Agatha Christie történetei olyanok, mint a nagymama háza. Hiába vesznek minket körbe a legfejlettebb technológiák, hiába köszön vissza ránk a modernizmus a médiából, amikor oda visszatérünk, akkor olyan, mintha visszautaztunk volna az időben és nem a jövőt sürgető külsőségekre helyeződik a hangsúly, hanem csakis az emberre. Kortalan, a nagybetűs bölcsességet sugározza, és mindig tartogat meglepetéseket. Ilyen a brit krimiírónő 1933-ban kiadott, egyik leghíresebb könyve, a Gyilkosság az Orient expresszen is, amelyet az eltelt évtizedek során sokan sokféle módon mutattak be a saját ízlésükre formálva, legyen szó filmekről (Sidney Lumet 1974-ben, Carl Schenkel 2001-ben, Kenneth Branagh pedig 2017-ben nyúlt hozzá), tv filmről (a legendássá vált David Suchet főszereplésével) vagy éppen színdarabról. Az előbbieket már a hazai Christie-rajongóknak is volt alkalmuk megtapasztalni, utóbbi azonban egészen idén áprilisig várat magára, amikor Magyarországon elsőként a Thália Színház deszkáin elevenedik meg ez a kortalan alapmű a számos sikerdarabot jegyző Szirtes Tamás elképzelésében (akinek egyszemélyes vígjátéka, A férfiagy – avagy nincs itt valami ellentmondás? jelenleg is látható a teátrumban Kamarás Ivánnal a főszerepben).

Gyilkosság az Orient Expresszen látványterv (Fotó: Thália Színház)

A Gyilkosság az Orient Expresszen középpontjában nem a címbeli híres gőzös, hanem Agatha Christie visszatérő karaktere, egy belga mesterdetektív, Hercule Poirot áll, aki előszeretettel tornáztatja meg a kis szürke agysejtjeit, ha bűntényt szimatol. A legújabb kalandjában eleinte erről szó sincs, a nyomozó ezúttal csak haza szeretne jutni az előkelő vonat kényelmét élvezve, azonban hiába az őt körülvevő pompa, az a luxus nem adatik meg neki, hogy eseménytelen legyen a hazatérése: az előkelő útitársak egyike, egy gyanús alak ugyanis elhalálozik, a tettes pedig minden kétséget kizáróan az utasok között keresendő és tesz róla, hogy megnehezítse a leleplezését. Csakhogy nem számolt Poirot zsenialitásával! A fineszes belga cseppet sem balga nyomozásai során Agatha Christie patikamérlegen adagolja az információkat, profi játékmesterként helyezi el a rejtély kirakósait és nagy hangsúlyt fektet az egyes karakterek motivációira is, miközben legfőbb fegyvere a pattanásig feszült hangulat megteremtése. A filmes feldolgozásoknak ezt sikerült hűen abszolválni, a Thália Színház pedig azt ígéri, hogy a színházi változat elsöprő, magyar színpadon egyedülálló látványvilággal rendelkezik majd. Szirtes Tamás szerint több látványsík van, amelyek egy része bizonyos megjelenített jelenetek a múltból, hangsúlyok és szereplők közelhozása, egyes drámai események felidézése lesz. „Remélem, hogy az élő előadás és a rögzített kép kombinációja nagyon sajátos hangulatot fog teremteni” – árulta el a rendező a forgatás során.

Szervét Tibor az olvasópróbán (Fotó: Thália Színház)

Persze a külcsín csak egy része az összképnek, egy darab belbecsét változatlanul a színészek jelentik elsősorban, a Gyilkosság az Orient Expresszen pedig kiváló művészeket sorakoztat fel. A kackiás bajszú Hercule Poirot például Szervét Tibor megformálásában elevenedik meg a nézők előtt, aki a Thália Színház egyik videójában átszellemülten beszélt az alapanyagról: „Agatha Christie egyet jelent a krimivel, a krimi egyet jelent a misztériummal, titokzatossággal, megfejthetetlenséggel, rejtéllyel. Ezen belül a Gyilkosság az Orient expresszen az egyik legkacifántosabb és legnagyobb misztikummal övezett könyve.” Poirot színpadi megjelenése a koncepciós rajzok alapján tükrözni fogja azt, ahogyan az írónő megálmodta a belga mesterdetektívet és nyomokban a különböző filmes interpretációkat is megidézi, eleganciájával pedig maximum a többi illusztris vendég vetekedhet majd. Közöttük van az előkelő orosz hercegnő, Dragomirov is, akit az egyik leginkább szeretetreméltó hazai színésznő, Molnár Piroska alakít, aki olyan tehetséges kollégákkal együtt teszi majd próbára Poirot sokat foglalkoztatott szürkeállományát, mint Pindroch Csaba, Gubás Gabi, Mórocz Adrienn, Mózes András, Vida Péter, Bán Bálint, Tóth Eszter, Tamási Zoltán és Mentes Júlia Virginia.

 

Kiemelt kép: Gyilkosság az Orient Expresszen (Fotó: Thália Színház)