Április 24. és 29. között hatvan év után ismét Budapest ad otthont a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége (FIAF) kongresszusának. A kongresszus nem csak a filmes szakmában jelentős esemény, hanem turisztikai szempontból is, hiszen a pandémia óta először megrendezett kongresszus iránt nagy az érdeklődés, több mint 100 filmes intézményből 240 szakember érkezik Budapestre a világ minden tájáról, köztük az európai, amerikai és ázsiai filmarchívumok vezető munkatársai. Emellett nemzetközi egyetemek és szakmai kiállítók is részt vesznek a konferencián.

Az esemény házigazdája a Nemzeti Filmintézet. A kongresszusnak a magyar filmkészítés születésének szimbolikus helyszíne, az Uránia Nemzeti Filmszínház ad otthont, ahol a szimpózium előadásaihoz vetítési program is kapcsolódik: többek között itt lesz látható először az NFI – Filmarchívum és Filmlabor által digitálisan restaurált A munkászubbony című film, amely 2017-ben került elő az amszterdami EYE Filmmúzeumban.

Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója elmondta, hogy a budapesti FIAF kongresszus kitűnő lehetőség arra, hogy a magyar filmörökségre és annak megőrzése érdekében végzett munkára irányítsák a nemzetközi figyelmet. Majd beszédében hangsúlyozta, hogy a kongresszus célja, hogy a szakemberek előadásaiból a résztvevők válaszokat kapjanak arra, hogy miként lehet ezt a rendkívül sokszínű mozgóképes örökséget hatékonyabban elérhetővé tenni a nagyközönség és a szakmai felhasználók számára.

A budapesti FIAF kongresszus központi témája idén a nem játékfilmes gyűjtemények megőrzése, digitalizálása és a közönséghez való eljuttatása lesz, ami azért is nagyon fontos, mert bár a világ filmarchívumainak többségében a filmhíradók, kísérleti filmek, rövidfilmek, animációk, néprajzi filmek, reklámfilmek, intézményi filmek és privátfilmek mennyisége jelentősen meghaladja a játékfilmes gyűjteményekét, ezek valahogy mégis jóval kevesebb figyelmet kapnak a nyilvánosság előtt, még ha kulturális történelmi kordokumentum értékük szakmai körökben elismert is. Mindez azért is érdekes, mert az audiovizuális archívumok világszerte komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ezek az alkotások előtérben kerüljenek, ennek ellenére az ilyen típusú mozgóképek jelentős része mégis láthatatlan marad.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház nézőtere (Fotó: Uránia Nemzeti Filmszínház)

Kiemelt kép: Virazsirozott filmszalag (Fotó: NFI)