„A kultúra nem kiváltság, hanem alapfeltétel a vidéki életminőséghez” – interjú Spiegelhalter Lászlóval

A Déryné Program Vácrátóton nem pusztán színházat, kulturális élményeket jelent, hanem szemléletváltást is hozott. Bebizonyította, hogy a kisebb településeknek sem kell lemondaniuk a magas minőségű produkciókról. A helyben elérhető előadások közösséget formálnak, élő kapcsolatot teremtenek alkotók és nézők között, valamint tartós értéket adnak a település mindennapjaihoz. Spiegelhalter Lászlóval, Vácrátót polgármesterével beszélgettünk.

Mit jelent Vácrátót számára, hogy a Déryné Programon keresztül magas színvonalú produkciók érkeznek a településre?

A kezdeményezés révén a színház valóban elérhetővé vált a vidéki térségekben, így Vácrátóton is. Olyan szakmailag magas művészeti értéket képviselő darabok kerültek a közönség elé, amelyek korábban kizárólag nagyobb városokban voltak láthatók. Külön büszkeség, hogy Vidnyánszky Attila és Kis Domonkos Márk a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertet választotta a Déryné ifjasszony című tévéjáték külső forgatási helyszínének.

A Déryné Program előtt milyen lehetőségeik voltak kulturális események szervezésére?

Korábban kizárólag szerényebb keretek között tudtunk gondolkodni, nem volt reális esély professzionális társulatok meghívására. A Déryné Program ezt a korlátot oldotta fel, új távlatokat nyitott a helyi kulturális kínálatban.

Hogyan fogadta a helyi közösség a programot és a produkciókat?

A program fogadtatása összességében rendkívül pozitív. Különösen emlékezetes maradt a János vitéz szabadtéri bemutatója a botanikus kertben, amely igazi közös élménnyé vált a családok számára.

Miért tartja fontosnak, hogy a kisebb településeken élők is ugyanúgy hozzáférjenek a minőségi kulturális élményekhez, mint a nagyvárosok lakói?

A vidéki életminőség nemcsak az infrastruktúrán múlik, hanem azon is, hogy milyen szellemi és közösségi élmények érhetők el helyben. Vácrátóton ez a lehetőség korábban hiányzott, a Déryné Program azonban ezen a téren valódi előrelépést hozott.

Tapasztalt-e változást a közösségi életben, az érdeklődésben vagy az összetartásban egy-egy előadás után?

Igen, minden alkalom erősítette az összetartozás érzését. Az ilyen események találkozási pontokká válnak, ahol a közös élmény természetes módon hozza közelebb egymáshoz az embereket.

Hogyan látja, miben más egy ilyen vidéki tájelőadás, mint egy hagyományos kőszínházi esemény?

Kiemelkedő érték, hogy az alkotók az esték után közvetlen párbeszédet folytatnak a nézőkkel. Ez az élő kapcsolat lebontja a színház és a közönség közötti távolságot, és személyessé teszi az élményt.

Mennyire jelent segítséget, hogy a program leveszi a szervezési és anyagi terhek nagyrészét?

Ez a támogatás nélkülözhetetlen. Saját forrásból ezek a feladatok gyakorlatilag vállalhatatlanok lennének, így a program jelentős tehermentesítést biztosít a település számára.

Van-e olyan előadás vagy művész, amely különösen nagy hatást gyakorolt a helyi közönségre?

A János vitéz kiemelt jelentőségű volt, hiszen ez nyitotta meg Vácrátóton a Déryné Program által szervezett események sorát. A Segítség, megnősültem! című előadás is óriási siker volt, abszolút teltház fogadta Pindroch Csabát a településen.

Hogyan látja, hosszú távon milyen szerepe lehet a programnak a vidéki települések kulturális életének megerősítésében?

Hosszú távon stabil hátteret ad a vidéki kulturális jelenlétnek. Folyamatosan fenntartja az érdeklődést, és hozzájárul ahhoz, hogy a kisebb közösségek ne szoruljanak ki a kulturális vérkeringésből.

Mit gondol, mi történne ha megszűnne a program?

Ha ezek az előadások nem jutnának el vidékre, akkor Vácrátóton és hozzánk hasonlóan más falvakban és községekben egyszerűen eltűnne a színház a mindennapokból. Számos településen megszűnne a színházi jelenlét, mivel ezek az esték önerőből nem lennének finanszírozhatóak. Ez érezhető visszaesést jelentene a vidéki közösségek szellemi életében.

Kiemelt kép: Spiegelhalter László (Fotó: Déryné Program)