Ma ünnepli 89. születésnapját Bodrogi Gyula, Kossuth-dí­jas, kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes- és kiváló művész, a Nemzet Szí­nésze, a Halhatatlanok Társulatának tagja.

Bodrogi Gyula 1934. április 15-én született Budapesten. Pályáját néptáncosként kezdte, a SZOT együttes szólótáncosa volt 1951 és 1954 között. 1954-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, melynek elvégzése után, 1958-ban a József Attila Színházhoz szerződött. A társulat meghatározó szí­nészegyénisége volt egészen 1982-ig, mikor is a Vidám Színpadhoz került, ahol a színészet mellett több más funkciót is betöltött: volt művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996 és 2002 között a Vidám Szí­npad Kht. ügyvezető igazgatója. 2002-ben, miután megvált az igazgatói poszttól, a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette. Bodrogi Gyula 1975 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola (2000-től egyetem) tanára.

Bodrogi Gyula 1965-ben a Magyar Rádió stúdiójában (Fotó: Szalay Zoltán/Fortepan)

Pályájának kezdetén elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit osztották rá, ám rendezői hamarosan felismerték komikusi tehetségét is, és ettől kezdve a könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője lett. Emlékezetes alakításai: Napóleon (Sardou A szókimondó asszonyság cí­mű darabjában), Böffen Tóbiás (Shakespeare Ví­zkeresztjében), a francia király (Kacsóh Pongrác János vitézében), Peacock (Brecht Koldusoperájában), Bálint (A Hubay-Vas-Ránki szerzőtrió Egy szerelem három éjszakájában), Svejk (Hasek-Kaló: Svejk a hátországban), Seress Rezső (Müller Péter Szomorú vasárnapjában), Julien, a fogorvos (Barillet-Grédy A kaktusz virágában). Jelenleg a Nemzeti Színház Tizenhárom almafa, Caligula helytartója, Egri csillagok és Házasság Palermóban, a Budapesti Operettszínház János vitéz és a Karinthy Színház Nagymester előadásában látható, valamint a Centrál Színház nagy sikerű Network című produkciójában felvételről jelentkezik be estéről estére. 

A mozivásznon 1957-ben tűnt fel a Külvárosi legenda című Máriássy Félix rendezte filmben, és utána szinte évről évre hívták forgatni. Emlékezetes filmje volt a Gyalog a mennyországba, a Házasságból elégséges (akkori felesége, Törőcsik Mari volt partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, az Aranysárkány, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?, a Hekus lettem, az Üvegtigris. Az ő alakítása tette emlékezetessé a Szerencsés Dániel megtört családapa-figuráját, az Idő van mogorva üdülőgondnokát, a Titánia, Titánia avagy a dublőrök éjszakája négy főszerepét (a Főtitán és három dublőre). Ezzel a szereppel elnyerte a legjobb férfialakítás díját a svájci Vevey-ben 1989-ben, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban.

Bodrogi Gyula (fotó: MTI/Manek Attila)

Legnépszerűbb szerepei azonban mégis a televízióhoz kötődnek: rekedtes hangját gyakran kölcsönzi mesefiguráknak: a Süsü, a sárkány jószívű, mókás főhősének, és az ő hangján szólalt meg a Kérem a következőt Csőrmestere, valamint a Vuk kárörvendő varjúja is. A Linda című tévésorozatban pedig ő alakította a Görbe Nóra játszotta címszereplő színész édesapját. A tévében a mai napig is gyakran feltűnik, legutóbb a Doktor Balaton című sorozatban láthatta a közönség.

A színművész munkásságát hat évtizedes pályája során számos díjjal elismerték. 1962-ban kapta meg először a Jászai Mari-díjat, majd 1967-ben másodjára is átvehette azt. 1973-ban az érdemes, majd 1983-ban a kiváló művész címet kapta meg. 2004-ben lett a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2005-ben pedig átvehette a Kossuth-díjat. 2007-ben választották a Nemzet Színészének, 2012-ben pedig Prima Primissima-díjat kapott.

Kiemelt kép: Bodrogi Gyula (Fotó: MTVA)