A tisztesség példázata – A tündérlaki lányok a Vidéki Színházak Fesztiválján

Heltai Jenő népszerű színműve, A tündérlaki lányok ősz elején Budapestre érkezik, a Győri Nemzeti Színház előadása a Thália Színházban, a Vidéki Színházak Fesztiválja keretében lesz látható 2019. szeptember 4-én 19 órától.

Heltai Jenő saját elbeszélését dolgozta át színdarabbá, amelyet 1914-ben mutattak be először a Vígszínházban. Az azóta eltelt több, mint 100 évben a fővárosi és vidéki színházak gyakran tűzték műsorukra a múlt század eleji mesét, amely fájóan gyönyörű példázata az önfeláldozásnak, és amelyben a szerelmet patikamérlegen mérik. A Győri Nemzeti Színház idén februárban mutatta be a darabot, Forgács Péter, a teátrum igazgatójának rendezésében, Bátonyi György díszlet- és Győri Gabi jelmezterveivel.

A történet főhőse „Tündérlaki” Boriska, aki apjuk halála után kénytelen egyedül gondoskodni három testvéréről, valamint özvegyen maradt édesanyjukról. A huszonnégy éves lány színésznőként keresi a kenyerét, emellett egy gazdag báró kitartottja, akinek jóvoltából továbbra is a megszokott színvonalon élhetnek. Anyjuk, és két idősebb testvére rendre vissza is él ezzel a jóindulattal: Boriska segítségével sikerül megfelelő hozománnyal kiházasítani Mancit, és azt is elérik, hogy Olga kedvére való munkát kapjon a polgármesteri hivatalban. Amikor Boriska beleszeret Pázmán Sándorba, a költőbe, akkor választásra kényszerül: a családja vagy a saját boldogsága a fontosabb. A bajt csak tetézi, amikor legkisebb húguk, Sárika – rádöbbenve saját nőiségére – meglepő ötlettel áll elő.

A tündérlaki lányok története hiába született meg több, mint 100 évvel ezelőtt, mondanivalója éppúgy érvényes, mint keletkezése időpontjában. Többek között ez lehet az oka páratlan népszerűségének is: Heltai művét az 1914-es vígszínházi ősbemutatót követően két évvel a bécsi, rá egy évre pedig a berlini színpadokon is bemutatták, szintén hatalmas sikerrel. A korabeli lapok elismerően nyilatkoztak a darabról, a Nyugat aktuális számában (1914/5.) Kádár Endre újságíró a következő gondolat foglalkoztatta a darab kapcsán: „Mondják, hogy a Tündérlaki lányok, Heltai Jenő darabja, eddig szinte páratlan napi bevételeket hoz a színháznak, mondják, hogy eddigi éspedig tartós átlaga fölül van mindazon, amit a színház eddig el tudott érni. E siker, e rendkívüli siker, a publikumnak ez a feltétlen behódolása, egy pillanatra meggondolkoztathatja az embert, mi az a Heltai-darabban, ami – mint a színház körül mondják – beviszi az embereket?”

A vígszínházi ősbemutatón Sárikát, a legkisebb lányt Gombaszögi Ella játszotta, vagyis a korabeli pletykák szerint önmagát. A Gombaszögi-lányok ugyanúgy gyönyörűek és félárvák voltak, mint a Tündérlakiak. A legidősebb, Margit állítólag hasonlóképp taníttatta testvéreit, apjuk, Grün József, aki boltossegédként dolgozott, ugyanis korán meghalt. A lányok mindegyike arról álmodozott, hogy színésznő lesz, a kor színházi nagyasszonyának, Rákosi Szidinek a tanodájába jártak. Kettőjük közül Frida, a tragika és Ella, a komika váltak a közönség nagy kedvencei, de karrierjüket Margitnak – aki a legszebb és legtehetségesebb volt – köszönhették. Még a Gombaszögi név – melyet később mindannyian felvettek – is tőle ered: Margit férjének, Romeiser szolgabírónak Gombaszögön voltak birtokai. Margitnak a házasságkötés pályája végét is jelentette: alig egy évtizednyi színészkedés után visszavonult.

A tündérlaki lányok könnyed stílusban, a humort sem nélkülözve mesél az emberi önzésről, eközben több, az életből vett konfliktust is felvet. A győri társulat számára a művet Pozsgai Zsolt dolgozta át, frissített a szövegen, ugyanakkor Forgács Péter rendezése nem modernkedik, tökéletesen visszaadja a boldog békeidők legutolsó éveinek hangulatát. A színdarab ma is érvényes erkölcsi kérdésekkel szembesít bennünket, paradox módon épp az válik a legnemesebbé, aki a társadalom és a közeli családtagok szemében is tisztességtelen, erkölcstelen életet folytat. A történetben a szerelmet tárgyiasítják, az érzelmeket pénzre váltják, központi témája az önzés és az önfeláldozás, valamint a boldogság mértékének és elérésének megítélése. A vígjátéki elemek ellenére nem ígér könnyed szórakozást a darab: az egyik pillanatban még nevetünk, a másikban sírunk, a befejezés pedig sokági nem hagyja nyugodni a nézőt. „Az őszinteség, az érzés, a mély érzés az, ami alól a publikum nem tudja kivonni magát.” – írta a Nyugat egykori kritikusa.

A Győri Nemzeti Színház előadásában Boriskát Dunai Csenge, Olgát Mózes Anita, Mancit Molnár Ágnes, Sárikát Kiss Tünde alakítja. Anyjukat Agócs Judit játssza, a családot segítő báróként Csankó Zoltán játékát élvezhetjük. A manikűrös nagynéniként, Malvinként Mézes Violetta, Rózaként, a „nemzeti takarítónőként” Bende Ildikót láthatjuk. Pázmán Sándor, a költő szerepében Sárközi József tűnik fel, Petrencey Gáspárt, a tornatanárt Bródy Norbert, míg Róza vőlegényét, Pistát Török András játssza. A jegyértékesítés már megkezdődött a szeptember 4-i előadásra a Thália Színházba.

Kiemelt kép: Jelent A tündérlaki lányok című előadásból (Fotó: Fehér Alexandra)