Színésznő, műsorvezető, drámapedagógus, színigazgató. Első diplomáját 1995-ben az ELTE magyar−francia szakán szerezte, majd 1999-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Horvai István és Máté Gábor osztályában végzett színművészként. Pályája még egyetemi évei idején a Szkéné Színházban, az Arvisura Színházi Társaságban indult. A főiskola elvégzését követően Iglódi István hívására a Nemzeti Színház társulatához szerződött. 2000 és 2020 között a Pesti Magyar Színház művészeként dolgozott, a teátrum színiakadémiáján előbb színházpedagógusként drámafeldolgozó foglalkozásokat vezetett, majd 2013-tól a Pesti Magyar Színiakadémia Művészeti Szakközépiskola vezetője volt. 2020-tól a budapesti Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, a Városmajori Szabadtéri Színpad programjaiért felel. Benkő Nórával beszélgettünk.
Az elmúlt időszak embert próbáló helyzetek elé állította hazánk kulturális életét is, és te épp a pandémia idején lettél a Városmajori Szabadtéri Színpad igazgatója. Milyen kihívásokkal kellett szembenézned?
Igen, amikor kitört a világjárvány, szinte azzal egy időben lettem igazgató, tehát úgy kezdtem meg a munkámat, hogy rögtön egy ilyen nehéz helyzetben találtam magam. Ilyen körülmények között nem egyszerű színházat vezetni, még azoknak sem, akik jó pár éve ülnek ebben a székben, nemhogy annak, akit épp a pandémia idején neveztek ki. Én nagyon szeretek improvizálni a színpadon is, tehát az, hogy folyamatosan alkalmazkodnom kell a változó körülményekhez, nem okoz nehézséget. Nem mondom, hogy szeretem, hiszen sokkal jobb egy kiegyensúlyozott környezetben működni, de arra törekszem, hogy ebből a helyzetből is a lehető legjobbat hozzam ki.
Hogyan befolyásolta a COVID a programkínálatot?
Tavaly nyáron, amikor feloldották a korlátozásokat, huszonháromezer nézővel büszkélkedhettünk, és több mint negyvenöt előadást valósítottunk meg, tehát azt gondolom, jól teljesített a Városmajor a pandémia idején is. Amikor átvettem a színház vezetését, akkor már a programok többsége adott volt, idén lesz először, hogy az összes előadás az én ízlésvilágomat mutatja majd. Az látszik, hogy miközben a közönség nagyon szeretne élőben részt venni színházi előadásokon, koncerteken, egyéb programokon, a nyitás mégis részleges bátorságot adott a nézőknek. Én azonban ez úton is arra bátorítok mindenkit, hogy szabadtérre jöjjenek, mert ott nagyon biztonságosan lehet a kulturális eseményeken részt venni.
Milyen szempontok alapján állt össze az idei műsor?
Egy ilyen világjárvány sújtotta helyzetben, ami sok mindentől megfosztott bennünket, igazgatóként és színházi szakemberként is az a feladatom, hogy a lehető legszélesebb műfaji palettát kínáljam a nézőknek. Azt gondolom, arra nem válaszolni, hogy mi történt az elmúlt másfél évben, és mindez hogyan érintette a világot, milyen bizonytalanságot okozott lelkileg, hiba lenne. A kultúrának ugyanis mindenkori feladata, hogy Shakespeare szavait idézzem: „tükröt tartson a természetnek.” Az iménti gondolatot szem előtt tartva a Városmajori Szabadtéri Színpad saját produkció létrehozását tűzte ki céljául, és amikor ennek témáján gondolkodtunk, rögtön az a kérdés merült fel, hogy mi az, ami ma fontos, és mi az, amiről beszélni szeretnénk a színházon keresztül. Ebből kiindulva az Ahogy teccik, melynek jelenleg is folynak a próbái, Shakespearen keresztül kifejezetten a fiatalok bizonytalanság-érzésével, értékkeresésével, problémáival is foglalkozik. A másik saját előadásunk, a Dalok a kamrából is rendhagyó lesz és a COVID-ra reflektál. Ennek keretében a Soharóza kísérleti, improvizatív kórus és egyben színtársulat jön el hozzánk, akiket nagyon tisztelek, mert hihetetlen műfaji bátorságról és sokoldalúságról tesznek tanúbizonyságot, ugyanis hisznek abban, hogy amit kitalálnak, az a jelen világ számára izgalmas, jó és érvényes. A kórus műfaját ötvözik a divatbemutató stílusával. Nagy Fruzsina különleges látványvilágú jelmezei ebben az előadásban a gasztronómiához kapcsolódnak, a kórus számok között pedig borkóstoló lesz egy sommelier vezetésével. Az a vágyam, hogy a színház ne múzeum, hanem élő és valóságos történet legyen, ezért keresem azokat a lehetőségeket, melyekkel a 21. századra tudunk reflektálni, de mindemellett a hagyományokat is meg szeretném tartani.
Milyen újdonságokat, különleges produkciókat láthat a városmajori közönség?
Az előbb említetteken kívül itt mutatja be az Orlai Produkciós Iroda a Válaszfalak és a Budapest, Budapest című előadásait, idén lép fel először az Erik Sumo Band, Kökény Attila és az Európa Kiadó, valamint a Dumaszínház, és most először lesz a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár is a Városmajorban. Amikor a szervezők felkerestek bennünket, örömmel mondtam igent, és nemcsak azért, mert magyar-francia szakos bölcsész is vagyok, és fontosnak tartom az irodalmat és az olvasást, hanem mert azt gondolom, hogy olyan rétegeket is vonzani fog, akik eddig még nem biztos, hogy jártak a szabadtéri színházban.
Mesélnél részletesen a programokról?
A Városmajori Szabadtéri Színpad nyitó előadása Chaplin 1931-ben forgatott megindító némafilmjének, a Nagyvárosi fények színpadi adaptációja lesz június 2-án a Játékszín vendégjátékaként. Visszatérő vendégeink Palya Bea, Bereczki Zoltán és Horgas Eszter, de a nyár folyamán számos vidéki és fővárosi színház, társulat vendégelőadása is látható lesz: a többi között a Miskolci Nemzeti Színháztól, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színháztól, a Rózsavölgyi Szalontól, vagy éppen a TRIP Hajótól láthatnak a hozzánk érkezők izgalmas produkciókat. A közönség és a szakma által is kedvelt színházi esemény, a Városmajori Színházi Szemle idén sem marad el, melyet augusztus 25. és szeptember 9. között immár kilencedik alkalommal rendezünk meg, és a tavaly életre hívott Kertmozi programsorozat is tovább folytatódik.
Az előadások válogatási szempontja minden esetben a minőség. Csak olyan produkciókat hívtunk meg, amiket mi magunk is láttunk, és megfelelő üzenettel rendelkező, érvényes előadásnak gondoltuk. Érdemes ellátogatni a színház weboldalára, ahol részletes tájékoztatást olvashatnak az érdeklődők.
Milyen tapasztalatokat szereztetek a járványhelyzet okozta kihívások által?
Elsősorban a rugalmasságot. Jelenleg nincs az, hogy benne vagyunk valamiben és az úgy lesz hosszú időn keresztül. Nem vagyunk hozzászokva, hogy napról napra kell megváltoztatnunk az alapvető szokásainkat, sokaknál talán ez is okozza a mentális problémákat. Folyamatos a bizonytalanság, hiszen most sem tudjuk, hogy valóban ki tudunk-e nyitni, és ha igen, akkor mennyi nézőnk lesz. Én tulajdonképpen „ügyeket” támogatok, „ügyeket” fogadok be. Tavaly, amikor kitört a világjárvány, majd bezártak a színházak, és a művészeknek nem volt munkalehetőségük, azon kezdtem gondolkodni, hogyan tudnék nekik segíteni. Színházigazgatóként kötelességemnek éreztem, hogy tegyek értük, ezért tavaly nyáron szerveztünk egy úgynevezett Összefogás Gálát, ahol a bajba jutott előadóművészeknek biztosítottunk fellépési lehetőséget, a bevételt pedig szétosztottuk közöttük. Folyamatosan azon gondolkodom, hogy olyan programokat kínáljunk a nézőknek, melyekkel erősítjük a közösségteremtést, a javítjuk az emberek mentális állapotát és a színházi világot is.
Megpróbáltok-e új módszerekkel nézőket bevonzani?
Elsősorban a diákságot szeretnénk megszólítani, mert az az eddigi tapasztalatunk, hogy a kamaszok és a fiatal felnőttek kevésbé látogatják a színházat. Az Ahogy teccik című előadásunk is ezt a célt szolgálja. Ha olyan tartalmat kínálunk nekik, ami szíven üti őket, akkor már tettünk egy óriási lépést feléjük. De a Margó Irodalmi Fesztivál is jó lehetőség arra, hogy kiszélesítsük a közönségünket. Ezeken kívül sok olyan kezdeményezést tervezek, amivel megpróbálok közösséget teremteni, mert azt gondolom, hogy a színház közösségépítő forma.
Milyen járványügyi szabályok betartásával látogathatók a rendezvények?
Az aktuális kormányrendeletek által előírtakat betartva várjuk a nézőinket. A védettségi igazolvány és személyazonosító okmány egyidejű felmutatásával lehet részt venni a programjainkon, a jegyet érintésmentesen kezeljük, és négy beengedőpontra bővítettük a ki és belépési lehetőséget, hogy elkerüljük a tömeges sorban állást, és a fertőtlenítés is folyamatos lesz.
Amikor az Ahogy teccik című előadásotok olvasópróbáján ott jártam, amikor épp felújítási munkálatok zajlottak. Mi készül?
Ez egy igen nagy projekt. A több tíz éves, kényelmetlen, rossz állapotú nézőtér már alkalmatlanná vált a nézők kiszolgálásra, amin változtatni kellett. Februárban elkezdtük a felújítást, melynek során új ülőhelyeket létesítettünk, tehát most már új nézőtérrel és változatos programokkal várjuk Buda egyetlen szabadtéri színházába látogatókat.
Kiemelt kép: Benkő Nóra (Fotó: Városmajori Szabadtéri Színpad)