A magyar dalszerzés kiheverte a COVID-ot és egyre több a fiatal szerző

Végre meghaladta a pandémia előtti szintet a szerzőknek fizetett jogdíjak összege: 2025-ben 15,2 milliárd forintot fizetett ki az Artisjus dalok, zeneművek szerzőinek. Ennek az összegnek minden korábbinál nagyobb része járt a magyar szerzőknek összesen 22.945 főnek. Tovább nőtt a regisztráló új szerzők száma, és immár több mint az ötödük 20 év alatti.

Idén majdnem 2 milliárd forinttal több jogdíjat osztottak ki, mint tavaly – ez a 2024-es időszakra kifizetett 13 milliárd 538 millió forintnál 12%-kal több, ami rengeteg. Abban az évben már nagy sikernek számított az is, hogy a pandémia előtti összeg reálértékétől már csak 1,5%-kal maradt el az összes jogdíj, 2025-ben azonban már 5,9%-kal meghaladta azt: ez egy egyértelmű mutatója annak, hogy a világjárvány, majd a gazdasági válság által okozott mélyrepülés véget ért. A sikerhez az is hozzájárult, hogy idén emelhették a jogdíjakat, hogy az jobban alkalmazkodjon az inflációhoz.

Az elmúlt egy évtizedben folyamatosan nőtt a magyarok részesedése az összes jogdíjból: 2025-ben az összes jogdíj közel 59%-a magyar zenékre jutott. Ez főként az online zenehallgatás utáni jogdíjak további erősödésének köszönhető, mivel ott az Artisjus csak közvetlenül a magyar dalok után érvényesíthet jogdíjat. Ez részben annak a nemzetközileg is megfigyelhető jelenségnek köszönhető, hogy a globális platformokon egyre inkább a helyi zenéket fogyasztják az emberek. 2024-re ez a folyamat odáig erősödött, hogy itthon a stream platformokon lejátszott zenék 50%-a magyar volt. Hazánk azon kevés európai ország közé tartozik, ahol a 10 legtöbbet hallgatott zene éves szinten csak helyi zenékből áll össze.

Fontos bővülési ok még az arénakoncertek számának növekedése, és abban a magyar fellépők (így magyar dalok) magas aránya. A pandémia előtt ez szinte kizárólag a nemzetközi sztárprodukciók terepe volt, 2024-25-ben viszont a magyar fellépők számára is megszaporodott az ilyen lehetőségek száma.

2025-ben – szokás szerint – 10% körüli mértékben emelkedett azoknak a száma, akik jogdíjban részesülnek: összesen már 22.945 szerző kapott jogdíjat az Artisjustól. Általában az keres jól a jogdíjakból, aki mögött komoly szerzői életmű áll. 2025-ben a bruttó legalább egymillió forint jogdíjban részesülőknek átlagban 411 különböző műve szólalt meg valamilyen formában. Azoknak a száma, akik kizárólag a szerzői jogdíjból a hazai átlagkereset kétszeresét is megkeresték még mindig nem sok: 76-an voltak, ami azonban eddigi legmagasabb szám. Mivel egy professzionális zenész jövedelmének kb. ötödét teszi ki a szerzői jogdíj, érdemes azt is megnézni, hányan érik el az átlagkereset legalább 20%-át. 2025-ben ez 915 fő volt – ami szintén a pandémia óta tartó hullámvölgy végét jelzi.

Az Artisjushoz regisztráló új szerzők száma 2020-ban ugrott meg, majd visszaesett, de az utóbbi években ismét növekedésnek indult: 2025-ben 1403 új szerző csatlakozott. Ezen belül folyamatosan nő a fiatalok aránya: míg 2021-ben 106 húsz év alatti szerző regisztrált, 2025-re ez 298-ra emelkedett, ami közel háromszoros növekedés. Így a húsz év alattiak aránya már 21,2%. A harminc alattiak aránya ugyanakkor stabilan 51–53% között maradt, vagyis a húsz–harminc évesek aránya csökken. A növekedés hátterében az állhat, hogy ma minden eddiginél könnyebb zenét rögzíteni és digitálisan megjelentetni, miközben a streamingszolgáltatásokra naponta átlagosan mintegy 100 ezer új dal kerül fel, és egyre többen vállalják fel hivatalosan is a szerzői státuszt.

A regisztrált új szerzemények száma is növekszik: 2020-ban megugrott, majd visszaesett, részben a pandémia alatti adminisztrációs pótlások miatt. 2024-re azonban már ezt a szintet is meghaladta: több mint 26 ezer új dalt jegyeztek be, 27%-kal többet, mint egy évvel korábban. 2025-ben további 9%-os növekedés következett, így összesen 28 874 új szerzeményt regisztráltak. A bővülés egyik oka lehet, hogy a zeneszerzést egyre több mesterséges intelligencia alapú eszköz támogatja, miközben az Artisjusnál regisztrált művek továbbra is tartalmaznak emberi alkotói elemet. A legnépszerűbb műfajok a pop (24%), a rock–metal (18%) és az electro–dance (15%).

Bár a nemzetközi popban gyakoriak a sokszerzős slágerek, az új művek közel kétharmadának továbbra is egy szerzője van. A sikeres daloknál viszont ez megfordul: a rádiókban legtöbb jogdíjat termelő magyar dalok átlagosan 2,6 szerzővel készültek, online pedig még erősebb a kollaboráció. A 30 legtöbb digitális jogdíjat hozó dal átlagosan 4,8 szerzőt jegyzett, szemben az előző évi 4-gyel, és 2025-ben először egyetlen egyszemélyes szerzemény sem került be a top 30-ba.

Kiemelt kép: Pillanatkép Majka Csurran, ceppen című számának klipjéből (Forrás: YouTube)