A Legszebb férfikor címmel magyarországi ősbemutatóra készül a Thália Színház

A Thália Színház talán minden korábbinál nagyobb lendülettel kezdte az idei színházi évadot. Miközben egyes színházak csak most készülnek első premierjükre, a Nagymező utca páros oldalán található teátrum decemberben már a negyedik újdonságot viszi a közönség elé a Thália Télikertet felavató Bernd Róza, a szintén itt látható Trainspotting és a nagyszínpados operett, az Egy csók és más semmi után. Az év utolsó hónapjában egy igazi különlegességgel rukkolnak elő, a december 14-én debütáló Legszebb férfikor ugyanis most először kerül színpadra hazánkban.

Michael Frayn neve még a rutinos színházba járó nézők számára sem cseng talán igazán ismerősen, annak ellenére sem, hogy nagysikerű komédiája a Függöny fel! (vagy Ugyanaz hátulról) meghódította a magyar színpadokat. A színházi kulisszák mögé kalauzoló darab, melyet az 1982-es londoni premiert követő évben már hazánkban is bemutattak, sajnos nem hozta magával, hogy a ma is élő neves brit író többi munkájában is azonnal fantáziát lássanak a rendezők. A Színházi adattár szerint ugyanis mintegy 15 évet kellett várni ahhoz, hogy egy hazai teátrum újfent Frayn-darabot tűzzön repertoárra.

1998 tavaszán azonban nem egy új Frayn-mű, hanem ismét az eredetileg Noises Off címet viselő, nálunk két fordítással is ismert kulisszatitkokról szóló vígjáték került bemutatásra, Sopronban, Valló Péter rendezésében. Több mint húsz év elteltével, a nemrég a Széchenyi Akadémia tagjává választott rendező ismét kezébe veszi az angol szerző egy írását, ám ezúttal egy olyanra esett a választása, melyet soha korábban nem adaptált még senki sem magyar színpadra. A Legszebb férfikor egyike Michael Frayn első munkáinak, amely megjelenése évében, 1976-ban elsőként kapta meg a legrangosabb brit színházi elismerést, a Laurence Olivier-díjat.

A bohózatot azonban korábbi sikerei és különleges alapszituációja ellenére (hét férfit és egy nőt összezárnak egy éjszakára…) négy évtizeden át nem ismerhették meg a hazai színházbarátok. A Thália Színházban ősbemutatóként debütáló darab azonban nem csak ezért különleges, hanem mert Valló Péter bár színpadra vitte korábban Frayn két művét is (Ugyanaz hátulról és Koppenhága) és pályafutása során megszámlálhatatlanul sok darabbal dolgozott, saját bevallása szerint most első alkalommal rendez bohózatot. A színészeket különös érzékenységgel vezető rendező most humorérzékét is megcsillogtathatja.

A Legszebb férfikor a helyzetkomikumokra épül, a rövid, csattanóra kihegyezett jelenetekre, melyek bőségesen alkalmazzák a népi fordulatokat, a realisztikus elemeket, emiatt gyakran durvák és trágár tréfának tűnhetnek. A francia „farce” szóval jellemzett műfajba tartozó darabokban általában valamelyik szereplő felsül, vagy éppen hatalmas átverés áldozata lesz. A benne szereplő alakok pedig olyan általános tulajdonságokat jelenítenek meg a színpadon mint a képmutatás, a kapzsiság vagy a ravaszság.

A Legszebb férfikor története a nyolcvanas évek legelején, az internet és a mobiltelefon előtti korban játszódik, amikor egykori oxfordi diákok húszéves osztálytalálkozójukra készülnek. Már egyikük sem az az éretlen fiatal, aki egykoron volt, saját családjuk, egzisztenciájuk, hírnevük van, így érkeznek vissza mindannyian abba a kollégiumi világba, ahol két évtized alatt semmi sem változott. Most pedig újra összezárva találják magukat, hét férfi egy nővel, a kollégium vezetőjének feleségével. Lady Rosemarybe még egyetemista fiúként mindannyian reménytelenül szerelmesek voltak, és húsz év elteltével, a legszebb férfikorban feltámad a remény arra, hogy ez a szerelem beteljesüljön.

A darab témája akár távolinak is tűnhet, ám Hamvai Kornél fordítói és dramaturgiai munkájának köszönhetően garantáltan fergeteges humora lesz a most készülő előadásnak. Hamvai, aki a Thália Színház irodalmi vezetője, nagyon jól ismeri Frayn műveit és magát az angol szerzőt is. A Balmorál című színdarabját ugyanis nem egyszerűen lefordította, hanem a helyi magyar viszonyokra adaptálta, ebből a verzióból pedig már több ízben is sikeres előadást rendeztek hazánk több színházában. Legutóbb éppen a Tháliában mutatták be Csoda korban élünk (Szigliget) címmel, és a produkció 2017 óta a repertoár szerves része.

A Csoda korban élünk premierjére maga Michael Frayn is ellátogatott, és elismerően nyilatkozott a magyar változatról. Ez különösen abban a tekintetben nagy dicséret, mivel Frayn az orosz drámairodalom nagymesterének, Csehovnak több művét is lefordította és átformálta, így ő igazán tudja, milyen nehéz az eredeti dinamikáját és mondanivalóját megtartva egy más kultúrájú közönség számára is érthetővé, élvezhetővé varázsolni egy darabot. Hamvai pedig már többször, több darabbal is bizonyította remek humorérzékét, erről a Legszebb férfikor nézői is megbizonyosodhatnak majd.

A Valló Péter rendezésében készülő előadás férfi szerepeiben Nagy Viktor, Vida Péter, Szabó Győző, Pindroch Csaba, Mózes András, Tamási Zoltán, a társulathoz idén csatlakozott Zayzon Zsolt, valamint vendégművészként Csőre Gábor lesz látható. Az egyetlen női karaktert pedig a Thália Színház művészeti vezetője, Schell Judit alakítja.

„Ahogy ez azért lenni szokott általában az osztálytalálkozókon, van, akiről hallani, hogy mennyire vitte: a darabban például az egyik fiúból államtitkár lett. És persze vannak olyanok is, akik mondjuk csendesebben élnek, akiből például pap lett, arról azért kevesebbet tudnak a többiek. A kezdeti egymásnak való megörülés egy adott ponton átmegy természetesen iszogatásba és bulizásba, és amikor már mindenki kellően lelazult, onnantól kezdve borul minden, és nem csak a sörös hordóra gondolok…” – mesélte a színésznő a darabról a Deszkavíziónak adott legutóbbi interjújában.

A Legszebb férfikor december 14-én mutatkozik be a Thália Színházban, és ezen felül idén még négy alkalommal lesz látható, azonban olyan gyorsan fogynak a jegyek, hogy már csak három decemberi időpont közül lehet választani.

Jasinka Ádám írása

Kiemelt kép: A Legszebb férfikor szereplői (fotó: Thália Színház)