A Centrál Színház szeptember 24-én mutatja be idei első premierjét, a Mary Page Marlowe című darabot. A helyzet különös sajátossága, hogy a világjárvány előtt egyetlenegyszer már bemutatásra került a Révay utcai teátrumban az előadás. A most „újratervezett” darabot Puskás Tamás rendező, a szerző Tracy Letts eredeti elképzelései szerint álltja színpadra. A férfiak önzése miatt félresiklott életű nő történetét Hőning Emma, Martinovics Dorina, Földes Eszter, Gombó Viola és Básti Juli eleveníti meg a színpadon. A nemrég  születésnapját ünneplő, Kossuth- és Jászai-díjas színésznővel, számtalan hazai sikerfilm szereplőjével, Básti Julival beszélgettünk.

Jövő héten mutatják be a Mary Page Marlowe című előadást. Tracy Letts művét két alkalommal már játszották (volt egy sajtó nyilvános főpróba a premier előtt – A szerk.), de aztán a világjárvány áldozatául esett. Ilyenkor teljesen a nulláról kell újrakezdeni mindent?

Igen, újrakezdtük az egészet. Két éve még Borbély Alexandrával megosztva, ketten játszottuk az összes jelenetet, de most a férjem (Puskás Tamás, a darab rendezője – A szerk.) úgy gondolta, ha eredetileg öt nőre íródott a darab, akkor csináljuk mi is úgy. Szandra már nem játszik az előadásban, viszont a gyerekszínész Hőnig Emma mellett belép Martinovics Dorina, Földes Eszter és Gombó Viola. Így öten keltjük életre Mary Page Marlowe-t. De a többi szerepben is van változás: Búza Timea szerepét Borbás Gabi vette át, a pszichológust majd Magyar Attila alakítja, Stohl András helyett pedig Schmied Zoltán lép fel az egyik férj szerepében. Előröl kellett megtanulni és próbálni az egészet. Két év nagyon hosszú idő.

Abból a két előadásból elcsíptem az egyiket, és nekem úgy tűnt, hogy bár nem hosszú az előadás, nagyon intenzív. Ön szereti az ennyire pörgős darabokat?

Nagyon szerettem próbálni, és bár csak két előadás volt belőle nézők előtt, jó volt játszani is. A színfalak mögött igazi őrület volt. Hatszor kellett átöltöznöm, másik ruha, másik haj, milliméterre és másodpercre beosztva minden. A gyorsöltözések mindenkitől nagy odafigyelést, koncentrációt igényelnek. Egyébként bármilyen furcsa, az ilyen, nagy kihívásokat szeretjük a legjobban. A takarásban tök sötét van, három ember dolgozik némán, tépik le a ruhám, adják rám a másikat, közben a fodrász cseréli, igazítja a hajam. Valóban, intenzív, izgalmas munka volt, de nagyon fárasztó.

Én még szívesen néztem volna tovább is a darabot…

Akkor talán jól csináltunk a dolgunk. A jó előadásra ez jellemző. Nem az órát nézem, mikor lesz már vége, mikor lesz szünet, hanem elkap a történet, és nézném még tovább. Így van értelme csinálni.

11 kép mutatja be Mary Page életét, sorsának alakulását, csecsemő korától a haláláig. Sok nő magára ismerhet a darabban?

Igen. Tracy Letts a nők kiszolgáltatottságáról ír, ami lassan változik. Adja Isten, hogy minél gyorsabban! A férfiszerep uralkodása rengeteg jó női energiát nyom el, amire pedig nagy szükség volna, hogy a világ jó irányba változzon.

Básti Juli és Rada Bálint a Mary Page Marlowe című előadásban (Fotó: Horváth Judit)

Milyen szerepekben láthatjuk még Önt ezen a bemutatón kívül az évadban?

Januárban visszatér a repertoárba a Nem félünk a farkastól is, amit szintén a vírus miatt kellett abbahagynunk. De a Mary Page-hez hasonlóan azt is újra kell majd próbálnunk, hiszen ott is hosszú volt a kiesett idő. Nehéz előadás, de Rudolf Péterrel mindketten szeretnénk még játszani. Egyelőre azonban azt sem tudjuk, hogy a fűtéssel, világítással mi lesz. Egy nagy kérdőjel az egész jövő. Aztán az évad vége felé, tervezünk még egy bemutatót, de az aztán tényleg annyira messze van, hogy majd akkor beszéljünk róla, ha elkezdtük próbálni.

A színház mellett sem unatkozik, hiszen a Tv2 Pepe című sorozatában és a napokban mozikba kerülő, Szia, életem!-ben is szerepel. Látta már a filmet?

Igen, a veszprémi szakmai bemutatót láttam. Nagyon jó film. Pörgős, jól megírt dialógok, lendületes cselekmény, ami magyar filmekre ritkán jellemző. Nem mondom, hogy nincsen, de ritka. Mindenkinek jó szívvel ajánlom, remek program. Momo, a  kissrác pedig igazán kivételes jelenség! Óriási, hogy egyáltalán van ilyen gyerek az országban. Persze azt is jó volt látni, hogy a két rendező, Rohonyi Gábor és Vékes Csaba milyen remekül kezelik. Az egész forgatásra a nyugalom, a szeretetteljes figyelem volt a jellemző. A forgatásokon gyakori hangoskodás, kapkodás helyett ők olyan hangulatot teremtettek, hogy nem szorongott, nem izgult senki, jókedvű volt a kisfiú is és felszabadult. Nem pörgött túl, ami azért fontos, mert a gyerekszereplők, ha nagyon nyeregben érzik magukat, gyakran elkanászodnak. A Tv2-ben pedig éppen zajlanak a forgatások, a Pepe újabb tíz részét vesszük fel, úgyhogy valóban mozgalmas ez az időszak.

A hazai filmesek egyébként is elkényeztették Önt, szinte minden sikerfilmben szerepelt. A Seveled című film Emma nénijének zseniális karaktere mennyire áll közel Önhöz?

Valóban, azt is nagyon szerettem! Előtte nem dolgoztam még Dénessel (Orosz Dénes, a Seveled forgatókönyvíró-rendezője – A szerk.), az volt az első közös munkánk. Most a Pepében is rendez Lakos Nóri mellett. Nagyon jó hangulatú forgatás volt, jó volt együtt dolgozni Tenki Rékával és Mészáros Bélával. Cserhalmival az a kis jelenet pedig igazi élmény volt. Szerethető film lett, úgy tudom, nagy siker. Azt is szívesen vállaltam, mert jól volt a forgatókönyv. Nem legenda ugyanis, hogy csak jó forgatókönyvből lehet jó filmet csinálni. Ha nem jó a könyv, nincs az a szuper rendező, vagy zseniális színész, aki abból jó filmet készít. De ez a kettő, szerencsére igazi örömmunka volt.

És ha a sok színházi és filmes feladat nem lenne elég, Dés László koncertjein is rendszeresen vendégszerepel. Mit ad Önnek a zene?

Az egész nyarat végigkoncerteztem Lacival, de lesznek még októberben és novemberben is Dés koncertek. Kiemelt szerepük van az életemben, óriási élmény részt venni a közös munkában. Bár, ha csak nézem és hallgatom, ahogy zenélnek, már az is élmény. Pozitív energiákat szabadít fel bennem minden koncert, továbblendít, ha rossz a kedvem akkor is.

Megszámlálhatatlan karaktert eljátszott, a filmes és színházi alakításaiért itthon és külföldön egyaránt elismerték. Mi motiválja még?

A mozgás tart életben, a munka motivál. Karban tart, és agyilag friss maradok. Nem is tudom, és nem akarom elképzelni, hogy ne foglalkozzak valamilyen szereppel. Nem szeretnék úgy megöregedni, hogy csak totyogok és már arra sem emlékszem mi volt tegnap. Szerintem a szellemi frissességet a munka és az aktivitás biztosítja.

Szellemileg a munkával, fizikailag mivel tartja karban magát?

Rendszeresen sétálok. Sokat vagyok a gyerekeimmel, szeretek velük lenni. Általában jókedvű vagyok, pesszimista karakterem dacára is rengeteget röhögünk. De, mint mondtam, a munka tart egyben minden fronton. Mondjuk némelyik előadásomat lejátszani – például a Nem félünk a farkastóltfelér egy félmaratonnal, mindenkiről dől a víz.

Básti Juli a Mary Page Marlowe című előadásban (Fotó: Horváth Judit)

Mondhatni, el van kényeztetve, hiszen három férfival él együtt. A fiait sikerült elengednie?

Hááát… (nevet) Persze elengedtem őket, ez valahogy természetesen alakult. Sok időt töltöttek külföldön, nekem sokat voltak távol. Túléltem, megszoktam. Azért ők még ma is figyelnek rám, én pedig rájuk. Nem vagyunk sülve-főve együtt, élik az életüket. Én pedig boldog vagyok, ha látom jól választanak, végzik a dolgukat, küzdenek, sikerük van. Nem féltem őket, nem kell aggódnom miattuk, ez biztonságérzetet ad.

Minden kereknek tűnik Ön körül, mégis többször hivatkozott a pesszimizmusára. Sikeres színésznő, feleség és anya, mitől pesszimista?

Ez a gyerekkoromból jön bizonyára. Persze a világ dolgait és változásait illetően sincs okunk hurrá optimizmusra. Vannak dolgok, amelyek nem rajtunk múlnak, nincsen rájuk hatásunk és nem is tudunk értük vagy ellenük tenni. Például mi lesz, amikor megjönnek az új  rezsiszámlák. Aztán valami megoldást mindig találunk, legfőképpen abban bízunk, hogy a nézők nem pártolnak el tőlünk. Remélem, hogy az élmény, amit a színházban kapnak, van annyira fontos és erős, hogy a nehezebb időszakban sem mondanak le róla. Mi pedig mindent megteszünk, hogy ne okozzunk csalódást, hogy fenntartsuk az érdeklődésüket.

Nemrég ünnepelte a 65. születésnapját, Isten éltesse sokáig! Számít Önnek a kor?

Köszönöm! Muszáj vele foglalkoznom, hiszen, látja, Ön is felköszöntött, lehet nem foglalkozni vele? (nevet) Egyébként öregszem, igen, hogy a fene egye meg! Kisebb a munkabírásom, nehezebben mozgok, bizonyos dolgokat már lassabban tudok csak megcsinálni. Nem tudunk ezzel mit tenni, de nem idegeskedek vagy görcsölök rajta. Annyi jó dolog történik velem, hogy ha nem emlékeztetnek rá, nem foglalkozom a korommal. Nincs különösebb jelentősége az éveim számának a mindennapokban, még most ennek a 65-nek sem. Mindenki öregszik, felesleges ezen rugózni. Együtt öregszem a korosztályommal, és a nézőkkel, akik fiatalon is ismertek és még most is szeretnek.

Van valami miatt hiányérzete, van valami, amire vágyik?

Nincsen! Óriási terveket nem szőttem soha. Mindenem megvan, a lehető legboldogabb életet kaptam ajándékba. Hálás vagyok érte!

Kiemelt kép: Básti Juli (fotó: Centrál Színház)