Purcell barokk operáját Barta Dóra rendező-koreográfus színrevitelében, a középiskolás diákok számára meghirdetett MVM OperaKaland részeként mutatja be a Magyar Állami Operaház az Eiffel Műhelyházban. A hármas szereposztásban játszott darabot a tanulóknak szánt, október 13-től 21-ig tartó sorozatot követően, október 22-én tekintheti meg a nagyközönség.
Aeneas, a trójai hős (Najbauer Lóránt/Erdős Attila/Kósa Lőrinc) a város pusztulását követő menekülése során vetődik Karthágóba, ahol egymásba szeretnek annak királynőjével, Didóval (Balogh Eszter/Mózer Zsófia/Kun Ágnes Anna). Az ókori római költő, Vergilius híres eposzából, az Aeneisből átvett történet Purcell művében egy gonosz Varázslónővel (Meláth Andrea) is kiegészül, így nem Merkúr emlékezteti Aeneast küldetésére, hogy ő kell megalapítsa Itáliában az új Tróját, a majdani Rómát, hanem egy, az isteni hírvivő alakját magára öltő rossz szellem. És bár Dido gyötrelmét látva Aeneas akár az isteni(nek vélt) paranccsal is dacolna, a fájdalmába végül belehaló királynő még egyszer utoljára erőt mutat, és maga adja ki szerelme útját.
A Dido & Aeneas az angol barokk zeneszerző, Henry Purcell egyetlen tényleges operája, keletkezése az 1680-as évek végére tehető. A prológusból és három felvonásból álló, mindössze egyórás mű első ismert előadása egy leányiskolában volt Londonban, valószínűleg 1689-ben. A darab ezt követően hamar feledésbe merült, modern kori újrafelfedezése 1895-ben Purcell halálának 200 éves évfordulójához köthető, amikor a londoni Királyi Zenei Konzervatórium diákjai állították újra színpadra. A darab magyarországi premierje 1938-ban volt az Operaházban, Nádasdy Kálmán rendezése mindössze öt előadást ért meg. Ezt követően Békés András állította színpadra 1988-ban, Vajda János Mario és a varázsló című operája ősbemutatójának párdarabjaként 25 alkalommal láthatta az Ybl Palota közönsége, utoljára 1990-ben. Az előadást most Barta Dóra rendezi, aki legutóbb Philip Glass Les Enfants Terribles – Veszedelmes éden című balett-operáját vitte színre a teátrumban. Az ókori történet 17. századi feldolgozását Farkas Bence kortárs zenei közjátékai is kiegészítik, a zene és az ének mellett pedig a tánc is fontos alkotóelemmé válik. A darab látványvilágát Tihanyi Ildi díszletei, Kovács Andrea jelmezei és a Katonka Zoltán tervezte világítás is színesíti, dramaturgja Almási-Tóth András. A Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara mellett a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói működnek közre. Az előadásokat Bartal László és Hámori Máté vezényli.
Kiemelt kép: Heiter Melinda, Meláth Andrea és Megyesi Schwartz Lúcia a Dido & Aeneas című operában (Fotó: Nagy Attila/Opera)
