Ande Pliego debütáló regénye, a 2025-ös Végzetes meghívás egyszerre idézi meg a klasszikus krimi műfaját, ám friss, szórakoztató és okos módon való megközelítésének köszönhetően mégis hordoz magában némi eredetiséget
A történet egy elzárt szigeten játszódik, ahová hat thrilleríró érkezik, hogy részt vegyenek egy titokzatos szerző, J. R. Alastor által szervezett eseményen. Alastor könyveit az egész világon olvassák, de a valódi kilétét homály fedi. A hat sikeres szerző kérdés nélkül elfogadja a meghívást, hiszen olyan lehetőség ez, amelyért bármelyikük ölni tudna. Az izgalmakkal teli kikapcsolódásként induló hét azonban baljós fordulatot vesz, amikor rábukkannak az egyik vendég holttestére, a többiek pedig a házigazda sötét képzeletében megszületett rémálom kellős közepén találják magukat. A halottak száma egyre növekszik, a túlélőknek pedig saját írói tudásukra kell hagyatkozniuk, hogy fényt derítsenek a gyilkos személyére.
A Végzetes meghívás egyszerre tisztelgés Agatha Christie munkássága, valamint a „bezárt szoba rejtélye”-típusú művek előtt, ugyanis a regény mindkettő hangulatát igyekszik visszaadni. A gyilkosságokat egy, a külvilágtól teljesen elzárt térben követik el, miközben kint vihar tombol, így rövid időn belül mindenki gyanúsítottá válik. Ez a felállás remek lehetőséget ad arra is, hogy a szerző mélyebben feltárja a szereplők pszichológiai és társadalmi dinamikáját, miközben a feszültség egyre jobban fokozódik. A műben a szereplők közötti titkok és feszültségek fokozatosan kerülnek napvilágra, ami csak tovább növeli a történet izgalmát.
Pliego regénye már az első oldalakon azonnal magába szippantja a rejtélyre éhes olvasót, még úgyis, hogy az első gyilkosságra viszonylag később, a regény negyedénél kerül sor. Szerencsére azonban a szerző még így is folyamatosan képes fenntartani az érdeklődést, ahogyan a befejezés sem nélkülözi a meglepetést. Izgalmas, ahogyan látjuk, hogy a vendégek szép fokozatosan ráébrednek, hogy nem egy egyszerű írói workshop résztvevői, hanem egy olyan játék részesei, amelyben a tét a túlélésük. A szerző viszonylag nagy szereplőgárdával dolgozik, az írókon kívül ott van még példának okáért Mila del Angél, akit arra vettek fel, hogy zökkenőmentesen bonyolítsa le a találkozót, ám valójában évek óta másra sem vágyik, csak hogy végre bosszút állhasson a múltja egyik szellemén. A meghívottak között találjuk Oliviát és Rodrigót, akik a való életben is egy pár, a már két férjet is elfogyasztó Cassandrát, az elsőkönyves, ám roppant népszerű Violetet, a paranormális thrilleket jegyző, jóképű Ashtont, és a kissé egoista Fletchert. De mondhatnánk a titokzatos J. R. Alastort is, akit még soha senki sem látott. A regény további érdekessége, hogy a szereplők többsége biztosan nem fog az olvasók kedvencé válni, hiszen Pliego meglehetősen ellenszenves személyekként ábrázolja őket, de szerencsére azért akad olyan, akivel könnyedén tudunk együtt menni.
A cselekményt több karakter szemszögéből ismerhetjük meg, így mindannyijukhoz közelebb kerülünk, beleláthatunk a fejükbe. Habár kétségkívül a váltott nézőpont adja a sztori egyik izgalmát, ezen az egy ponton érezhető Pliego elsőkönyves mivolta, ugyanis a szerzőnek nem sikerült mindegyik karaktert teljesen egyedivé varázsolnia, írói hangjukat különválasztania. Ugyanakkor ez a fajta sztorimesélés alaposan meg is dolgoztatja az olvasó agyát: nem egyszerű mindig észben tartani, hogy ki mit tud éppen, hol tart a nyomozásban, ötletelésben vagy éppen milyen titkokat hordoz magával.
A történet azonban okosan felépített, tele van csavarral és természetesen jó pár olyan elemet is tartalmaz, amely könnyedén félreviszi akár az olvasót, akár magukat a szereplőket. Ugyanakkor Pliego ebben a „káoszban” is képes jól ellavírozni, amiből világosan látszik, hogy alaposan átgondolta a cselekmény minden egyes elemét, mielőtt papírra vetette volna azt. Tény, hogy nem ez a regény fogja megváltani a világot (nem is feladata), ugyanakkor az is elmondható, hogy egy nagyszerű debütálásnak lehettünk tanúi – így a könyv befejezését követően csak annyit írhatunk: jöhet a következő!
Ande Pliego: Végzetes meghívás (You Are Fatally Invited), ford.: Kajsza Krisztina, General Press Kiadó, 416 oldal
Kiemelt kép: Ande Pliego: Végzetes meghívás (Szerzőportré: Nikko Pliego)