Az M5 csatorna január 30-án, vasárnap, 21 óra 35 perctől tűzi műsorára Rosztyiszlav Zaharov és Borisz Aszafjev krimijét, a Bahcsiszeráji szökőkutat, mely Puskin azonos című elbeszélő költeménye után született meg.
Az Erkel Színház Rosztyiszlav Zaharov által koreografált előadását a krími Bahcsiszerájban, az egykori káni palotában a valóságban is megtalálható Könnyek kútja ihlette, melynek kövezetén siratja Girej kán egykori szerelmét, Máriát. A tatár uralkodó Potocki herceg gyönyörűséges lányát, szerelmétől csúful megfosztva rabolta el Lengyelországból bahcsiszeráji udvarába, ahol azonban Zaréma, a kán első felesége féltékenységének esett áldozatul az ártatlan szépség. A bahcsiszeráji szökőkút az 1950-es évek elején A diótörő, a Párizs lángjai és A hattyúk tava után negyedikként mutatkozott be szovjet balettmesterek interpretációjában Magyarországon. Az 1952-es premier előtt a betanítást Zaharov személyesen irányította. A látványos és szenvedéllyel átitatott koreográfia, amely mind a szólisták, mind a tánckar számára szép és kihívásokkal teli szerepeket tartogat, nagy népszerűségre tett szert a közönség és a táncosok körében egyaránt, így kisebb-nagyobb megszakításokkal 2005-ig folyamatosan a Magyar Nemzeti Balett repertoárján szerepelt.
Az előadás főbb szerepeit Komarov Alekszandr (Potocki Herceg), Felméry Lili (Mária, a Lánya), Balázsi Gergő Ármin (Waclaw, Mária Vőlegénye), Kerényi Miklós Dávid (Girej Kán-Kekalo Iurii, Nurali, Tatárvezér), Chernakova Olga és Hangya Rita (Zaréma, A Kán Első Felesége – Sarkissova Karina, Mária Barátnői) játsszák. Az előadásban közreműködött a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Nemzeti Balett. A karmester Yannis Pouspourikas volt. A díszleteket Fülöp Zoltán tervei alapján Kerekes Szilárd rekonstruálta, míg Rományi Nóra új jelmezeket tervezett a produkcióhoz. A felvétel felelős szerkesztője Hara Lilla Beáta.
Kiemelt kép: Bahcsiszeráji szökőkút című előadás plakátja (Fotó: Erkel Színház)
