Ma ünnepli 80. születésnapját Béres Ilona, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Béres Ilona Budapesten, 1942. június 4-én született, a kispesti Wekerletelepen nőtt fel. 1956 és 1960 között a KISZ Központi Művészegyüttesben volt színjátszó, ezt követően felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1964-ben szerzett diplomát Pártos Géza osztályában. 1964 és 1966 között a debreceni Csokonai Színház tagja volt, majd egy évre a Madách Színházhoz szerződött. 1967-től két évadon át a Nemzeti Színház társulatában dolgozott, majd 15 évig a Vígszínház tagja volt 1969 és 1984 között. 1984-ben ismét a Nemzeti Színházhoz szerződött Vámos László invitálására. 2000 és 2012 között a Pesti Magyar Színház tagja volt. 2013-tól a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 2014-től a Nemzeti Színházban és a József Attila Színházban néhány darabban vendégszerepelt. Első férjéhez a diplomaosztójának másnapján ment hozzá, akitől később a Bessenyei Ferenccel való kapcsolata miatt vált el. Második férjével, Tamással 1973 óta tart házassága, Budapest II. kerületében élnek.

Fodor Tamás és Béres Ilona A székek című előadásban (Fotó: Juhász Éva/Pesti Magyar Színház)

1995 és 1999 között az Aase-díj kuratóriumának tagja volt. 2000-ben a Magyar Országos Színészegyesület, a MASZK elnökévé választották, a tisztséget 2004-ig töltötte be. 2007 és 2010 között a Pro Solidaritas 2007, a Magyar Színház művészeiért Alapítvány kuratóriumának elnöke volt, emellett évekig volt a Pesti Magyar Színiakadémia (korábban Nemzeti Stúdió) tanára.

Dekoratív megjelenésű, kifejező, mély orgánumú, szerepeit mindig alaposan kidolgozó művészként tekintettek rá mindig is, már pályakezdőként Lukács Margit és Sulyok Mária utódjaként emlegették. Hosszú színházi pályafutása alatt a legnagyobb drámákban játszott szerepet. Repertoárján olyan darabok szerepelnek, mint az Ahogy tetszik (Rosalinda), a Jó embert keresünk (Sen-Te/Sui-Ta, később Isten), a Peer Gynt (Ingrid, Anitra), az Olympia (címszerep), a Téli rege (Perdita), a Szentivánéji álom (Hermia), a Tévedések vígjátéka (Adriana, Emília), A félkegyelmű (Aglaja), a Solness építőmester (Hilda Wangel), az Adáshiba (Vanda), a Bolha a fülbe (Raymonde). a Három nővér (Natalja Ivanovna), a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (Beverley, Marianne), a Vízkereszt, vagy amit akartok (Olívia), a Cseresznyéskert (Sarlotta Ivanovna; Ljubov Andrejevna Ranyevszkája), a Kreutzer szonáta (Marija Fjodorovna), a Kakukkfészek (Ratched nővér), a Platonov (Szofja), a Tartuffe (Elmira), a Tudós nők (Philaminte), az Elveszett paradicsom (Éva), A kaukázusi krétakör (Kormányzóné), A kassai polgárok (Ágnes), a Tóték (Tótné), a Háztűznéző (Arina Pantyelejmonovna), a Médeia (címszerep), A nagymama (Langó Seraphine), a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Mina néni), a Régimódi történet (Stillmungus Mária Margit), A hattyú (Beatrix), a Csongor és Tünde (Éj), a Bob herceg (A királynő), A windsori víg nők (Sürge asszony; Fordné), A kék madár (Til Anyu, A Macska, Az Anyai Szeretet), az Arzén és levendula (Abby), az Equus (Hesther Salomon bírónő) vagy A székek (Öregasszony).

Jelenetkép Az aranyember című filmből (Fotó: MTVA)

Színpadi szerepei mellett gyakori szereplője volt tévé- és játékfilmnek is. Legnagyobb sikereit két Jókai-adaptációnak köszönheti: az 1962-es Az aranyemberben Tímeát, az 1965-ös A kőszívű ember fiaiban Alfonsine-t alakította. Ismertebb filmjei közé tartozik az Egy szerelem három éjszakája (1967), a Moszkva tér (2011). Több színésznőnek kölcsönözte a hangját szinkronszínészként is, de meg kell említenünk két klasszikus magyar animációs filmet is: az 1983-as Hófehérben Arroganciát, az 1986-os Macskafogóban (valamint a 2007-ben készült folytatásban) Pissyt szólaltatta meg.

1973-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1983-ban érdemes művésszé avatták, 1992-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. 1996-ban kiváló művésszé vált, 2000-ben Kossuth-díjat kapott. 2004-ben a Halhatatlanok Társulatának tagjai közé került, 2011-ben Prima díjjal jutalmazták. 2013-ban elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is. 2014-ben elsők között választották be a Nemzet Művészei közé. 2013-ban Kispest, 2019-ben Budapest díszpolgárává vált, 2020-ban pedig megkapta a Magyar Filmakadémia életműdíját.

Kiemelt kép: Béres Ilona (Fotó: femina.hu)