December 10-én mutatják be Szilágyi Bálint rendezésében a Kosztolányi Dezső novellái alapján készült Esti Kornél című előadást a Budapest Bábszínház Kemény Henrik Termében.
Esti K. Az élet művésze, az esetlegesség szerelmese. Önfeledt lényeglátó, jókedvű pesszimista. A tét nem kevesebb, mint az élet értelme a halál tükrében. Esti szédül az élet mély és kibogozhatatlan zűrzavarától. A szeme olyan, mint egy mikroszkóp lencséje. Minden hétköznapi eseményben a lényeget próbálja fölfedezni. Egy villamos útban vagy egy egyszerű felolvasásban. A választ arra, hogyan kéne élni. És főleg: hogyan kéne bánnunk egymással. Annak tudatában, hogy meghalunk. Mert Esti semmi mást nem tud, csak ezt. Célkeresése játékos és kétségbeesett. Játékos, mert az életet csak nevetve lehet elviselni. És kétségbeesett, mert az élet értelmetlen. Vagy ha mégis van értelme, akkor az a szüntelen keresés. Az út maga. Villamoson vagy vonaton. Egészen addig, amíg olyan merevek és mozdulatlanok nem leszünk, mint egy magára hagyott bábfigura. – Olvashatók a teátrum oldalán az előadás kapcsán a rendező, Szilágyi Bálint gondolatai.
Az Esti Kornél című előadás egyik bábja, tervező: Lázár Helga (fotó: Éder Vera)
Esti Kornél a szerző a fiktív alteregója, gyermekkori énje. A novelláskötet Első fejezete szerint Esti az író alakmása, énjének, alkatának az a része, melyben lázadó, anarchikus hajlamai gyökereznek, de amelyeket polgárrá válva, a társadalmi közszokásokba belehelyezkedve el kellett fojtania. A személyiség megkettőzése a század népszerű pszichológiai elméletén alapul, bár Kosztolányi némileg leegyszerűsíti Freud mélylélektanát és a pszichoanalízist: az egyén személyisége önellentmondásos, a tudatos és a tudatalatti énje szegül szembe egymással. Míg a tudatos én konformista, vagyis igyekszik megfelelni a társadalmi elvárásoknak, addig a tudatalatti, ösztönös énje lázadó, amely elveti a társadalmi normákat. Az elbeszélő Kosztolányi az előbbit, Esti Kornél az utóbbit képviseli.
Részben ez indokolja a bábszínházi adaptációt is. Egyrészt ez pont egy olyan történet, amit leginkább bábbal lehet elmesélni. Az Esti Kornél egy alteregó-sztori, amelyben vagyok én és van a báb. Másrészt a mű sokat segített abban, hogy megértsem, elfogadjam saját magam. Minden embernek van egy esti és egy nappali oldala. Általában az esti az, amiről nem beszélünk, elhallgatjuk, mert tele van titokkal, sötétséggel, árnyakkal és homállyal. De ettől függetlenül ugyanúgy része az életünknek, mint a nappali oldal. – mesélt erről Szilágyi Bálint, a rendező – Azt a struktúrát választottam, hogy mindegyik jelenet egy találkozást meséljen el: Esti Kornél az összes történetben megismeri az emberi szenvedés valamely formáját. A bábok használata itt már többdimenziós: a címszereplő más és más „lényekkel” találkozik, amit nem csak jellemre, hanem képileg is meg tudunk mutatni. Esti szeretné megérteni az életet, de végül rájön, hogy ez csak a szélsőséges helyzetek megismerésével sikerülhet. Mást árul ezekről egy jómódú, kétgyermekes családanya története, és mást azé a bolgár kalauzé, akinek az élete csupán egy szűk folyosón történő, oda-vissza járkálásról szól.
Blasek Gyöngyi, Barna Zsombor, Pallai Mara és Márkus Sándor az Esti Kornél próbáján (fotó: Éder Vera)
A történetek visszatérő eleme az út, az utazás, amelyek az életút szakaszaira és állomásaira utalnak. A jelképes célzások sokasága mindenki számára világossá teszi, hogy az író az emberélet útját ábrázolja: a megszületés kínjaitól kezdve az életben maradás vad és megalázó küzdelmein át egészen a végállomásig, a halálig. „Alapvetően a novellákkal dolgozunk. […] Az előadás az emberi életút négy szakaszát mutatja be: a fiatalságot, a fiatal felnőttséget, a felnőttséget és az érett kort. Négyen játszunk benne, mindenkinek jut egy-egy rész, amiben ő lesz Esti Kornél és Kosztolányi, aki narrálja az eseményeket, a többi jelenetben más szereplők bőrébe bújunk. A bábokat Lázár Helga tervezte, mindegyik egy-egy ismert személy alapján készült, olyanok, mint a kiállítási tárgyak, de tudnak bábként is funkcionálni. Főleg bunraku-technikával dolgozunk, de emellett lesz marionett és muppet is.” – árulta el nekünk Márkus Sándor egy korábbi interjúban, aki az előadás egyik szereplője.
Könnyen lehet, hogy Kosztolányi Dezső hasonlóképpen képzelte el saját halálát is, amiként azt megírta a novellákban, azonban a sors iróniája, hogy végül nem így ment el: egy gyógyíthatatlan betegség által jutott át a túlvilágra. Esti Kornél történetei azonban örökre köztünk maradnak és tanítanak minket arra, hogyan irányítsuk életünk hajóját, mozdonyát vagy éppen villamosát. Az Esti Kornél Fabacsovics Lili adaptációjában, Lázár Helga báb- és látványterveivel, Barna Zsombor, Blasek Gyöngyi, Márkus Sándor és Pallai Mara szereplésével december 10-étől lesz látható a Budapest Bábszínház Kemény Henrik Termében (Vörösmarty utca 31.)
Kiemelt kép: Barna Zsombor, Blasek Gyöngyi és Márkus Sándor az Esti Kornél próbáján (fotó: Éder Vera)
