Közel három évig tartó, teljeskörű felújítás után szeptember 17-én, a debreceni színjátszás történetét megelevenítő gálaműsorral nyitotta meg kapuit a Csokonai Nemzeti Színház történelmi épülete. Az átadó ünnepségen nyitóbeszédet mondott Lázár János építési és közlekedési miniszter, Papp László, Debrecen város polgármestere és Mátyássy Szabolcs, a Csokonai Nemzeti Színház igazgatója is.
Lázár János beszédében úgy fogalmazott, hogy pontosan 25 esztendeje annak, hogy 1998. október 18-án Debrecen városa egy új korszakot kezdett az itt élők életében, majd úgy fogalmazott, hogy a városban „a múzsák templomát avatjuk, ami Csokonai Vitéz Mihály nevét viseli: a szellem, a tudás, a művészet templomát, a tánc és a zene központját”. Papp László polgármester szerint „a megújult Csokonai Nemzeti Színház a debreceniség megújult erőforrása. Hiszem, hogy az itt átélt színházi élmények hozzájárulnak majd debreceniségünk kiteljesedéséhez, városunk szeretetéhez és tiszteletéhez és Debrecen történelmi értékeinek megőrzéséhez. Ezért is nagy büszkeség számomra, hogy alig egy évvel a Csokonai Fórum megnyitását követően, éppen Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulójára készülhetett el a róla elnevezett színház épületének teljes korszerűsítése.” A polgármester kiemelte, hogy a megújult épület a ma elérhető legmagasabb műszaki színvonalon és színpadtechnikai tartalommal valósulhatott meg, miközben megőrizte tradicionális értékeit.
Mátyássy Szabolcs, a Csokonai Nemzeti Színház újonnan megválasztott igazgatója úgy fogalmazott, hogy Szabó K. István művészeti vezetővel olyan színházat álmodott meg, amely alapvetően a népszínházi struktúrára épül, tehát különböző műfajú és karakterű prózai és zenés előadások váltják egymást, emellett – a nemzeti besorolás figyelembevételével – egy megerősített operatagozat és egy frissen megalakult tánctagozat is várja a közönséget. „Számomra rendkívül fontos, hogy a helyi értékek megtartásával és integrálásával, az oktatási és kulturális intézményekkel szorosan együttműködve a debreceni kulturális élet zászlóshajója legyen a Csokonai Nemzeti Színház. Emellett eltántoríthatatlan vágyam, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi térben is minél hangsúlyosabb szerepet kapjon a teátrum” – fogalmazott beszédében.
Pillanatkép a Csokonai Nemzeti Színház – Debrecen gálaműsoráról (Fotó: Miskolczi János)
A Szabó K. István rendezte díszelőadás „Költözzünk vissza egymásba!” címmel időutazásra invitálta a közönséget. A helyi színjátszás kezdeteit Kiss Gergely Máté színművész idézte meg, Pákh Albert Egy este a Debreceni Színházban című írását tolmácsolva: az 1844-es keltezésű szöveg egy olyan világba repítette vissza a hallgatóságot, amikor a most felújított történelmi épület ugyan még nem létezett, a színjátszás viszont már nagyon is része volt a cívisvárosnak. A színművészek ezek után Blaha Lujzától Kóti Árpádig a debreceni színháztörténet nagyjait idézték meg dalban, naplórészletekkel, archív tv-felvételek és hanganyagok segítségével. Az est közreműködői a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen társulata, a Csokonai Nemzeti Színház Énekkara, a Debrecenből elszármazott művészek mellett a Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Debreceni Hajdú Táncegyüttes és a PR-Evolution Debrecen Kortárs Táncegyüttes voltak. A gálaműsort Nemes Zsófia és Katona Gábor koreografálta.
Kiemelt kép: A felújított Csokonai Nemzeti Színház épülete (Fotó: Miskolczi János)
