Amióta létezik ember, csodálattal adózik annak, ha valaki legyűr egy nálánál klasszisokkal nagyobb fenyegetést, legyen az vélt (elég csak Don Quijote szélmalomharcára gondolni) vagy valós (mint Dávid és Góliát esete) ellenfél. Erre a motívumra előszeretettel építenek a művészeti ágak is, a párhuzamhoz pedig tökéletesen passzol egy, az emberiség szívéhez közel álló állatfaj, amely a mesékben, regékben és legendákban gyakran olyan ellenféllel kerül össze, akivel szemben hátrányban van: a nyúlról van szó. Sokáig lehetne sorolni a példákat a Bolondos dallamok Tapsi Hapsijától kezdve Rémusz bácsi meséin át egészen a Zootropolis Judy Hoppsáig, de a lényeg ugyanaz marad: a nyuszi hol eszesebbnek, hol gyorsabbnak, hol bátrabbnak bizonyul ellenfelénél. Minket, befogadókat pedig ez végtelen örömmel és bizakodással tölt el, hiszen példája pezsdítően, reménykeltően hat. Megmutatja, hogy ha egy kis, félénk állat képes úrrá lenni a rémületén, és a rossz esélyek, illetve belső és külső nehézségek ellenére felveszi a kesztyűt, akkor mi is képesek vagyunk rá.

Beatrix Potter és Nyúl Péter (Fotók: Britannica)

Nem véletlen, hogy ilyen sok gyermekeket megcélzó, tanulságos- és felnövéstörténet foglalkozik ezzel, hiszen a pozitív üzenetet igyekeznek minél korábban a lurkók fejébe plántálni. Hasonlóan cselekedett az angol író, illusztrátor és természettudós, Beatrix Potter is több évtizedes pályafutása során, amikor könyveit állati főszereplőkkel színesítette be. Közülük a leghíresebb karakter Nyúl Péter lett, akivel először 1902-ben találkozhattak a gyerkőcök, azóta pedig világszerte ismerik a virgonc mesehőst, aki elrettenthetetlenül kíváncsi, és megtörhetetlen életkedvvel, bátorsággal bír. Akihez eljutott Potter fiktív nyuszija, az rájött, hogy mindenkiben ott rejlik a „nyúlpéterség”, és az ismeretlen felfedezése éppen olyan fontos, mint a saját boldogságunk kivívása, illetve annak a bennünk élő kisgyermeknek a támogatása, aki fél, de bátorrá akar válni. Az írónő időtlen történetei ezekről, valamint az életjátékok szabályaira építő, emberi társadalomra hasonlító mesebirodalomról szólnak, amelyben ugyanúgy helyet kap a család, a testvérség, az összetartozás és a kommunikáció fontossága, mint a problémák, a mindennapos súrlódások. Tökéletes alapanyag ahhoz, hogy szórakoztató módon adjanak át általa bölcsességeket ifjaknak és idősebbeknek egyaránt, amit számos adaptáció meg is tett, legyen az tévésorozat, film vagy éppen színdarab.

A legújabb feldolgozást pedig az egri Harlekin Bábszínház állítja színpadra Varga Péter Róbert rendezésében, valamint Szabó Attila írásában, aki kihangsúlyozta: „Előadásunk reményeink szerint egy érvényes olvasatát nyújtja a Nyúl Péter rajongóknak épp úgy, mint azoknak, akik e történettel előadásunkon keresztül találkoznak először.” A bábszínpadi változat a báb- és árnyjátékkal újfajta interpretációt ad a világhírű műnek, a Nyúl Péter kalandjai című előadás pedig Grosschmid Erik díszlet-, báb- és jelmeztervező bábszínházi jelrendszerének köszönhetően egyszerre őrzi és formálja korszerű színházzá az alapanyagot. Mint azt az alkotók elmondták, egy rafinált árnyszínházi felületben dolgoznak, amely mögött a mozgatók, a bábok és az árnyformák egyszerre képesek jelen lenni, mesélni. „Az árnyjáték misztikus költőisége fonódik össze előadásunkban a kesztyűsbáb játékos fürgeségével és a mozgatók/narrátorok mesélési aktusával.” – jellemzik az előadást, amelyben egymásba folynak a bábszínházi előadástechnikák, az árnyjáték és a kesztyűsbáb. Bevallásuk szerint a Nyúl Péter kalandjaival azt a komplexitást keresik, ahogyan régen a tűz mellett meséltek. Azt az egyszerű játékos nyelvet, amelyben egyszerre volt jelen a mesélő, a mesélésbe bevont tárgyak/bábok, és a tűz fényében falra vetülő árnyékok érzékeny rendszere.

Próbafotó Bankó Bencével (Fotó: Harlekin Bábszínház)

A Potter rövid meséiből készült összefüggő történet a nyüzsgő, nagycsaládos kisgyermekkorral indul, majd egy családi veszteség után Nyúl Péter útkeresésére, „bátorságpróbáira” és a „tiltott kert” meghódítására koncentrál. Utóbbi pedig nemcsak vakmerő kaland, hanem egyben feldolgozás is a főszereplő részéről, aki „talpraesettségét, valamint rafináltságát bizonyítva képes túllépni azon a rettegésen, amit az előző generáció hibái gyakran oly mélyen elültetnek a felnövekedő generáció lelkébe”. Ennek a fontos mondanivalónak az átadását pedig nem csupán a szemünkön keresztül történik majd, a fülünket is nagyban bevonják: az előadás szerves részét képezi ugyanis a Zádori Szilárd által megkomponált, klasszikus zenei hangszerelésen alapuló dallamos zene, amely hol a bábjátékot színesítő dalok, hol az árnyjátékot gazdagító aláfestő zenék formájában jelenik meg.

A négy éves kortól ajánlott, 50 percesre tervezett Nyúl Péter kalandjait április 12-én, 16:00 órakor mutatja be az egri Harlekin Bábszínház, ahol a rajongók a társulat színészeinek – a címszereplőt életre keltő Bankó Bencének, továbbá Bábinszki Ágnesnek, Bencze Mónikának és Lajhó Máténak – köszönhetően egy érzelmekkel teli, kihagyhatatlan kalandra kísérhetik el kedvencünket és a társait, például Tapsit, Pamacsot és Fülest. Aki pedig még nem élt át egyetlen „nyúlpéterséget” sem, az most pótolhatja Egerben, hiszen mindenkiben ott rejtőzik egy nagy dolgokra hivatott nyuszi, akinek lehetőséget kell adnunk a bizonyításra, a felfedezésre, az önfeledt szórakozásra. Jegyek még kaphatók a hivatalos honlapon keresztül. 

Kiemelt kép: Próbafotó az egri Harlekin Bábszínház Nyúl Péter kalandjai című előadásából (Fotó: Harlekin Bábszínház)