Az adventi időszak mindenkinek egy picit az elcsendesedésről, a befelé figyelésről szól, a legtöbben ilyenkor készítjük fel a lelkünket az év végi ünnepekre, arra, hogy a napi rutin terheit letéve egy rövid időszak erejéig csak a szeretteinkkel foglalkozzunk. Azonban arra is gondolnunk kell, hogy számos család és közösség van olyan szorongatott helyzetben, amely nem teszi lehetővé számukra a karácsony csodájának felhőtlen megélését. Ezért a szerkesztőségünk tagjaival arra gondoltunk, hogy idén a társadalmi felelősségvállalásban élen járó művészekkel összefogásban megmutatunk néhány olyan alapítványt és kezdeményezést, amelyeken keresztül bárki segíthet azokon, akik erre rászorulnak. Advent harmadik vasárnapján Kovács Patrícia színművésszel és Fenyvesi Zoltánnal hívjuk fel a figyelmet a SUHANJ! Alapítvány munkájára.

A SUHANJ! Alapítvány erőt ad. A sportolás nemcsak a fizikai, de a mentális állapotot is fejleszti, a mozgás öröme segít építeni a fogyatékkal élő emberek önbizalmát, közösséget ad, és előmozdítja a beilleszkedésüket. Mert a mozgás öröme mindenkit megillet. A SUHANJ! egy non-profit, közhasznú szervezet, amelyet 2010-ben Kovács Patrícia színésznő és Gusztos Péter, korábbi országgyűlési képviselő hívott életre. „A SUHANJ! tulajdonképpen a mi házasságkötésünkhöz kötődik. Péter már régebben is gondolkodott egy olyan alapítványban, amely összeköti a sélt, séltséggel élőket az épekkel, a sport pedig remek közösségi élménynek, kapocsnak bizonyult ehhez. Amikor 2010-ben összeházasodtunk, kitaláltuk, hogy nászajándékként nem mikrót, rádiót, utazást kérünk, hanem létrehoztunk egy bankszámlaszámot, és arra kértük a barátainkat, hogy ha szeretnék támogatni az álmunkat, ide utaljanak. A kezdőtőkét tulajdonképpen velünk együtt ők dobták össze” – mesélte Kovács Patrícia a kezdeti időkről.

Kovács Patrícia és Fenyvesi Zoltán (Fotó: Kovács Milán)

Kezdetben egy kisebb baráti társaság kísérte 3 fogyatékkal élő ismerősét az első futóversenyeken, illetve néha úszni is eljártak velük. Napjainkra azonban a SUHANJ! jelentős mozgalommá vált. Önkénteseik évente több mint 15 000 kilométert futnak látássérült, kerekesszékes és értelmi sérült sportolókkal. Fenyvesi Zoltán 2011-ben talált rá az alapítványra, amelynek azóta is oszlopos tagja: nem csak aktív részese a sportrendezvényeknek, hanem kommunikációs munkatársként és edzőként is dolgozik. „Az emberek sokszor azt gondolják, hogy egy sérült embernek rengeteg gátat kell leküzdenie, holott mi, fogyatékkal élők is ugyanazokkal a gondokkal küzdünk legtöbbször, mint az épek. Nekem is ugyanolyan nehéz minden reggel korán felkelni, hogy elmenjek edzeni. De sokszor elgondolkodom azon, hogy vannak nálam nehezebb helyzetben lévők, akik sokkal aktívabbak: itt van például Tibi, aki látássérült, aki minden szombaton megjelenik a közösségi futáson, ráadásul a város másik végéből jön, és jóval korábban érkezik, mint bárki más, és futja a saját köreit – osztotta meg Zoli a gondolatait, amit Patrícia az alábbiakkal egészített ki: „Ez egy two in one-élmény. Az önkénteseinktől is kapunk olyan visszajelzéseket, hogy nem csak ők adnak a fogyatékkal élőknek, hanem rengeteget kapnak is tőlük. Én magam is sokat tanulok. Amikor azt látom, hogy egy edzésen egy látássérült ugyanúgy vagy jobban nyomja a TRX-et, mint én, akkor kicsit elszégyellem magam. Itt vagyunk épen, két lábbal, két kézzel, és mennyit kifogást tudunk találni, hogy miért nem mozgunk. Amikor látod, hogy valaki az akadálya ellenére is teljes erőbedobással csinálja, az elég nagy pofon tud lenni.”

Kovács Patrícia és Fenyvesi Zoltán a SUHANJ! Fitnessben (Fotó: Kovács Milán)

A SUHANJ! Alapítvány 2016-ban nyitotta meg az ország első akadálymentes és integratív edzőtermét a Tátra utcában, a SUHANJ! Fitnesst. Ez a létesítmény egész Európában kuriózumnak számít, amire minden magyar ember büszke lehet, és amiből országszerte többre lenne szükség. A megnyitás óta több, mint 110.000 vendégbelépést regisztráltak, ennek negyede fogyatékkal élő személyekhez kapcsolódik – a paralimpikonoktól kezdve a speciális intézmények általános iskolás korú autista csoportjáig. „Ez volt az egyik nagy álmunk, hogy legyen a SUHANJ!-nak egy közösségi tere is. Ez a hely pont olyan, mint egy 21. századi edzőterem, azzal a különbséggel, hogy nem csak az épek tudják használni az eszközöket, hanem a fogyatékkal élők is. Rengeteg olyan speciális eszközünk van, amit Amerikából szereztünk be – ott erre a veteránok miatt egy külön iparág épült. Azt szoktam mondani, hogy itt senkit nem érdekel, hogy milyen márkás edzőcuccod van, milyen a teljesítményed. Például rengeteg olyan túlsúllyal küszködő vagy szülés után visszajött nő jár hozzánk, akik nem mernének bemenni egy fancy edzőterembe, de ide szívesen jönnek. Mert itt nem számít, hogy nézel ki. Ezért is helyeztünk el olyan feliratokat, amelyek tökéletesen lefedik a hozzáállásunkat, a céljainkat” – árulta el Patrícia. Ráadásul ma már nem csak a vendégek, hanem az edzői gárdát is erősítik fogyatékkal élők: Zoli például krankinget tart, a fentebb említett látássérült Tibi pedig masszíroz.

A SUHANJ! Fintess edzőterme (Fotó: Kovács Milán)

A SUHANJ! Alapítvány egy teljesen független szervezet, Patrícia és Péter már a kezdetekben elhatározták, hogy nem pályáznak állami támogatásra. Az, hogy a SUHANJ! ott tart, ahol jelenleg, cégeknek, magánszemély támogatóknak és önkénteseknek köszönhető. Továbbra is szívesen látnak bárkit, aki segíteni, támogatni szeretné a működésüket, ugyanakkor Patrícia kihangsúlyozta, hogy az önkéntesség is egy munka, amit komolyan kell venni. Persze, ennek a segítségnek is számos formája létezik: van, aki együtt fut a látássérültekkel, van, aki a rendezvényekre viszi a sátrat, autót pakol vagy éppen egy maratonnál a kijelölt szurkolói pontokon biztatja a sportolókat. „Hatalmas erőt tud adni, amikor a 30-32. kilométernél már azt érzed, hogy nem bírod tovább, legszívesebben kiszállnál, de meglátod a suhanjos pólóban lévő önkénteseket, akik hangos szóval buzdítanak, hogy meg tudod csinálni, és akkor mész tovább – árulta el Zoli. Amikor arról kérdeztem, hogy az önkéntesek kezdetben mennyire tartanak attól, hogy fogyatékosággal élőkkel kell együtt dolgozniuk, megnyugtató választ adott: „Azok az önkéntesek, akik jelentkeznek hozzánk, általában nyitottak, szeretnének segíteni, tanulni. Persze, akad, aki eleinte zavarban van, hogy mit mondhat vagy kérdezhet, de ezen szoktunk a legkevésbé leragadni. Arról nem is beszélve, hogy mi is tudunk magunkon poénkodni, mert tudjuk, hogy ezzel is oldjuk a külső segítőink szorongásait. Így pár alkalom után fel tudnak oldódni, akkor szokták általában elmondani, hogy mennyire meg voltak ijedve először.”

Kovács Patrícia és Fenyvesi Zoltán a SUHANJ! Fitnessben (Fotó: Kovács Milán)

Ahogyan fentebb említettük, a SUHANJ! mára azon budapesti alapítványok egyike lett, amelyről mindenki hallott már. A csapat – éppen azért, mert rájött, hogy mozgalmuk főként a fővároshoz kötődik – szeretne vidéken is létrehozni több hasonló csoportot. Azok az eszközök, amikkel segíteni tudják a mozgásban korlátozottakat, viszont kimondottan drágák. „Ezek nem államilag támogatott eszközök, az embernek saját magának kell beszereznie. Egy-egy eszköz esetében több százezer vagy akár milliós összegről beszélünk. Viszont egy tandemkerékpárral egy látássérült és egy ép ember egyszerre tudja élvezni a sport örömét, egy handbike-ba pedig egy kerekesszékes is be tud ülni. Szeretnénk, hogy a vidékiek is megtapasztalják azt a fajta összekovácsoló erőt, ami minket is jellemez. Egy vidéki városban nagyjából 5 millió forinttal lehet egy olyan eszközparkot létrehozni, amivel ezt biztosítani tudjuk. Másfél hónapja tettünk közzé egy felhívást, mostanra több mint 3 millió forint gyűlt össze. Pár napja pedig elindítottuk a 300 bátor ember akciónkat, amelyhez nagy örömünkre már az elején sokan csatlakoztak. Múlt szombaton például volt egy közösségi futásunk, ami után Patrícia emlékérméket adott át azoknak, akik aznap velünk teljesítették a távot” – avatott be minket Zoli.

És hogy miről is szól ez az akció? 300 bátor és nagylelkű embert keresnek, akik megmozdulnak a fogyatékkal élőkért és segítenek magasabb szintre emelni a SUHANJ! munkáját. A kihívás a következő: fuss, sétálj, gurulj 5 km-t (vagy többet, ha ahhoz van kedved), posztolj az aktivitásodról saját oldaladon, és/vagy a SUHANJ! oldalán kommentben fotót, és támogasd 5.000 Ft-tal (vagy ha teheted, többel) az első vidéki csoport létrehozását a www.erotadunk.suhanj.hu oldalon keresztül. A beérkezett támogatást teljes egészében speciális sporteszközök (handbike, tandemkerékpár, futókocsi) vásárlására fordítják. Természetesen az 5000 Ft-nál kisebb összegű adományok is segítik a gyűjtést, minden segítséget hálásan megköszönnek.

A SUHANJ! Fintess edzőterme (Fotó: Kovács Milán)

Végezetül, Patrícia csillogó szemekkel zárta a beszélgetést, amikor az alapítvány igazi eredményéről mesélt: „A futóversenyeknek és a közösségi sportnak tényleg van összekovácsoló ereje, hiszen politikai hovatartozástól, vallástól, mindentől függetlenül, mindenki tudja, hogy mit tesz bele a másik. Az elmúlt 11 év alatt nálunk is születtek barátságok, szerelmek, születtek gyerekek. Igazi közössé alakult ki.”

Aki tehát támogatni szeretné az Alapítványt, akár a fentebb említett „300 bátor ember” akcióhoz való csatlakozással, akár az SZJA 1%-ának felajánlásával is megteheti, vagy pedig közvetlen utalással a SUHANJ! Alapítvány 16200113-18514759-00000000 (Magnet Bank) számú számlaszámára.

Kiemelt kép: Kovács Patrícia (Fotó: Kovács Milán)