Az évad legjobbjai – 2023/24: Visszataps-díj

A Deszkavízió szerkesztősége idén is nyolc kategóriában választotta ki az évad legjobbjait. A tavalyi évtől kezdve nemcsak a premierek alkotóit díjazzuk, hanem kiemelünk olyan előadásokat is, amelyeket korábban mutattak be, ám mi még csak a 2023/24-es évadban láttuk. Mutatjuk melyek ezek!

Andi – Frankenstein (Budapest Bábszínház)

A Budapest Bábszínház Frankenstein című előadása számomra igen friss élmény, a múlt héten az Országos Színházi Találkozó keretében láttam, Kaposváron. A darab 2022-ben debütált Keresztes Tamás rendezésében, aki a látványtervezésből is kivette a részét Hoffer Károly mellett, akiről nem csak bábművészként, rendezőként, hanem tervezőként is csak szuperlatívuszokban lehet szólni. Kettejük víziójának eredménye az a lenyűgöző előadás, amelyet az OSZT zsűrije is az egyik legrangosabb díjjal méltatott csütörtök este.

Mary Shelley hátborzongató történetének Nick Dear által jegyzett átirata nem is a címszereplőre fókuszál, hanem inkább a Kreatúra lelkivilágának megismertetésére, szellemi fejlődésének nyomon követésére és a cselekvései mögött rejlő motivációk kibontására helyezi a hangsúlyt, amelyet a játszók végtelen érzékenységgel adnak át a 110 perces előadás során. Mindenki bravúrosan végzi a dolgát a színpadon, Teszárek Csaba változatos érzéseket jelenít meg a báb önállóan mozgó fejével, míg a testet mozgató Bartha Bendegúz és L. Nagy Attila páratlanul pontosan követik az ő koreográfiáját, Márkus Sándor tanúbizonyságot tesz prózai színészi képességeiről, Csarkó Bettina különleges humoráról, Podlovics Laura pedig olyan kisugárzással formálja meg karakterét, ami igen ritka a fiatal művészeknél. Blasek Gyöngyi minden színpadon töltött perce jutalom a nézők számára, illetve Tatai Zsolt, Pethő Gergő, Szolár Tibor, Beratin Gábor ás Jeles Bálint Bence folyamatos precíz munkája is csak fokozza az összhatást: olyan varászvilágot teremtenek ők együtt, amely mindenkit megérint és elgondolkodtat. És mi mást várhatnánk egy igazi, érvényes színházi előadástól?

Jani – A padlás (egri Harlekin Bábszínház)

A Harlekin Bábszínház 2023 nyarán mutatta be A padlást, így bár ezt az előadást a többség bizonyára az idei évadban látta, szabályaink szerint nem kerülhetett be az évad legjobbjai sorozatba premierként. Az egri produkció abból a szempontból is különleges, hogy Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter musicalje először debütált bábszínházi keretek között. Szűcs Réka rendezését szerencsére nemcsak az egri, hanem a budapesti közönség is több alkalommal megtekinthette – jómagam is így jutottam el rá. Az pedig talán mindennél többet mond, hogy az előadás annyira magával ragadott, hogy egy héten belül kétszer is megnéztem – és másodjára is ugyanannyira varázslatos volt, mint elsőre.

Túlságosan hosszan nem kívánok írni erről az előadásról (decemberben már megtettem), hiszen a történet szinte mindenki számára ismert, aki pedig jártas a bábszínházban, az tudhatja, hogy ez a műfaj mennyivel több jelentésréteget tud adni bármely darabnak. Szűcs Réka pedig ezeket maximálisan kihasználja, az, amit a színpadon látunk, az valóban maga a varázslat, ahogyan az is bebizonyosodik, hogy a bábszínházi dolgozók valóban nem ismernek lehetetlent. Az előadás legnagyobb erénye azonban mégis az, hogy a történet közel 40 évvel a bemutató után is képes erőteljesen hatni az érzelmeinkre, ezzel is bizonyítva annak örökérvényűségét. És milyen jó, hogy ez A padlás ízig-vérig a miénk.

Dani – A cégvezető (Vörösmarty Színház)

A József Attila-díjas magyar író, Háy János 2020-ban megjelent könyvét, A cégvezetőt a Vörösmarty Színház egyik kiváló művésze, Sághy Tamás előadásában ismerhette/ismerheti meg a székesfehérvári és budapesti közönség. A sorsjátéknak titulált egyszemélyes műsor humora, öniróniája és önreflexiója minden felnőtt saját története is egyben, amelynek középpontjában korunk embere, a cégvezető áll, akinek énközpontúságához, értékítéletéhez, a mindenből a legjobbat elvéhez idomulnia kell másoknak is. Vagy megedződik, vagy megtöri őt és a környezetét a napi hajsza.

Egy monodráma esetében rendkívül nehéz dolga van a publikum elé kiálló színésznek, hiszen nincsenek mellékzöngék, díszletek, szédítő látvány és a koncentrációt segítő kollégák: egyedül áll a reflektorfényben több tucatnyi szempár szegeződik rá, és mégis ki kell töltenie a teret élettel, értékkel. Sághy A cégvezetővel hibátlanul ugorja meg ezt a feladatot: rendületlenül, lendületéből mit sem veszítve hol harsányan, hol a fülünkbe duruzsolva okít, csodálkoztat, gondolkodtat el, a görbe tükör feltartását és szemfelnyitási kísérletét pedig hol mosolyok, hol kikerekedett szemek kísérik. Időtlen darab, aminek ugyanannyi relevanciája volt a múltban, van a jelenben és lesz a jövőben is.

Sári – 10 (Radnóti Színház)

Kevés olyan előadás van, aminek a műsorfüzetét hosszú ideig őrizgetjük, hiszen a legtöbb esetben ezeket szanáljuk is nem sokkal az előadás után. Nos, én a 10 című előadáshoz tartozó kis nyomtatványt, de még a jegyet is könyvjelzőként őrizgetem. Tipikusan ez is olyan este volt, amikor esett az eső, nem nagyon volt kedve elindulni az embernek, végül 3 óra 30 perc múlva kiderült, mennyire kár lett volna otthon maradni.

Úgy hiszem a Biblia és a tízparancsolat még akkor is meghatározó hivatkozási alapok az életünkben, ha nem vagyunk a szó szoros értelmében vallásosak, hiszen ezek olyan alapvetések, amelyek a neveltetésünk kezdetétől velünk vannak. A Radnóti Színház pedig megmutatja a 11. parancsolatot, miszerint tedd felebarátodat kulturáltabbá! Kevés az olyan pillanat 2024-ben amikor megállsz és nem forgatod az agyadat csak azon, ami éppen előtted történik. Nem megszokott, hogy nem szükségesek sallangok a figyelem fenntartásához, az pedig, hogy egy nézőtérnyi ember együtt él egy előadással, végképp nem.

Dóri – Kozmikus konfliktus / Missa Duodecima / Teremtett világ (Feledi Project)

A Feledi János által rendezett és koreografált Kozmikus konfliktus / Missa Duodecima / Teremtett világ darabot ugyan idén, vagyis 2024-ben mutatták be a Liszt Ünnep keretein belül, a koreográfiák alapjául szolgáló kortárs zenei kompozíciók korábbi években születtek. Szentpáli Roland A szél és a nap című munkáját a Müpa zeneműpályázatán díjazták még 2020-ban, az erre készült Kozmikus konfliktus rész Aiszóposz (Ezópusz) görög meseköltő történeteire épül. A Müpa évadának kiemelt zeneszerzője, Orbán György misekompozíciója, valamint kórusművei adják a darab második részének alapját.

A produkció egy olyan, egyedi felállást mutat be, ahol a modern tánckoreográfiákat a Kodály Kórus és a Kodály Filharmonikusok élőadása teszi teljessé, ezáltal tekintélyes létszámú alkotó jelenlétéből merítkező darabbá alakulva. A zenei kompozíciók magasztos hangvételét a tánc könnyed, már-már éteri megnyilvánulásával karöltve az emberi lélek mélyét, a tudatos és tudattalan jelenlét mozzanatait hozza felszínre, felejthetetlen élményt hagyva maga után.

Orsi – Jó estét nyár, jó estét szerelem (Gyöngyösi Játékszín)

1974 őszén megkereste Latinovits Zoltánt a Balassi Bálint Szavalókör egyik tagja, és félve kérdezte, az általa összeállított Radnóti-műsort megrendezné-e. Megrendezte. Gyurosovits-Petheő Csilla, a Gyöngyösi Játékszín vezetője 2022 tájékán Sándor Péternél arról érdeklődött, hogy a Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés dráma főszerepét egy műkedvelő színtársulat álomprojektjében elvállalná-e. Elvállalta. Mindkét színművészről sokat elárul a gesztus, hogy igent mondtak egy-egy ilyen jellegű felkérésre, és az is fontos, hogy Sándor Péter még egy fővárosi teátrum társulatának tagjaként csatlakozott ideiglenesen a Heves megyei alkotóközösséghez. Az eredmény egy alacsony költségvetésű, ám gondolatiságban gazdag előadása lett. Nagyon lehet szeretni azonban azt a jelenséget, amikor egy kifejezés adott kontextusban kettős értelmet nyer, a „visszataps” pedig itt sem pusztán egy produkciónak szól, hanem annak reménye is megmutatkozik a szóösszetételben, hogy aki a színpadra való, az tartósan színpadon is lehet.