Steve Berry történelmi vonatkozású thriller-regényei közel két évtizede tartják izgalomban az olvasókat. Az amerikai szerző hazánkban is nagy népszerűségnek örvend, amit mi sem bizonyít jobban annál, hogy legismertebb sorozatának már a tizennyolcadik kötete olvasható magyarul, amelyben Cotton Malone egy II. világháborús rejtélyt old meg, amely egy legendás, milliárdokat érő, elveszett kincset, Jamasita aranyát érinti.
A II. világháború utolsó hónapjaiban Jamasita Tomojuki tábornok vezetésével a japánok hatalmas mennyiségű aranyat és más lopott értéktárgyakat rejtettek el a Fülöp-szigetek csapdákkal teli föld alatti rejtekhelyein. 1947-ben a zsákmány egy részét nem kincsvadászok, hanem az Egyesült Államok kormánya találta meg, és senkinek sem szólt a felfedezésről. Ehelyett ezeket a vagyontárgyakat titkosítottnak minősítették, Európába szállították, és titokban beolvasztották a Fekete Sas Vagyonkezelőbe. Napjainkban Cotton Malone, az Igazságügyminisztérium nyugalmazott ügynöke éppen Svájcban tartózkodik, hogy szívességet tegyen egy barátnak, Derrick Kogernek. Ám az egyszerűnek vélt művelet elfajul, és a férfi belekeveredik a világ legrégebbi bankja és a CIA közötti háborúba, amely közvetlenül érinti a Fekete Sas Vagyonkezelőt is. Hamarosan rájön, hogy minden egy múltbeli kedvesétől függ, aki hirtelen újra felbukkan, nagyszabású titkokat rejtegetve a bitcoinról. A kriptovalutát szép csendben fegyverré alakítják, és felkészítik a világ pénzügyi rendszerei elleni támadásra, egy olyan kiszámított lépésre, amelynek pusztító következményei lesznek. Cottonnak nincs más választása, cselekednie kell. De milyen áron? A luxemburgi bankházaktól a svájci titkos páncéltermekig, végül pedig a dél-marokkói Atlasz-hegységig, Cotton Malone minden próbálkozását megakadályozzák. Minden lépése hibásnak bizonyul és minden terve meghiúsul, míg végül megérti, milyen veszélyeket hordoz az Atlasz-manőver.
Steve Berry amerikai író, professzor, egykori ügyvéd 1955-ben, Atlantában látta meg a napvilágot, és ott is nőtt fel. 1977-ben a Valdosta State Universityn diplomázott, majd 1980-ban megszerezte ügyvédi diplomáját a Mercer University’s Walter F. George Law School-ban. 1980-tól 2010-ig a Georga-i St. Marys-ben élt. Miközben ügyvédként dolgozott, 1990-ben elkezdett írni. 12 évbe került (öt különböző regényét 85 alkalommal utasították el), míg megjelent első könyve, A Borostyánszoba a Ballantine Books könyvkiadónál. Azóta több munkája is a polcokra került, melyek közül több is New York Times bestseller lett. Regényei 37 nyelven, ötven országban több mint tízmillió példányban keltek el. Feladta jogi pályáját, hogy az írásra fókuszálhasson, és feleségével együtt létrehozott egy alapítványt History Matters néven, amely az amerikai történelmi emlékek megőrzéséhez nyújt támogatást. A Cotton Malone főszereplésével futó sorozat első kötete (A templomosok öröksége) 2006-ban jelent meg, Az Atlasz-manőver ennek a szériának a 18. része. Ezekhez kapcsolódóan további öt novella, valamint kisregény is megjelent – ezek egyelőre csak angolul, e-book formájában érhetők el.
Steve Berry (Fotó: The Dallas Morning News)
Ahogyan már Berry egyéb regényeinél (valamint a Cotton Malone-sorozatnál) megszokhattuk, ismét egy izgalmas, a műfaj minden elemét felvonultató és azokat remekül használó thrillert kapunk, hiteles háttértörténettel. Ráadásul a történelmi eseményeket egészen izgalmas módon kapcsolja össze a modern kori technológiákkal: a japánok által 80 évvel ezelőtt elásott aranyak és a bitcoin (a többség által talán ismeretlen) világa kerül párhuzamba. A bitcoin népszerűségének elterjedésével azonban a kriptopénz inkább fegyvernek bizonyul, és nem az alternatív valutával történő kereskedés lehetősége rejlik benne. Sokan azonban mégis ebben látják a jövőt, a kereskedelem egyik eszközeként tekintenek rá, bár véges volta miatt ez kevésbé tűnik egyelőre működőképes ötletnek. Cotton Malone azonban hamarosan ráébred a kriptovalutában rejlő veszélyekre, így Kelly Austinnal, az újságíróval együttműködve bejárja a világot, hogy a világgazdaság stabilitásának védelme érdekében megállítsa a bitcoin-hullámot.
Berry tehát ismét egyszerre szórakoztat és tanít: a történet viszonylag hamar beindul és a folytatásban sem kapcsolunk lassabb sebességre. Néha olyan érzésünk is lehet, hogy szereplőink, ha akarnának se tudnának lelassítani, hiszen a világra leselkedő veszély lavinaként tör előre. A cselekmény két idősíkon játszódik, kiválóan vegyítve a tényeket a fikcióval. A regény részletesen beszámol a II. világháború alatt történt eseményekről, beleértve a japán hadsereg által elkövetett atrocitásokat is, továbbá kiemeli a Fekete Sas Vagyonkezelő szerepét is a háború utáni pénzügyi rendszer átalakításában. Berry aprólékos kutatómunkájának köszönhetően minden a legapróbb részletességig kidolgozásra került, és bár a történetben számos fikciós elem is akad (ezekről a szerző az utószóban részletesen be is számol), mégis hitelesnek érezzük ezeket.
A régi ismerősök – úgy mint Malone vagy volt szerelme, Cassiopeia Vitt – mellett új személyeket is megismerünk. Derrick Koger, a CIA ügynöke válik a fő ellenlábassá, akinek eltökélt szándéka, hogy megszerezze az aranyat, és semmi sem állítja meg, hogy elérje célját. Kelly Austin, az újságíró szintén kulcsszerepet játszik a történetben, Malone és Vitt társául szegődve közösen igyekeznek feltárni az igazságot, miközben Kelly maga is súlyos titkokat rejteget.
Összességben Berry továbbra sem okoz csalódást: ismét egy remek thrillert kapunk, amely nem csak az izgalmat tartja fenn mindvégig, de még tanítja is az olvasót.
Steve Berry: Az Atlasz-manőver (The Atlas Maneuver), GABO Kiadó, ford.: Komló Zoltán, 488 oldal
Kiemelt kép: Steve Berry: Az Atlasz-manőver (Szerzőportré: The Dallas Morning News)
