Egy évtized sem telt el a Szépművészeti Múzeum Cézanne és a múlt – Hagyomány és alkotóerő című kiállítása óta, újabb, a munkásságához kapcsolódó tárlat nyílik a Hősök terén. Az október végén megnyílt Cezanne-tól Malevicsig – Árkádiától az absztrakcióig új szempontból közelíti meg a festő életművét: míg a 2012/13-as bemutató az aixi mester és a nagy elődök (például Michelangelo, Giovanni Lorenzo Bernini, Nicolas Poussin) találkozási pontjait mutatta be, addig az új tárlat a 20. század első felében megjelenő klasszikus avantgárd irányzatok Cezanne-hoz való viszonyát elemzi.

Cezanne a kortárs képzőművészek, írók, költők, filozófusok, művészettörténészek érdeklődésének középpontjában állt egészen életműve első, 1895-ös párizsi kiállítása óta. A Szépművészeti Múzeumban megrendezett tárlat arra a kérdésre keresi a választ, miért fontos annyira Cezanne és a hozzá kapcsolódó müvészettörténeti viszonyrendszer a jelen számára is. A festő életműve a modern művészet egyik alappillére, a kompozícióval, a látvánnyal és a valóság megragadásával kapcsolatos munkássága 1885 után az avantgárd törekvések kiindulópontja lett. A kiállítás – amely hangsúlyozottan nem hatástörténeti bemutató –, Cezanne és az orosz, holland, német, magyar konstruktív/konkrét irányzatok sokrétű kapcsolódási pontjait vizsgálja a forma, a kompozíció, a szerkezet és a szín problematikájának a tükrében.

Paul Cezanne (Forrás: fidelio.hu)

Az aixi művész munkáin kívül a tárlat felsorakoztatja De Stijl mestereinek (Piet Mondrian, Theo van Doesburg, Huszár Vilmos), az orosz avantgárd művészeinek (Kazimir Malevics, Alekszandr Rodcsenko, Antoine Pevsner, Mihail Larionov) és a Bauhausban is dolgozó alkotóknak (Paul Klee, Lyonel Feininger, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor) műveit is, amelyeket tematikus elrendezésben mutat be. Továbbá az egymás mellett szereplő festmények – képpárok és szekvenciák – láthatóvá teszik a vizuális és szellemi kapcsolódási pontokat Cezanne és Piet Mondrian, Paul Klee, Lyonel Feininger, Bortnyik Sándor, Huszár Vilmos, Mihail Larionov, Kazimir Malevics vagy Friedrich Vordemberge-Gildewart alkotásai között.

A kiállításon és a katalógusban a korábbi írásmóddal szakítva, ékezet nélkül olvasható a festő neve, ezzel eleget téve a Société Paul Cezanne döntésének és a művész dédunokája, Philippe Paul Cezanne felhívásának – összhangban a Walter Feilchenfeldt, Jayne Warman és David Nash által összeállított online életmű‐katalógussal.

A kiállítás kurátora: Geskó Judit

Kiemelt kép: Paul Cezanne: Provence-i táj (Forrás: Szepmuveszeti.hu)