„Akárcsak a színpadon, az életben is egymásra vagyunk utalva” – Interjú Harangi Máriával

Augusztus 16-án rendezik meg a Városmajori Szabadtéri Színpadon az Összefogás Gálát, amely az idei év egyik legfontosabb és legkülönlegesebb eseménye lesz. Vasárnap délután és este több, mint 100 művész lép színpadra, bizonyítva, hogy a közösség ereje mindennél fontosabb. Ennek kapcsán Harangi Máriát, az est rendezőjét kérdeztük.

A legtöbb cikk, interjú arról szól, hogy a színészek hogyan élték meg a karantént. Veled, mint rendezővel, mi a helyzet? Neked volt olyan munkád, ami elmaradt?

Rendezésre most tavasszal nem volt felkérésem, de harmadik éve dolgozom az Operaházban, ott maradtak el feladatok, de teszem hozzá, hogy a karantén ideje alatt is dolgoztunk home office-ban. Egyébként nekem jót tett ez a pár hónap, rengeteg időt tölthettem a férjemmel és a három gyermekemmel. Mi egy kertes házban lakunk, közel a Kamaraerdőhöz, így bármikor gond nélkül ki tudtunk menni a természetbe, hol az erdőbe, hol le a patakhoz, nem kellett tartanunk a vírustól. Így tulajdonképpen nem is volt bezártság-érzetem. Szerencsémre a gyerekeimnek remek tanítói, óvónői vannak, akik az online oktatás akadályait hamar leküzdötték, így arra sem volt gondom, hogy a nap 24 órájában én foglaljam le őket. Igazság szerint nekem kicsit nehéz is volt visszabilleni a hétköznapokba, amikor először mentem nagyobb tömegbe – pont a Városmajorba -, annyira szokatlan volt, hogy estére úgy éreztem magam, mintha részeg lennék. (mosolyog).

Ugyanakkor volt egy igazán különleges felkérés is a Madách Színház részéről.

Igen, Szirtes Tamásnak támadt egy ötlete, hogyan lehet otthonról „élő színházat” csinálni. A Budapest Film segítségét kérte, hogy streaming-csatornán keresztül lehessen előadást nézni. A Jövőre, veled, ugyanitt! című darabot rendeztem meg, Szemenyei János és Kovács Lotti játszottak benne. Nagyjából négy hétig tartott a próbaidőszak, általában az esti órákban próbáltunk, amikor a gyerekek már aludtak. Júniusban öt előadás ment le, Janiék házában volt egy kamera, amit ők mozgattak, azon keresztül lehetett nézni élőben a játékukat. Nagy élmény volt számunkra, hogy rátaláltunk erre a műfajra, ami nem teljesen színház, de nem is igazán film. Ha jól tudom, ez a sorozat mindenképpen folytatódni fog ősszel, annyi különbséggel, hogy a Madách Színház egyik kamaratermében, rendes díszletek között játszanak majd a színészek: három este csak közvetítéssel, egy este pedig közönség előtt.

A hétvégén a Városmajori Szabadtéri Színpadon lesz látható az Összefogás Gála, egy igazán különleges este, amelynek te leszel a rendezője. Hogyan esett rád a választás?

Nóra (Benkő Nóra, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója – A szerk.) még áprilisban hirdette meg ezt a gálát, bárki jelentkezhetett rá: színészek, rendezők, koreográfusok, zenészek. Én is így tettem, ezután kért fel rendezőnek. Onnantól kezdve folyamatosan dolgoztunk, áprilisban és májusban még csak online egyeztettünk, június elején pedig személyesen is találkoztunk, hogy átbeszéljük a részleteket.

Hogyan alakult ki a fellépők névsora?

Ebben a produkcióban a főmunkatársam Mátyássy Szabolcs színész, zeneszerző, ő felel az est zenei megtervezéséért. Az már az első pillanatban kiderült, hogy Szabival nagyon hasonlóan gondolkodunk, emberileg és szakmailag is jól kijövünk egymással. A jelentkezőktől azt kértük, hogy konkrét műsorszámmal jelentkezzenek, aztán amikor összeállt a végleges lista, különböző szempontok alapján csoportosítani kezdtük őket. Eleinte két dátumunk volt – egy augusztusi és egy szeptemberi -, de végül a másodikat le kellett mondani, mert a legtöbb színésznek, zenésznek időközben tele lett a naptára, a színházak próbálnak visszatérni a rendes kerékvágásba. Szelektálni mi magunk nem szerettünk volna, csak azok nem fognak részt venni rajta, akiknek az augusztusi időpont nem volt jó, vagy egyéb okból visszamondták. Így végül lesz egy délutáni, kötetlenebb, családiasabb hangvételű programsorozat a SzabadTér Bisztróban, este pedig egy emelkedettebb, ünnepélyesebb gálaműsor a színpadon.

Milyen lesz a Gála felépítése?

Azt rögtön láttuk, hogy a műfaji sokszínűség okán blokkokra kell bontani a műsort, ezen a téren nem hagyományos gáláról lesz szó, figyeltünk arra, hogy a számokat ne törjük meg mindig felkonferálással. Ugyanakkor nem tudjuk teljesen szétválasztani a műfajokat, hiszen ezek akarva-akaratlanul is dialógusba lépnek egymással. Lesz például egy irodalmi blokk, ahol Schneider Szilveszter ütőhangszeren improvizál majd a szövegekre. Emellett lesznek magyar sanzonok, musicaldalok, versek, és egy különleges bábszínházi műsorszám is, ahol a fény és a zene lép különleges viszonyba egymással (Infusion Trio & LedPuppets – A szerk.). Ezek a fúziók mind erősítik a cím üzenetét: akárcsak a színpadon, az életben is egymásra vagyunk utalva, meg kell tanulnunk együtt működni. Meg persze mindenféle előítélet nélkül élvezni a művészetet.

Számodra miért fontos az összetartás?

Sajnos pont azokban az ügyekben, amelyek erősen át vannak itatva politikával, a mi szakmánk sem tud összefogni. Ahogy én látom, van egy árok, ami egyre csak mélyül. Viszont: jött a koronavírus, ami mindenkit ugyanúgy érintett, és ennek hatására megindult valami. A Gálára mindenféle területről, különböző művészi hitvallással, pártállással rendelkezők jelentkeztek, mert úgy érezték, hogy fontos, hogy megnyilvánuljanak, és talán, mondanom sem kell, hogy mi sem tettünk különbséget senki között ezen szempontok alapján. Ez a mostani, szélsőséges helyzet megerősítette azt, hogy igenis vannak közös dolgaink, ahol már nem számítanak az egyéb szempontok. Számomra ez az egyik nagy tanulság: a köztünk lévő vélemény- vagy nézetkülönbség – amely természetes, hogy van, de – talán még sem annyira fontos, mint amennyire mi azt annak gondoljuk, mert vannak dolgok, amik ezeket felülírják. Meg nyilván nem véletlenül jutottunk idáig, az életvitelünk is nagyban meghatározta a mostani állapotot, ezért el kell gondolkoznunk azon, hogy mit csinálunk rosszul, min kellene változtatnunk.

A fellépőkről nagyon röviden tudnál pár szót ejteni?

A Gála Horgas Ádám és Szemenyei János Kis suttogás című dalával indul, amit Ádámék a videoklippel együtt, teljes egészében, önzetlenül bocsátottak rendelkezésünkre. Ebben, a szintén a karantén ihlette dalban 169 művész vett részt, ez már önmagában is megtisztelő. A további fellépőket, közreműködőket lehetetlen lenne felsorolni, anélkül, hogy ne hagynék ki valakit, ezért azt javaslom minden érdeklődőnek, hogy nézze meg Városmajori Szabadtéri Színpad honlapját, ott megtalálható a teljes névsor. De hogy néhány nevet azért említsek: jön Haumann Péter és Haumann Petra, Mácsai Pál, Kamarás Iván, Détár Enikő, Ráckevei Anna, Koltai Róbert, Kautzky Armand, Janza Kata, Pesák Ádám, Homonnay Zsolt, Kocsis Dénes, Bese Csaba és David Yengibarian. A koreográfiáért Bakó Gábor felel, valamint részt vesznek a Pesti Magyar Színiakadémia hallgatói is. Délután a gyerekeket az Eszterlánc Zenekar szórakoztatja, jönnek fiatal musicalénekesek (Miklós Attila, Cseh Dávid Péter, Kádár Szabolcs János, Icons), Bardóczy Attila francia sanzonokat énekel eredeti nyelven, tangóharmonika kísérettel, de lesz komolyzene is (Ensemble 430).

Milyen új feladatok várnak rád ősszel?

Ha minden jól megy, akkor rögtön szeptemberben lesz egy rendezésem az Operában, két egyfelvonásos, kortárs olasz operát állítok színre. Persze, bennem is nagy a bizonytalanság, hogy mi lesz, ha jön a második hullám vagy ha megint bezárnak a színházak. De azt hiszem, meg kell tanulnunk ezt a fajta rugalmasságot, hogy azonnal alkalmazkodni kell az új helyzethez, vagy éppen azt, hogy nem kell mindent erőltetni, tudjuk elengedni a dolgokat.

Kiemelt kép: Harangi Mária (fotó: Éder Vera/Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.)