Idén Máté Gábor és Jánossy Lajos kapta a Kortárs Magyar Dráma-díjat az Itt élet című előadásért, amely Jánossy Örök hely és mindenhol idő című könyvének színházi adaptációja. A különdíjat Solt Róbert, Borgula András és Fullajtár Andrea nyerte el A Tíz hónap Babilon-ügy című monodráma szövegkönyvéért.
A 2019. óta idén hetedik alkalommal rendezték meg a díjátadót, a helyszín ismét a Rózsavölgyi Szalon volt. A díjat Örkény István özvegye, Radnóti Zsuzsa hozta létre azzal a céllal, hogy a kuratórium tagjaival együtt kiemeljék az adott év legjobb kritikus hangvételű, kortárs drámáit, amelyek valamilyen szempontból kiemelkedőnek bizonyultak. Radnóti Zsuzsa már a Kossuth-díja átvételekor bejelentette, hogy a pénzjutalom jelentős részét egy alapítvány létrehozására fordítja majd. Az idei díjátadón pedig kihangsúlyozta, hogy a Kortárs Magyar Dráma-díj legfontosabb célja, hogy ráirányítsa a figyelmet arra, Magyarország nemcsak a múltban volt a nagy művészek hazája, hanem ma is az. Korábban olyan előadásokat jutalmaztak, mint Závada Pál, Mohácsi István és Mohácsi János Egy piaci nap című előadása, Székely Csaba 10 című drámája, vagy a Dömötör András és Bíró Bence által jegyzett Káli holtak.
A különdíjat Solt Róbert, Borgula András és Fullajtár Andrea vihette haza A Tíz hónap Babilon-ügy című monodrámáért. Az előadásban a színésznő egykori holokauszt-túlélő nagymamája, Galló Olga bőrébe bújik, akinek több mint 500 oldalas naplójában lejegyzett életét és kiadásának nehézségeit ültették át a színpadra. A cselekmény így egyszerre fut a negyvenes és a hetvenes években is. Borgula András rendező szerint ez kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a naplóban leírt hihetetlenül tömény és fájdalmas sorokra feloldást nyújtson a Kádár-korszak esetlenkedése. Galló Olgától sem állt távol az efféle humor, hiszen egyik levelében hasonlóan cinikusan reagált a naplójának kiadásával kapcsolatos nehézségekre. 1977-ben azt írta, hogy ha senkinek sem kell az írása, akkor legfeljebb Hofi Gézához fordul, hogy csináljon belőle kabaréanyagot.
Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője laudációjában kiemelte, hogy A Tíz hónap Babilon-ügy egyszerre szól a fizikai túlélésért, az írásért és a nyilvánosságért folytatott küzdelemről. Beszédében hangsúlyozta Solt Róbert sűrítő és tömörítő munkáját, amelyet alapos kutatással egészített ki, többek között Salgótarjánban, ahol Galló Olga leveleit digitalizálta. Ennek köszönhetően a történet nemcsak a sötét negyvenes éveket, hanem a hetvenes évek szélmalomharcát is érzékletesen megjeleníti. Az utóbbi évtized ráadásul szorosan kapcsolódik a másik díjazott, az Itt élet társadalmi valóságához – emelte ki Szegő János, aki ezzel összekapcsolta az idei év két legkiemelkedőbb művét. Érdekes véletlen, hogy az akkori Budapesten csupán néhány megállónyira lakott egymástól Galló Olga és Jánossy Lajos, az Örök hely és mindenhol idő című könyv szerzője, amely az Itt élet alapjául szolgált.
Pillanatkép A Tíz hónap Babilon-ügy című előadásból (Fotó: Kovács Milán)
A 2025-ös díj két győztese, Máté Gábor és Jánossy Lajos a munkakapcsolatukról mesélt. A két alkotó korábban csak köszönőviszonyban volt, sosem dolgoztak együtt, sőt még komolyabb beszélgetésbe sem elegyedtek. Ennél fogva Jánossy Lajos felettébb meglepődött, mikor a rendező megkereste őt egy potenciális adaptáció ötletével. Nem csak ismeretségük hiánya révén, hanem azért is, mert sosem gondolta volna, hogy bárki színpadra kívánná állítani regényét, hiszen az egyesszám első személyű elbeszélés nem igazán ordít a színpad után. Lőrinczy Attila drámaíró laudációjában elmondta, hogy paradox mód semmiből valamit csinálni sokkal nehezebb, mint valamiből semmit – ezzel reflektálva az adaptáció nehézségeire.
Máté Gábor elmondása szerint felettébb egyszerű volt Jánossyval együtt dolgoznia. Elsőször megkérte a szerzőt, hogy válasszon ki 90 oldalt a regényéből, amelyet különösen kifejezőnek és színpadképesnek tart, és ő majd átírja drámai keretek közt. Januártól májusig folyamatos párbeszédet folytattak e-maileken keresztül, míg végül megszületett a kész mű. Az Itt élet színpadi mivolta miatt jelentősen eltér az eredeti regénytől – olyannyira, hogy önálló alkotásként is megállja a helyét. Jánossy Lajos ezt egyáltalán nem bánja: ő nyersanyagként tekintett a könyvére, amit alázatosan Máté Gábor értő kezeire bízott.
Pillanatkép az Itt élet című előadásból (Fotó: Dömölky Dániel)
Kiemelt kép: Máté Gábor (Fotó: Éder Vera) és Jánossy Lajos (Fotó: Valuska Gábor)
