Holnap este mutatják be a Vígszínház Házi Színpadán az Egy gyilkosság mellékszálai című előadást Szántó Balázs és Seress Zoltán szereplésével. A Borbély Szilárd regénye alapján készült előadást Seress Zoltán állította színpadra.

„A gyilkosságnak csak látszólag következménye a halál, hiszen az maga a befejezetlenség. Egy gyilkosság sosincs lezárva” – tanította Reb Taub. Borbély Szilárd Halotti pompa című kötete egyik versének kezdő sorai rengeteg mindent elárulnak arról a kálváriáról, amelyet 2000 karácsonyától kezdve, a szülei elleni brutális rablótámadás kapcsán a szerző bejárt. A most bemutatásra kerülő előadás izgalmasan vegyíti a dokumentumdráma, a líra és az esszé elemeit: a nézők egyszerre lehetnek tanúi a nyomozásnak és a belső utazásnak, amely során Borbély Szilárd megpróbálja megérteni és elfogadni azt, ami a szüleivel történt.

A 2014. február 19-én tragikus körülmények között elhunyt Borbély Szilárd kivételes életműve a szeretet, a magány, az alázat, a szorongás, a másik emberhez forduló odaadás, a szolidaritás, a kétely és a hit örökös határmezsgyéjén bolyong. A rettenetes trauma, amely 2000 karácsonyán a szülei ellen elkövetett rablógyilkosság miatt érte őt, ahogy Radnóti Zsuzsa írja, lelkiállapotát azonnal, életművét fokozatosan változtatta meg, és mélyítette el.  Az Egy gyilkosság mellékszálai című előadás felkavaró, személyes és megrázó szembenézés, amelynek szövetét Borbély Szilárd versei, az általa írt prózai részletek, valamint a gyilkosság nyomozati anyagai és tárgyalási jegyzőkönyvei alkotják.

Jelenetkép az Egy gyilkosság mellékszálai című előadásból (Fotó: Juhász Éva/Vígszínház)

Az előadást a rendező, Seress Zoltán mellett Szántó Balázs játssza, aki Borbély műveivel először gimnáziumban találkozott. “Első olvasmányélményem a Halotti pompa volt. Később a Nincstelenek következett – hideg, pontos mondatai könyörtelenül tárták fel a hétköznapok valóságát. A tavalyi költészet napján, halálának tizedik évfordulóján számomra nem volt kérdés, hogy A bizalomhoz című versét szeretném elmondani. Az előadásunk egyszerre emlékezés és szembenézés. Tiszteletadás a költőnek, beszélgetés az elengedés fontosságáról, és kísérlet arra, hogy feldolgozzunk egy tragikus eseményt. Kihívást jelentő, komoly feladat, amely a nézőket is egy mély, olykor felkavaró utazásra hívja. Egy olyan útra, amelynek végén talán csendben, de mégis kitapinthatóan ott vár a feloldozás és az elengedés.”

Kiemelt kép: Jelenetkép az Egy gyilkosság mellékszálai című előadásból (Fotó: Juhász Éva/Vígszínház)