Június 15-től egészen január 23-ig látogatható a Szépművészeti Múzeum nemzetközi gyűjteményének belga szimbolista szobraiból készült válogatása. A Budapesti nemzetközi kiállításokon 1897-től kezdve jelentek meg a belga művészek, akiknek művei hamarosan a magyar közgyűjteményeknek is részévé váltak. A kiállítás e figyelemre méltó csoport tíz szobrából mutat be egy válogatást.
A sokféle kulturális hatás metszéspontjában álló Belgium az 1830–1831-es szabadságharc során nyerte el függetlenségét. Az önálló belga kultúra és művészet történetében a történeti festészet 19. század közepi megújulása pedig egyértelműen nemzetközi jelentőségű fordulatot jelentett mindenki számára. Ebben a jellegzetesen átmeneti és gyakran dekadensnek nevezett korszakban a hagyományok és konvenciók felmorzsolódását sokan a társadalmi normák terhétől való felszabadulásként élték meg. A brüsszeli irodalmi és művészeti élet különösen élénk hangú és messzire hangzó válaszokat adott a szellemi változásokra, a századfordulós belga művészetnek ebben a megújulásában a szimbolizmus volt a legfontosabb és a legszélesebb körben terjedő irányzat. A szimbolista művek fókuszában az érzékiség, a mágikus mélyértelműség, a démoni erők (femme fatale) kifejeződése, az ember belső világa és az ideálok keresése áll. A szimbolizmus világába tartozó szobrok a belga kulturális megújulás különös figyelmet keltő csoportját alkották. Az új belga szobrászat képviselői a müncheni, berlini, bécsi, budapesti és más nemzetközi tárlatok rendszeres résztvevői voltak. Nagy hatást gyakoroltak ezeknek az országoknak a későbbi művészeti fejlődésére és maradandó nyomot hagytak a közgyűjteményeikben is.
A budapesti Műcsarnokban már 1897-ben nagyobb számban szerepeltek belga művészek, majd később is rendszeres visszatérői voltak a tárlatoknak, ahonnan a magyar állam többször vásárolt műveket a Szépművészeti Múzeum számára. Ezeknek a szerzeményeknek köszönhetően a belga fin-de-siècle szobrászata ma a Szépművészeti Múzeum modern nemzetközi gyűjteményének egyik markáns és átfogó egységét képezi.
Kiemelt kép: A Szépművészeti Múzeum (Fotó: Kozics Júlia)