Henrik Ibsen ötfelvonásos művét 1867-ben írta meg dán nyelven, amelyhez Peter Christen Asbjørnsen norvég mesegyűjteménye volt segítségére. A norvég drámaíró legismertebb kötete a főszereplő, Peer Gynt kalandjait meséli el a norvég hegyektől egészen az észak-afrikai sivatagig. Hazai ősbemutatóját a Magyar Színházban láthatta a közönség 1917-ben.
„Valahol mindannyiunkban benne él Peer Gynt, a sorsa kísér bennünket. Végigjárjuk az életünk stációit, hogy megtaláljuk helyünket, utunkat a világban” – mondta a Peer Gyntöt megformáló Gál Tamás.
K. Kovács Ákos felvételvezető és csapata az UHD 4K-s technikával, negyven hangcsatornán és kilenc helyzetből rögzítették az alkotást, a stáb az utómunkával várhatóan egy hónap múlva készülnek el. A teátrum úgy tervezi, hogy a tévéjáték az MTVA-val történő együttműködésnek köszönhetően rövidesen látható lesz a nagyközönség számára is.
További szereplők: (Aase) Horváth Zsuzsa, Eperjes Károly (Gomböntő), Kovács Frigyes (Dovre apó), Molnár Anikó (Solvejg), Boráros Imre (Pap), valamint sok figurát keltenek életre: Ács Tamás, Savanyu Gergely, Kiss Szilvia, Papp Attila, Farkas Tamás, Marosszéki Tamás. Koreográfus: Rovó Péter, táncosok: Gara Lídia, Szalai Dóra, Alekszej Batrakov. Zene: Varga Gábor, zenei közreműködők: Kónyai Flórián (hegedű), Sárközi Gábor (nagybőgő) és Stöckert Ádám (ütőhangszerek), zenei vezető Oberfrank Péter. Díszlet-és jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes, dramaturg: Katona Imre. Az előadást Pataki András rendezte.
Az előadás a Soproni Petőfi Színház és a csallóközi Csavar Színház közös produkciója.
Kiemelt kép: pillanatkép a Peer Gynt felvételéről (Fotó: Soproni Petőfi Színház)
