Pályája során számtalan zenésszel dolgozott együtt, többek között Zoránnal, Hobóval és az LGT-vel is, de 1991 óta saját zenekarával, a Ferenczi György és a Pesti Rackák nevű formációval járják a világot. Meg sem kell szólalnia ahhoz, hogy felfigyeljenek rá, a puszta jelenlétével is képes feldobni egy rendezvényt. De szerencsére nála a muzsikán van a hangsúly, s bár country zenészként kezdte, ma már a népzene a meghatározó irányvonala. A naptára októberig tele, jövő héten a KŐFESZT-en találkozhatnak vele a rajongók. A Máté Péter-díjas közkedvelt zenésszel, Ferenczi Györggyel beszélgettünk.

Jövő héten lesz az idei KŐFESZT, neked ez miben más és több, mint a fesztiválok általában?

Ha röviden akarom összefoglalni, akkor a legjobb és legegyedülállóbb ebben a fesztiválban az az, hogy megmutatja, hogy egy ilyen szintű összejövetelt meg lehet emberi módon is szervezni.

Mit értesz ez alatt?

A KŐFESZT-en nincsenek egymás hegyén-hátán a színpadok, és nincsen semmilyen felesleges fakszni. Esküszöm, hogy ilyet még sehol nem láttam, hogy az árusok is ennyire jó fejek. És ami még nagyon fontos, hogy nem gagyi, felesleges dolgokat árulnak, amit ott veszel, az is mind valamilyen értéket képvisel és minőségi darab. Szerintem ez azért fontos, mert ez is nagymértékben meghatározza egy rendezvény arculatát. A színpadon és a helyszíneken pedig az öt napban, a magyar kultúrának egy olyan minőségi szelete van bemutatva, amely egészen példaértékű. A fesztivál minden elemén látszódik, hogy ez volt az alapvető cél, és én nagyon bírom, hogy ebben az elüzletesedett világban sem tértek el a szervezők az eredeti elképzeléseiktől. Itt a hangsúly azon maradt, amin a kezdetekben is volt, ez mindenképpen kiemeli a többi, úgymond „klasszikusnak” számító fesztivál közül. Az meg tényleg hab a tortán, hogy a népi kultúrának a krémje, akik itt összejönnek, milyen össznépi zenélésbe csapnak át éjszakánként. Szuper alkalmi formációk alakulnak és hajnalig megy az örömzenélés. S mivel akusztikus a zene, nem is zavaró. Nagy bajban lennék, ha azt kérted volna, hogy említsek valami negatívumot is, mert tényleg nem tudnék.

Tavaly voltatok először, evidens volt, hogy idén újra felléptek?

Remélem igen. (nevet) Nagyon örültünk, hogy ismét meghívtak minket, nyugodt szívvel ki merem jelenteni, hogy rangnak számít a KŐFESZT-en fellépni. Tavaly a Trianoni műsorban muzsikáltunk, az nemcsak szép, hanem szívmelengető is volt. Idén teljesen más a program, önálló koncertet játszunk.

Ferenczi György és Doór Róbert (fotó: Steindl Gabriella)

Egész nyáron úton vagytok, szinte az ország minden pontján felléptek. Mindenhova ugyanazt a műsort viszitek?

Minden koncertünk más, mert mindig frissítünk rajta egy kicsit. Annyira be van próbálva minden, hogy bátran hozzá tudunk nyúlni a korábbi műsorainkhoz is, akár menet közben is tudunk váltani.

Tehát, ha valaki ott volt egy idei fellépéseteken, akkor annak a KŐFESZT-en tudtok újat mutatni?

Annyira, hogy van pár új dalunk, amelyek a KŐFESZT-en fognak debütálni. Nem szeretnék erről többet elárulni, legyen ez meglepetés, de például olyan Petőfi-vers feldolgozás is lesz, amit még soha, sehol nem játszottunk.

A közönség szempontjából számít, hogy változzon a műsor, vagy nektek fontos ez?

Elsősorban természetesen a közönség szempontjából fontos, de nekünk magunknak is. Nem vagyunk robotok, még akkor sem, ha technikailag olyan szinten össze van rakva a produkciónk, hogy akár önjáró robot üzemmódban is le tudna menni az egész, nagyjából a 15. koncert után. De ez egyrészt nem néz ki jól kívülről, másrészt nem emberi, és nekünk sem esne jól. Nekünk fontos, hogy kavicsokat dobjunk az állóvízbe, kell, hogy kicsit kilépjünk a saját komfortzónánkból, és szerencsére a közönség is mindig vevő erre.

Több mint 30 éve vagytok jelen a zenei világban. Nem félsz attól, hogy egyszer rutinná válik az egész? Hogy olyan lesz, mint egy futószalag?

Nem, ettől egyáltalán nem tartok. Mi nem élősködünk a saját közönségünkön, nem az van, hogy húsz éve toljuk ugyanazt az 5-6 számot, amit már mi is ununk. Nálunk a műsor több mint fele mindig új, így nem tud ráunni a közönség és mi magunk sem. Nem szeretném azt megérni, hogy úgy megyünk egy koncertre, hogy nem beszéljük át a műsort a srácokkal, hanem csak megyünk megszokásból, aztán majd csak lesz valahogy alapon állunk a színpadon. Nincsen bajom azzal, ha valaki így csinálja, de azok nem mi vagyunk. Soha nem fogjuk rutinból tolni, mert folyamatosan dolgozunk és érünk, egyre tudatosabbak leszünk az évekkel, és így egyre tudatosabban építünk be mindent a muzsikánkba is. Igazából most a legjobb a banda szerintem. 1991 óta csinálom a saját zenekaromat, és úgy érzem, hogy ilyen jó még soha nem volt, mint most. Olyan már előfordult, hogy nehezen indult be a gépezet, mert meleg volt, vagy fárasztó volt az utazás, de a második nótánál mindig helyreáll a világ rendje. Akkor megindul a vérünk és mehet a rock’n roll. Onnantól örömzene van, és ez a legnagyobb szabadság az életben.

Ferenczi György (fotó: Steindl Gabriella)

A KŐFESZT-en tudtok maradni, kicsit szórakozni vagy mentek rögtön tovább?

Elég komoly turnéban vagyunk, emiatt bármennyire szívesen maradnánk, sajnos nem tudunk. Idén is szuper csapatokat verbuvált össze Ákos (Csúri Ákos, a KŐFESZT alapítója, főszervezője – A szerk.), de ez az időszak csak a fesztiválnak jelent nyugalmat, nekünk nem. (nevet).

Neked mikor jön el a nyugalom ideje?

Október közepéig megy a turnénk, addig nincs megállás. De okosan ki van ez találva, a két turné között lesz idő és lehetőség töltődni, pihenni. Azt, ha akarnám, sem tudnám titkolni, hogy a turné végére nagyon le tudunk pusztulni. A sok utazás az, ami nagyon fárasztó tud lenni.

De a zene még mindig örömforrás számodra?

Abszolút. Óriási áldás az élettől. Főleg, hogy én nem is értek semmi máshoz. És már nem is akarok.

 

Részletes program a KŐFESZT oldalán.

A rendezvény a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program és a Magyar Kultúráért Alapítvány támogatásával jött létre.

Kiemelt kép: Ferenczi György (fotó: Steindl Gabriella)