Ma ünnepli 73. születésnapját Cserhalmi György, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas színész, érdemes művész.

Cserhalmi György Budapesten, 1948. február 17-én született, Cserhalmi Gyula és Varga Magda operaénekes gyermekeként. 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Békés András osztályában. 1971 és 1972, valamint 1975 és 1977 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagja volt, a kettő között a Veszprémi Petőfi Színházban játszott. 1977-től két évadon át a Nemzeti Színház, 1979 és 1983 között a Magyar Filmgyártó Vállalat művésze volt. Az 1983-ban induló Budapesti Katona József Színház egyik alapítója, 1989-ig színészként dolgozott a teátrumban. 1989-ben újból a Nemzeti Színházhoz szerződött, szintén két évadon keresztül volt társulati tag. Az 1991/92-es évadban a Labdatér Teátrum művészeti vezetője, 1994 és 1998 között az Új Színház, 1999 és 2003 között a Radnóti Miklós Színház tagja volt. 2007-ben Zalaegerszegen rendezőként is bemutatkozott, Arthur Miller Pillantás a hídról című művét vitte színre. 2010 és 2018 között a székesfehérvári Vörösmarty Színházban játszott.

Cserhalmi György (fotó: Stekovics Gáspár)

Pályafutása alatt közel 100 színdarabban láthatta őt a közönség, köztük olyanokban, mint a Koldusopera (Jakab), az Üvegfigurák (Jim O’Connor), a Rómeó és Júlia (Mercutio), Az ügynök halála (Biff), Kerek Ferkó (Kerek Ferkó), Kőműves Kelemen (Kelemen), a Yerma (Victor), a Szeget szeggel (Vincentio), a Hamlet (Hamlet, később Claudius), a Faust (Faust), a Téli rege (Leontex), a Troilus és Cressida (Achilles), Oresztész (Oresztész), Az imposztor (Gubertnátor), a Dühöngő ifjúság (Jimmy Porter), a Coriolanus (Coriolanus), A mizantróp (Alceste), A kaukázusi krétakör (Azdak), a Tóték (Őrnagy), a Don Juan (Don Juan), az Ivanov (Ivanov), a Figaro házassága (Almaviva gróf), a Cyrano de Bergerac (Cyrano), a Sirály (Trigorin), az Athéni Timon (Timon), a Tévedések vígjátéka (Égeon), Az ember tragédiája (Kepler), a Don Carlos (Posa márki) vagy a Körhinta (Pataki István).

Több mint kétszáz filmben játszott, korunk egyik legjelentősebb férfiszínésze. Láthattuk többek között a Még kér a nép, A szerelem határai, Az ötödik pecsét, a Ballagó idő, a Megint tanú, A Hídember, a Hamvadó cigarettavég, a Kontroll, az Eszter hagyatéka, a Baracksziget, a Halj már meg!, a Jupiter holdja, az Aurora Borealis – Északi fény és a Seveled című filmekben is. Ezen kívül számos Oscar-díjra jelölt alkotás szereplője, Szabó István Mephisto című műve meg is kapta a díjat, ebben Hans Miklast alakította. Sokat foglalkoztatják a cseh filmesek is: szerepelt többek között Ondrej Trojan Želary című rendezésében (ez a film 2004-ben szintén Oscar-jelölt volt). Ezen szerepek mellett ő kölcsönözte a hangját a főszereplőnek Jankovics Marcell két nagy sikerű rajzfilmjében, a János vitézben és a Fehérlófiában. Minisorozatokban és tévéfilmekben egyaránt látható volt (Rózsa Sándor, Kántor, Kisváros, Régimódi történet, Pillangó). Wim Wenders német filmrendező a 10 legjobb színész között említette őt.

Cserhalmi György (fotó: Kende Tamás)

A Magyar Filmkritikusok Díját négy (1977-ben, 1983-ban, 2005-ben, 2006-ban), A filmszemle díjat öt (1982-ben, 1985-ben, 1987-ben, 1988-ban, 2005-ben) alkalommal nyerte el. 1982-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1986-ban érdemes művésszé vált. 1987-ben és 1990-ben is megkapta az Erzsébet-díjat, 1988-ban SZOT-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1999-ben Magyar Művészetért díjjal, 2003-ban Európai Életmű-díjjal jutalmazták, 2005-ben Prima díjat kapott. 2013-ban elnyerte a Páger Antal-színészdíjat, 2014-ben pedig a Gábor Miklós-díjat. 2014-ben Bitskey Tiborral együtt a Nemzet Színészévé választották az elhunyt Sztankay István és Avar István helyére. 2019-ben Tolnay Klári-díjjal és Budapestért díjjal tüntették ki, 2020-ban pedig megkapta A Magyar Filmakadémia életműdíját.

Kiemelt kép: Cserhalmi György (fotó: Kallos Bea)