Carmina Burana és Shakespeare a XX. Magyar Táncfesztivál harmadik napján

A csütörtöki nap a Győri Balett stúdiójában vette kezdetét, ahol mozgásfejlesztő órákat tartottak a délelőtt folyamán, olyan babák számára, akik még nem kúsznak, illetve akik már kúsznak, de még nem járnak. A Gézengúz Alapítvány programján az anyai testkontaktusra épülő ringatásokat, dédelgetéseket, hintákat használva van lehetőség a babák többfunkciós fejlesztésére és szocializációjára. A délutáni órákban dr. Schultheisz Judit Huple® eszközével ismerkedhettek meg az érdeklődők, amely az idegrendszer szabályozórendszerén keresztül a mozgáskoordináció- és egyensúlyfejlesztésre, az idegrendszer érésének támogatására alkalmas. Aki esetleg lemaradt a tegnapi alkalmakról, annak ma és szombaton is van lehetősége részt venni további
hasznos és szórakoztató gyerekprogramokon a Győri Balett Stúdiójában.

A tegnapi naphoz hasonlóan az esti programokra való ráhangolódás csütörtökön is a II. János Pál téren kezdődött, ahol DJ A.L. latin zenei válogatással készült a közönségnek, akik közül többen táncra is perdültek a nagy meleg ellenére. Az est első nagyprogramja a Pécsi Balett Carmina Burana című előadása volt a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán. Carl Orff szcenikus kantátáját az együttes művészeti vezetője, Vincze Balázs álmodta színpadra 2019-ben, a darab azóta is szerves része nem csak a Pécsi Balett, hanem a Müpa repertoárjának is.

A szerző 1937-ben született zeneművét 11-13. századi, a világi élvezeteket megéneklő költők verseire komponálta, a dalok a bort, a szerelmet és az újjászületést dicsőítik. Vincze Balázs ezt az életérzést továbbgondolva frissítette meg a zenei anyagot Riederauer Richárd közreműködésével, így próbálva közelebb hozni azt a mai kor nézőjéhez. Ezt a törekvést szolgálja a kontextus is: a monumentális díszletben megjelenő, futurisztikus jelmezt viselő, a hatalmat és az erőt képviselő csoport helyezkedik szembe az egyszerű, emberi értékeket megtestesítő táncosokkal, a szimbolika pedig szembetűnő, a két fél küzdelme jelképezi a modern társadalom kiégett, elgépiesedett világát, amelyben hatalmas szükség van a reményre. A hit pedig a történet során meg is érkezik egy újszülött formájában, a két csoport vezetőjének gyermekeként. Ő köti végül össze az egymással szembenállókat, elhozva a békét az egész társadalomban.

A pécsi társulat nagyot dolgozik a színpadon a 70 perces játékidő alatt, nincs egy másodpercre sem üresjárat, belakják az egész színpadot és a hatalmas díszletet is remekül használják. A színpad közepén található félcső izgalmas lehetőségeket kínál a táncosok egyéni képességeinek kibontakozására, ám ezen kívül a rendező alig használ eszközöket az előadás során, inkább a tiszta táncra, a művészek mozdulatainak és gesztusainak kifejező erejére épít. A győri közönség pedig hálásan fogadta a produkciót, a hosszú percekig tartó tapson kívül erre az is bizonyíték, hogy érzelmektől túlfűtött beszélgetések egész sorát lehetett elcsípni a színházból kifelé sétálva.

Az est második felében a GG Tánc Eger Ahogy tetszik újratöltve című előadását láthatták a nézők a Kisfaludy Teremben. A társulattal folyamatosan együtt dolgozó Kulcsár Noémi – aki egyébként egy nappal korábban a Koncertvizsgán is zsűrizte a győri növendékeket – koreográfiája igazán könnyed és szórakoztató módon nyúl Shakespeare egyik legismertebb vígjátékához.

A történet a mesterhez méltón csavaros: Orlandót bátyja meg akarja öletni, ám a fiú legyőzi az életére törő birkózót, de mégis el kell menekülnie. Rosalinda és Célia végignézik a verekedést, Rosalinda beleszeret a fiúba, ezért úgy dönt, hogy férfiruhába öltözik és utána szökik barátnőjével együtt a titokzatos és félelmetes erdőbe, ahol a száműzött herceggel és kíséretével összetalálkozva csak bonyolódik az általában a szerelmet hajkurászók szövevényes viszonya. Senki nem tud senkiről semmit, de az persze nem kérdés, hogy a végén az érzelmek győznek, Rosalinda felfedi kilétét Orlando előtt, majd szépen mindenki megtalálja a maga párját, a herceg pedig visszatér birtokára.

És hogy egy ilyen bonyolult és szerteágazó cselekményt hogy lehet elmesélni egyetlen szó nélkül? Úgy, hogy az alkotó nem gondolja túl a koncepciót, lecsupaszítja a bonyolult történetet és a karakterekre koncentrálva, a szereplők legmarkánsabb érzelmeit és vágyait igyekszik megmutatni. Ezt pedig az egri táncosok nagyon értik és élik is, felszabadultan adják át magukat a klasszikus és modern balett elemeket és a néhol cirkuszra jellemző (egyéként a vidám jelmezek is ezt idézik meg) elnagyolt mozgást ötvöző koreográfiának, az elsősorban latin ritmusokból táplálkozó zenei szövetnek. Ez az életigenlő energia pedig átáramlik a nézőtérre is, így aki tegnap este végignézte a 60 perces előadást, úgy hagyta el a színházat, hogy azonnal be tudott kapcsolódni a II. János Pál téren még éppen tartó Karneváli Álom – Brazil Showba, amelyen a Carneval Budapest Zenekar művészei szolgáltattak további kikapcsolódást.  

Kiemelt kép: Jelenet a Carmina Burana című előadásból (Fotó: Mihály László)