Moliére, a modern komédia megteremtője 1664-ben vetette papírra máig legismertebb művét, a Tartuffe-öt, amelynek színházi bemutatója ugyanabban az évben május 12-én volt, éppen ma 356 éve. Az ötfelvonásos vígjátékot, annak ellenére, hogy elnyerte XIV. Lajos tetszését is, azonnal betiltották, mivel a római katolikus egyház, a francia felső osztály és a Compagnie du Saint-Sacrement (egy befolyásos vallási szervezet) szerint is súlyosan sértette kritizáló hangnemével a kereszténységet. A mű olyan erős indulatokat gerjesztett, hogy a király befolyása nélkül Moliére-t, és mindazokat, akik a darabot megnézik, játszanak benne, vagy akár csak elolvassák a párizsi érsek kiközösítette volna az egyházból.

Moliére hogy megbékítse a képmutatókat (hiszen a legtöbb kritikusa ugyan mélyen vallásosnak mutatta magát, ám közülük sokan ugyanolyan álszentek voltak, mint a darab címszereplője), átírta a Tartuffe-öt, amely L’imposteur címmel jelent meg újra, ám ezt a változatot is csak magánelőadásokon és kizárólag az arisztokrácia előtt engedték bemutatni. A tilalom egészen 1669-ig tartott, akkortól kezdve játszhatták a darab utolsó verzióját.

És hogy mi váltotta ki a felzúdulást a remek szerepeket kínáló színdarabban? Maga a műfaj természete, amelyet a szerző saját maga fogalmazott meg a legpontosabban: „… a komédia lényege tulajdonképpen az össze nem illő dolgokban rejlik … a hazugság, a leplezés, csalás, a tettetés, mindez csak szereplés, ami nem egyenlő a valósággal, sőt annak egyenesen ellentmond – lényegében ez alkotja a komédiát.” – írja Moliére egy 1667-ben kelt nyilvános levélben, amelyből kiderül, hogy kritikusai egyáltalán nem értették az író gondolkodásmódját és humorát.

Nagy Zsolt és Pálya Pompónia a Tartuffe-ben (Fotó: Gordon Eszter)

A Tartuffe a kezdeti nehézségek ellenére páratlan népszerűségre tett szert a világ minden országában, hiszen ma is folyamatosan a teátrumok repertoárjának fontos elődása. Hazánkban 1857-ben a Nemzeti Színházban debütált Fekete Soma fordításában, azóta pedig újra és újra előveszik az alkotók, jelenleg is több teátrumban látható:

Az Örkény Színházban Bagossy László rendezésében, Nagy Zsolt, Znamenák István és Csoma Judit főszereplésével 2015 óta fut. A Nemzeti Színház 2019 októberében tűzte műsorára a világhírű grúz alkotó, David Doiashvili értelmezésében Trill Zsolttal a címszerepben. A Katona József Színházban az idei évadban debütált Keresztes Tamás, Máté Gábor és Fekete Ernő feledhetetlen alakításával Bocsárdi László rendezésében. A Radnóti Színház színpadán pedig egy egészen különleges előadás keretében tűnik fel Tartuffe: Feridun Zaimoğlu – Günter Senkel – Luk Perceval Molière – the passion című drámája négy Molière-komédia archetípusának összefűzéséből épül fel, melyek közül a cselszövő kalandor az egyik.

Egyik feldolgozás izgalmasabb, mint a másik, hiszen a téma örök: a minden korra, és kisebb-nagyobb mértékben mindannyiunkra jellemző színlelés mélyebb rétegeit boncolgatja, hiszen ez a manapság talán még hangsúlyosabban fellelhető jelenség folyamatosan foglalkoztatja az embereket.

Ács Eszter és Trill Zsolt a Tartuffe-ben (Fotó: Katona Vanda)

Kiemelt kép: Ónodi Eszter és Keresztes Tamás a Tartuffe-ben (Fotó: Gádoros Márk)