„Annak ellenére, hogy ez volt az első filmes munkám, végig nagyon biztonságban éreztem magam” – interjú Kopek Jankával

2014-ben színész szakon végzett a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán, a diplomája megszerzése után azonnal a Vígszínház társulatához szerződött, ahol már szakmai gyakorlatát is töltötte. Több szerepet alakít egyszerre Dragomán György Máglyájában, ő Héléne a Háború és békében, most pedig Brecht Baalját próbálja Horváth Csabával. A Kölcsönlakás az első filmes munkája volt, a forgatásról és a színházi feladatairól beszélgettünk Kopek Jankával.

A Kölcsönlakás volt az első filmes munkád, hogy érezted magad közben?

Nagyon jól! A castingon is azt gondoltam, hogy az egész stáb, főleg Kata (Dobó Kata, a rendező – a szerk.) maximálisan felkészült, nekem ez is nagyon különleges élmény volt. Már akkor azt éreztem, hogy ez valami nagyon profi dolog lesz, mert annyira pontosan tudta, hogy mit akar, milyen a karakter, hogy miről szól az egész történet… Annak ellenére, hogy ez volt az első filmes munkám, végig nagyon biztonságban éreztem magam.

Eddig mindig idősebb nőket játszottam, sőt az egyetemen mondták is nekem, hogy olyan típus vagyok. Mindig én voltam Olga a Három nővérből, a Vígben, a Máglyában konkrétan nagymamát játszom, szóval mindig ezek a szerepek találtak meg eddig. Nagyon szeretem ezeket a feladatokat is, de kifejezetten élveztem, hogy most a Kölcsönlakásban egy fiatal lány vagyok, soha nem játszottam még ilyet eddig, új szerepkör volt ez számomra. Örülök, hogy Kata egy teljesen más oldalamat látta meg, mint eddig bárki.

Beszéltük is korábban, hogy kifejezetten szereted, hogy Szilvi a „csitri” jelzőt kapta.

Igen (nevet)! Vicces, mert korban ettől már messzebb vagyok, így aztán még inkább kihívás volt ezt játszani. Tök jó, hogy megtalált ez a feladat, mert most efelé is tudok gondolkodni magamról, megmutatták, hogy ezt is lehet, hiszen hittek benne, hogy meg tudom oldani.

Mesélsz a castingról?

Felhívtak, hogy Dobó Katának lesz egy filmje, és szeretnének castingra behívni. Elküldték a jelenetet, ami annyira megfogott, és annyira elkezdett foglalkoztatni, hogy a szokottnál is alaposabban készültem fel rá. Kitaláltam például, hogy hogyan sminkeljem magam, hiszen egy kislányt kellett megmutatnom. Szóval nagyon megtetszett az egész. Közben pedig érdekelt Kata személye is, akinek a pályáját én kiskorom óta követem, szerintem nagyon sikeres abban, amit csinál, és mindig érdekelt, hogy mi lesz a következő lépése éppen. Nagyon örülök neki, hogy pont az ő filmjében kaptam először szerepet.

Melyik jelenetet kellett megcsinálnod?

Az első Simonnal közös részt, de akkor még nem Simonnal. Megcsináltam, tök jó volt az egész, aztán eljöttem, és igazából nem is gondoltam rá, hogy hogy sikerülhetett. Eltelt egy hónap, és hívtak, hogy vissza kellene mennem, mert össze akarnak nézni egy fiúval. Ott derült ki, hogy Simonról van szó, akkor azért már elkezdtem izgulni, hiszen Kata mellett ő is egy ikonikus figurája a gyerekkoromnak, ugye a Moszkva tér miatt. Gyerekként én azt gondoltam, hogy azért akarok színész lenni, mert akkor ilyeneket lehet csinálni, és ez úristen, és wow… (nevet)

Megcsináltuk a jelenetet egyszer, amire mondta Kata, hogy ez tök jó, de próbáljam meg még több rajongással, hiszen Szabó Simon áll velem szemben, onnantól végig arra gondoltam, hogy jézusom, én most tényleg vele forgatok, és ez annyira viccesen sikerült az extra rajongással, hogy azt hiszem, ott győztem meg őket. Pár nappal később Kata hívott is, hogy sikerült, én leszek Szilvi, aminek nagyon-nagyon örültem. Nagyon jó érzés, hogy belémláttak valamit, amit nem vettek mások észre, és most ezt az énemet, amit eddig kicsit takargattam, tök bátran fel lehetett ott vállalni. Egyébként ezt azóta az életben is jobban meg merem mutatni, tök jó érzés!

Hány napot forgattál?

10 napom volt egy elég hektikus időszakban. Előtte voltam Stuttgartban, utána utaztam Kínába a Vígszínház társulatával. Minden nap 3-kor keltem, 4-re jött értem az autó, mentünk a forgatásra, ami eltartott 16-ig, és utána rohantam a színházba, mert este előadásom volt általában 22-ig, éjfélre ágyba kerültem, és utána kezdődött elölről másnap. De annyira profi volt az egész, és annyira energetizált Kata, a stáb, és Mona, a producer (Sárosi Mona – a szerk.), annyira figyeltek ránk, arra, hogy minden színész jól tudjon teljesíteni, hogy valahogy ez a három óra alvás egyáltalán nem tűnt kevésnek, nem okozott problémát.

A forgatás is nagyon jó élmény volt. Nem izgultam, inkább kíváncsiság és öröm volt bennem, hogy mindenfélét ki lehetett próbálni. Kata ismerte az anyagot, nagyon konkrét elképzelése volt, olyan pontosan fel tudta vázolni a karaktereket, hogy utána mi nagyon szabadon dolgozhattunk, amire ő kifejezetten nyitott volt. Nagyon jól instruált minket, mert tökéletesen értette és érezte, hogy színészként mire van szükségünk.

Láttad egyébként a darabot?

Sajnos nem tudtam elmenni rá az utazások miatt. Pedig én olyan vagyok, hogy ha megtudom, hogy valamiben benne leszek, akkor szívesen megnézek azzal kapcsolatban mindent. Nekem ez segíteni szokott.

Most próbálod a Pesti Színházban Brecht Baalját, mesélsz erről?

Horváth Csaba rendezi, aki a Forte Társulat vezetője. Az ő alkotásainak nagyon érdekes világa van: a szöveget hozzá passzintja a mozgáshoz és a zenéhez, nagyon komplexen tud a színházról beszélni. Ez is ilyen lesz. Eddig még csak úgy dolgoztunk együtt, hogy Csaba volt a koreográfusa az egyik darabnak, amiben én is játszottam, most viszont az egész előadás mozgással és zenével lesz átitatva. Ez nekem megint csak új kihívás, olyan fajta koncentrációt igényel tőlem, amit eddig nem nagyon tapasztaltam. Kórusműveket éneklünk benne, koreográfiát kell csinálni, közben persze magát a jelenetet is el kell játszani, szóval nagyon izgalmas az egész. Várom, és kíváncsi vagyok, hogy a végére hogyan fog összeállni a darab világa, amikor már mindenki mindent tud technikailag. Élvezem, hogy újfajta feladatok vannak benne, nem mindennap kell az embernek egy hátrabukfenc után szöveget mondania… az általános iskolában is menekültem ettől, mert nem szerettem bukfencezni, de hát ez itt most nem kérdés (nevet). Mostanra egyébként már megszerettem. Március 1-jén lesz a bemutató, Wunderlich József játssza majd Baalt, mi pedig a körülötte lévő történet leszünk.

Kiemelt kép: Kopek Janka (Fotó: Dömölky Dániel)