Háy János 1960-ban született Vámosmikolán. Bár a település Pest megyében található, a sokoldalú művész gyermekkorát egyáltalán nem a fővárosi élet pezsgése határozta meg. A gimnáziumi évek megkezdésétől viszont Budapest annál nagyobb szerepet töltött be életében, itt vett részt olyan eseményeken, amelyek később hatással voltak rá. Tanulmányi eredményei távol álltak a példástól, magyarból kifejezetten rossz jegyeket szerzett. Így inkább az orosz és történelem szak felé kacsintgatott a középiskola után, és bár nem első próbálkozásra, de be is került a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karára. Az intézmény kiválasztásának fő oka volt, hogy barátnője – későbbi felesége – is ide járt angol szakra. A főiskolás években megalakította az Originál Láger nevű zenekarát.

1989 több szempontból is fontos Háy életében, ekkor jelent meg ugyanis első kötete, a Gyalog megyek hozzád a sétálóúton, valamint ekkor kezdett el szerkesztőként dolgozni több kiadónál a tanári pálya helyett. Az irodalom mellett foglalkozik képzőművészettel is, köteteit saját kezűleg illusztrálja. Már felnőtt fejjel ült vissza az iskolapadba és végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem esztétika szakát.

Drámaírói karrierje a kétezres évek elején kezdődött, amelyet nem előzött meg semmilyen színházi munka. A Gézagyerek című kötetben a novellái mellett megjelentek drámái is, szám szerint négy: egy „színjáték”, míg a másik három „isten dráma”-ként van kategorizálva. A Gézagyerek ősbemutatója 2001 októberében volt a Debreceni Csokanai Színház Stúdiószinpadán, Pinczés István rendezésében. A darab 2002-ben elnyerte a színikritikusok díját és lefordították lengyelre, oroszra, angolra, németre, olaszra, szlovákra, horvátra, finnre és szerbre. Emellett több külföldi színpadon is bemutatták. Háy János munkásságát további díjak sora dicséri, például 2004-ben és 2017-ben  is  a Dramaturgok Céhe az ő írásainak ítélte Az Évad Legjobb Magyar Drámája díjat.

Kerekes Éva és Mucsi Zoltán az Elem című darab próbáján (fotó: Gálos Mihály Samu / Szkéné Színház)

Legújabb színházi bemutatóját, A bogyósgyümölcskertész fiát legközelebb szeptember 24-én láthatják az Átrium Bisztrószínpadán. A drámaíró jelenlegi kedvenc darabja az Elem pedig szeptember 30-án lesz megtekinthető a Szkéné Színházban, ugyanott  ahol a Nehéz című darabját is játsszák. Az idén megjelent A cégvezető című könyve színpadi változatára sem kell már sokat várnunk, az ősbemutatóra Székesfehérváron a Vörösmarty Színházban kerül sor október 16-án.

„Engem csak a szöveg érdekel, hogy az rendben legyen nyelvében és struktúrájában is, hogy a jellemeket az érzelmi tónusokat teremtse meg a dialógus, a színpadra állítás más művészek felelőssége. Persze néha megkörnyékez a gondolat, hogy megrendezzem valamelyik drámámat, a Herner Ferikét például szeretném úgy megcsinálni, hogy a szereplők nem árkot ásnak, hanem a tengernél vannak és napozóágyakban koktéloznak” – árulta el nekünk a szerző.

„A régiek közül Örkénytől a Tótékat szeretem. A kortársaimat általában szeretem, szívesen nézem és olvasom, Spirótól Pintér Béláig vagy Filó Veráig, de nem hiszem, hogy hatással volnának rám, mint íróra, természetesen minden szöveget önkéntelen is vizsgálok szakmailag, és jóérzéssel irigyelem, ha jót olvasok, látok, de ez nem inspiráció, inkább afféle szakmai betegség” – mondta el arra a kérdésre, hogy honnan merít ihletet, kik azok, akik hatással vannak rá.

Kiemelt kép: Háy János (fotó: Valuska Gábor)