felesége, Cserhalmi Erzsébet szintén színművész volt, 2016-ban elhunyt. Lányuk, Cserhalmi Sára filmrendező lett. Cserhalmi György a Balaton-felvidéki Kékkuton él. 2024 őszén jelent meg Csáki Judit könyve, a Cserhalmi – Nem lehet mindennap meghalni, amelyben a művésszel készített beszélgetése olvasható.

Kiemelt kép: Cserhalmi György (fotó: Szabó Adrienn)