A szentek is csak emberek – Kritika Az Ég tartja a Földet musicalről

A szentek életét nemcsak könyvek és mozgóképek tucatjai örökítik meg, az efféle szakrális történetek gyakorta zenés környezetben is megjelennek. Az oratóriumok mindezek sorában a sűrű előfordulás szempontjából előkelő helyen szerepelnek, azok között ugyanis hatalmas biztonsággal találhatunk ilyen tematikájú műveket. Születnek persze a szentéletrajzok feldolgozásai nyomán érdekes stíluskeveredések, ős-operaként hivatkozhatunk például Selmeczi György Szent Jakab- és Szent Vitus-játékaira, amelyek a mai, modern opera, illetve a középkori misztériumjáték házasságából erednek. Műfaji megnevezése alapján a Szokolay Sándor-féle Margit, a hazának szentelt áldozat hasonló szándékot mutat, mivel misztérium-operaként került bele a köztudatba, az inspirációt a megíráshoz pedig a középkori Margit-legenda adta. Szintén egy speciálisnak mondható fúzió eredményeként kapott musical-opera besorolást a Kalkuttai Szent Teréz életét és munkásságát összefoglaló Kiálts a Szeretetért!, míg a színlapon a misztikus musical kifejezés olvasható az Ignác – A lelkek lovagja esetében, melynek Camino című betétdala Ferenc pápa 2023-as magyarországi látogatásának hivatalos himnusza lett. Szent László, a lovagkirály sorsával a Sziget Színház foglalkozott egy simán csak rockoperának mondott projekt keretében, amatőr színjátszók pedig idén a Mazzarello Máriáról szóló musicalben működtek közre. A világ legismertebb magyar szentjének, Árpád-házi Szent Erzsébetnek élete Liszt Ferencet egy oratórium megírására ösztönözte, emlékezete Wagnert is megihlette, Dennis Martin és Peter Scholz pedig 2007-ben hozta tető alá az Elisabeth – Die Legende einer Heiligen címmel musicalt. Az azonos témájú Rózsalány, Andorka Péter első, Hajnal Gézával közösen írt zenés színpadi műve már itt, Magyarországon született, és a Madách Színház 2010/2011-es musicalpályázatának legjobb 20 alkotása között foglalhatott helyet.

Idén szeptember 1-jén és 2-án a Margitszigeti Színházban volt látható, szeptember 21-én pedig a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban mutatják majd be Zsuffa Tünde, Szikora Róbert és Lezsák Sándor közös darabját Árpád-házi Szent Erzsébetről Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje címmel. A cselekmény aköré összpontosul, hogy egy fiatal nő a saját korának, illetve az őt akkoriban körülvevő politikai és társadalmi körülményeknek útvesztőjében miként áll helyt, és hogyan eshet meg vele, hogy alakjához már életében legendák fűződnek. Születésének nyolcszázadik évfordulójára teret neveztek el róla, illetve szobrot avattak Hévízen, a szintén őt ábrázoló szobrok közül a budapesti Rózsák terén is látható egy, amely az ő nevét viselő római katolikus templom előtt található meg. Kovács Jenő Árpádházi Szent Erzsébetet formáló bronz szobrát jól ismerik az egriek, a váciak persze a saját városuk ugyanilyen témájú képzőművészeti kiállítmányát tartják a legszebbnek. Zsuffa Tünde tollából származik a musical irodalmi alapjául szolgáló regény, a szerző pedig már kötetének lapjain is sokat tett érte, hogy Erzsébet ne csak a fentebb említett, és azokhoz hasonlatos köztéri alkotások tárgya lehessen, hanem egy világos motivációkat felmutató, szerethető, hús-vér asszonyt tisztelhessünk benne. Ezt a törekvést vitte tovább a Cseke Péter rendezésében megvalósuló előadás a saját maga eszközeivel.

Árpád-házi Szent Erzsébetet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház egyik népszerű színésznője, Bori Réka személyesíti meg, aki mindig nagyon megbízható színvonalon énekel, a játéka hiteles. További erénye, hogy az alkata alapján egyaránt játszhat mai, modern hősöket, illetve olyanokat is, akik a régi korokból eredeztethetőek, prózistaként pedig bármikor megnyerhetne egy szépkiejtési versenyt. Mindezek fényében nem okoz meglepetést, hogy a kecskeméti teátrumban 2023. június 11-én megtarott Együtt a Művészetért Díjátadó Gálán átvehette a Legjobb színésznő díját.

 Törőcsik Mari mondta egyszer Magócs Ottónak, az Operettszínház színművészének: “Mindig úgy várom, hogy magával lehessek a színpadon, bele akarok nézni a szemébe, olyan jó, hogy magának van tekintete, és mindig visszanéz rám, nem is hinné, hogy ez mennyire fontos nekem!” És hogy miért is kerül elő éppen most ez a történet? Mert Az Ég tartja a Földet musicalben Lajos herceget alakító Koltai-Nagy Balázs pontosan ilyen. Ő is nagyon intenzíven képes közölni a tekintetével, erről – ha máshogyan nem -, a rengeteg arcközeli kamerafelvétel segítségével bárki meggyőződhetett, aki a színész színpadi megnyilvánulásait az István, a király rockopera idei, jubileumi előadásában nyomon követte. Koltai-Nagy Balázs érzékeny játékmódja címszereplőként már ott nagyon sokaknak feltűnhetett, és többen kommentben is megjegyezték azt, ami valóban feltűnő rajta, hogy egyfajta tisztaság árad belőle, ami egyébként abszolút a saját, egyéni skillje. Ez ugyanis nem tanulható, vagy van ilyen kisugárzása valakinek, vagy egyáltalán nincsen.

Walter lovag figurája létező személyként került be Az Ég tartja a Földet musicalbe, annyi tudható róla, hogy II. András rábízta a leányát, aki még apró kislányként szüleitől elszakítva hatalmi érdekeknek engedelmeskedve Thüringiába érkezett. Erzsébet későbbi férjét, Lajost a lovag néhány csatába elkísérte, és folytatott is vele a szegények és betegek védelmezőjeként elhíresült fiatalasszonyról beszélgetéseket. Buch Tibor, aki a szerelem szentjének ilyetén pártfogóját formálja meg, alakítása és kiállása alapján a jelenleginél sokkal többször kerülhetne a rendezők látószögébe. Szekeres Adrien Gertrúdként a megírtaknak megfelelően nem a karakter Bánk Bánból megismert tulajdonságait hozza felszínre, hanem odaadó édesanyja a cselekmény szerint Erzsébetnek. A népszerű énekesek szerepeltetése különféle színdarabokban nem egyedi eset: a Madách Színházban például ők is sokszor kapnak meg valamilyen szerepet. Egy zenés produkció teljesen más előadásmódot kíván, mint ami egy koncerten megengedett, Szekeres Adrien viszont úgy tud asszimilálódni a színházi közeghez, hogy nemcsak a jelmezei miatt tűnik beazonosíthatatlannak Az Ég tartja a Földet musicalben a valódi kiléte. Szabó P. Szilveszternek ugyanitt megint a rideg és kérlelhetetlen karaktert kell elővezetnie, hangi kvalitásai most nincsenek annyira előtérbe helyezve, mint egyéb projektekben. Hasonló cipőben jár Varga Miklós is, aki IX. Gergely pápaként lép a darabban színre. Mechle Christian játszott érzékeny lelkű művészpalántát a Fame-ben, és volt már Beatles-fiú, akinek a vidámság és lazaság a legfőbb jellemzője, a Szent Erzsébet életéről szóló produkcióban viszont egy negatív szerepet vállalt el, feladatát nagyon is észrevehető színészi játékkal megfűszerezve. A Kaposvári Egyetem színművész szakán diplomát szerző Varga-Huszti Máté színpadi jelenlétével szinte főszereplővé emeli Erzsébet testvérének, Bélának a figuráját, igaz az a körülmény is sokat segít neki ebben, hogy Bori Rékával közös duettje az előadás egyik legerősebb énekelt pillanata lett. Ezzel összefüggésben elmondható, hogy akadnak olyan dalbetétek, amelyeken átsejlik a darab zeneszerzőjének, Szikora Róbertnek a popműfajhoz fűződő elkötelezettsége, ám összességében a musicales hangzásvilág jellemző a műre. A maga módján és privát közegében slágergyanúsnak számít, ennélfogva könnyen dallamtapadást okozhat az Erzsébet és Lajos kettőse által előadott Szívemből című betétdal, amellyel egy nagyon okos választás eredményeképpen reklámozták is a színdarabot a Margitszigeti Színház nyári műsorrendjét beharangozó egyik önálló blokk keretében.

A látványvilág szintén végtelenül erős eleme a produkciónak, Madarász (Madár) János világítástervező ugyanolyan jelentőségteljes atmoszférát teremtett, mint mondjuk az ugyancsak a Margitszigeten bemutatott Attila opera esetében, Túri Lajos Péter pedig koreográfusként folyton azt a nagyon magas színvonalat hozza, mint Chaplin megindító némafilmjének, A nagyvárosi fényeknek a Játékszínben látható színpadi verziójában, vagy a PS Produkció égisze alatt futó Vámpírok báljában. Ilyen formán az ő érdeme is, hogy Cseke Péter rendezésében korhű maradt, ám nem poros és cseppet sem avítt a Szent Erzsébet életéről szóló musical. A könyv pedig, amely alapján a darab született, trilógiává növekedett: a IV. Béla életét összefoglaló Az Ég tartja a Királyt már elérhető, Az Ég tartja a Hazát pedig még készülőben.

Kiemelt kép: Jelenet az előadásból (Fotó: Éder Vera)