Az Athenaeum Kiadó 2022-ben indult, a Szép Magyar Könyv díjával is kitüntetett Sétakönyvek sorozatában megjelenő kiadványok Budapest városrészeit, tereit és utcáit történetekkel, személyes vagy történeti visszaemlékezésekkel, építészeti és kultúrtörténeti érdekességekkel mutatják be az olvasónak. A sorozat célja, hogy könnyed formában, élvezetes stílusban kalauzolja végig az érdeklődőt egy-egy környéken – akár helytörténeti érdekességekre, akár egy-egy szebb vagy jellegzetes épület eredetére vagyunk kíváncsiak. A kötetek ideálisak családi, baráti sétákhoz vagy randihoz (itt kell megjegyeznem, hogy pár nappal korábban a lépcsőházunkból kilépve egy fiatal pár pont az épületet csodálta, kezükben Maczó Balázs egyik könyvével), de otthon olvasva is megállják a helyüket.
A sorozatban eddig számos budapesti pontot ismerhettünk meg. Induláskor például Maczó Balázs vezette végig az olvasókat a Szent István park környékén vagy Terézváros szecessziós épületein, majd a további kötetek a Népszínház utca múltját, a Városliget és a Margit-sziget nevezetességeit mutatták be. A legutóbbi kötetekben pedig Morcsányi Elza vezetésével járhattuk be az Andrássy utat és barangolhattuk be Szentendre városát.
A sétakönyvek legnagyobb ereje abban rejlik, hogy nem tankönyvként működnek, hanem a szerzők gyakran személyes hangon, mély helyismerettel vezetik be az olvasót egy-egy városrész életébe, egy ház homlokzata előtt éppúgy megállva, mint egy tér történetének kulcs-momentumainál. Ez a műfaj különösen akkor válik értékessé, ha az olvasó a későbbiekben maga is szeretne útra kelni – hiszen a „történeti térkép” mögötti történeteket már ismerve keresheti fel a helyszíneket.

A Nyugati pályaudvar homlokzata (Forrás: Építész fórum)
A sorozat egyik legfrissebb kötete A Nyugati tér és környéke – Budapest legizgalmasabb csomópontja, amelyben Maczó Balázs kalauzolja végig az olvasót Pest egyik legnyüzsgőbb pontján. A könyv nem csupán a Nyugati tér mai megjelenését mutatja be, hanem a környék történetét is, ezáltal a városi fejlődés korszakait és a tér körüli épületek izgalmas múltját is megismerhetjük. A térhez kapcsolódó fontosabb épületek, forgalmas metrókapuk, irodaházak és régi polgári lakóházak mind-mind szerepet kapnak, miközben az olvasó olyan részletekre is figyelhet, amelyek a mindennapi rohanásban gyakran elkerülik a figyelmet.
A séta mi mással indulhatna, mint magával az Eiffel térrel, az amellett található McDonald’s épületével és a szomszédságában a maga impozánságával is kitűnő Nyugati pályaudvarral. Ezt követően izgalmas útra indulunk, de nem csak térben, hanem időben is, hiszen a kötet nagyjából 200 évnyi időintervallumot mutat be. Megtudhatjuk példának okáért azt is, hogyan alakult ki a 4-6-os villamosvonala, milyen gyárak működtek ezen a környéken (egy időben meglehetősen nagy volt ezeknek a száma), az út végén pedig a sokak által szeretett és még többek által gyűlölt Westendbe is betérhetünk. A környék érdekességét és történelmi gazdagságát mi sem jelzi jobban, hogy ez a kötet mind közül a leghosszabb a maga 240 oldalával – és mintha Maczó maga is jóval részletesebben járná körbe az épületeket, mint azt korábban tette.
Ez a kötet jól prezentálja, hogyan lehet egy látszólag hétköznapi forgalmi csomópontot izgalmas történeti és építészeti narratívává formálni: miközben haladunk a tér környékén, fény derül arra is, miért fontosak ezek az utcák a város történetében, kik éltek itt valaha, és hogyan változott a tér arculata a XIX. századtól a mai posztmodern városi környezetig.

Az Örs vezér tere az 1980-as években (Forrás: Építész fórum)
Zubreczki Dávid új szerzőként mutatkozott be a sorozatban, és egyből egy olyan környéket választott témájául, amelyről még ő maga is úgy nyilatkozik, hogy első blikkre semmi érdekes nincs benne. A Séta az Örs vezér terén – Népbüfétől a titkos sugárútig Budapest keleti közlekedési csomópontját mutatja be. Ezt a helyszínt sokan csupán egy zsúfolt átszállóhelyként ismerik, pedig itt is több évtizednyi városi fejlődés olvasható le az épületek, panelrengeteg és zöldfoltok egymásra rétegződő történetében.
A szerző néhol önironikus módon, az eddigi íróktól jóval személyesebb és közvetlen módon szólítja meg az olvasót, így stílusával igen hamar magával is ragadja a figyelmet. Humorosan, mégis érdekfeszítően mutat rá, hogy az Örs környékén nem csak közlekedünk, hanem egy történeti értelemben vett gazdag városi szövet részesei is vagyunk: a kötetben feltárulnak az egykori gazdasági udvarok, a kertvárosi kísérletek, a szocialista várostervezés sajátosságai és a mai, élő városrész mindennapi pillanatai. Így a könyv nem csupán építészeti vagy urbanisztikai szempontból lesz érdekes, hiszen többször beszél azokról az emberekről és elképzelésekről is, amelyek nagyban formálták az Örs vezér tere mai arcát.
Ahogyan a sorozat korábbi kötetei, úgy ez a kettő is egyaránt alkalmas arra, hogy a városi sétákat gazdagabb élménnyé varázsolja: nemcsak azt mutatják meg, mit látunk, hanem azt is, miért érdemes odafigyelni rá.
Maczó Balázs: A Nyugati tér és környéke, Athenaeum Kiadó, 240 oldal
Zubreczki Dávid: Séta az Örs vezér terén, Athenaeum Kiadó, 176 oldal


