„A kultúra minden tekintetben jobbá teszi az életminőséget” – Interjú Szilágyi Erzsébettel

A Déryné Program Országjárás alprogramja a 2020-as évben összesen 230 előadást szervezett le vidéki településekre, amelyből – a koronavírus következményeként – 69 előadás tudott megvalósulni. A hajdúnánási Kéky Lajos Városi Művelődési Központ a Gózon Gyula Kamaraszínház Déryné Hadművelet című előadást látta vendégül. A művelődési ház vezetőjével, Szilágyi Erzsébettel a helyi kulturális életről, a Programban való részvételről és a jövőbeni tervekről beszélgettünk. 

Mióta dolgozik kulturális területen? Egyáltalán mikor és hogyan jött a kultúra szeretete?

Rövid megszakítással 2014-től dolgozom a Kéky Lajos Városi Művelődési Központot is működtető Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft-nél ügyvezető-helyettesként, majd ügyvezetőként. Előtte hosszú ideig egy civil szervezet által üzemeltetett ifjúsági házban tevékenykedtem. A kultúra, mint a legtöbb embernek a világon, természetesen nekem is az életem „minőségi” része. Az olvasás szeretetét a családból hozom, a zene is jelentős szerepet tölt be az életemben, 10 évig fuvoláztam, s a zeneiskolában olyan nagyszerű tanáraink voltak, akik révén már gyermekkorban megismertük és megszerettük többek között az opera világát. A színházi előadásokkal kapcsolatos első maradandó élményeim a középiskolához kapcsolódnak, itt szintén voltak olyan elhivatott pedagógusok, akik rendszeresen szerveztek számunkra színházlátogatásokat, főként Debrecenbe, a Csokonai Színházba.

Milyen gyakran tud eljutni színházba?

Évente általában hat színházi előadást szervezünk Hajdúnánáson, természetesen ezeket mindig megnézem. Mellette főként Debrecenbe, a Csokonai Színházba szoktam ellátogatni, évente három-négy alkalommal. A legutolsó előadás, amit a színház felújítása miatt a Kölcsey Központban láttam, Szabó Magdától Az ajtó című színmű volt.

Miért fontos Önnek a kultúra, és az, hogy ezt minél több emberhez eljuttassa Hajdúnánáson?

Nagyon fontosnak tartom, hogy a kultúra az emberek mindennapi életének részévé váljon, akár közvetetten, akár közvetlenül, akár tudatosan, akár észrevétlenül. Munkatársaimmal azért dolgozunk nap mint nap, hogy a kultúra ne csak egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem mindenkihez eljusson, hiszen minden tekintetben jobbá teszi az életminőséget. Éppen ezért szeretnénk annak minden szegmensét közösségünk tagjai elé tárni programkínálatunk színvonalának folyamatos fejlesztésével. Kiemelten törekszünk arra, hogy a Hajdúnánáson élő gyerekeknél és fiataloknál minél korábbi életkorban kialakuljon a kultúra iránti fogékonyság, hogy igénnyé váljon a műveltség, annak elsajátítása és befogadása. Ezért is szervezzük számukra rendszeresen a színházi és a filharmóniai előadásokat, illetve minden hónapban újabb és újabb kiállításon tekinthetik meg a legkülönbözőbb képzőművészeti alkotásokat, ahol a neves kortárs alkotókon túl helyet kapnak az amatőrök is. Abban, hogy a gyerekek eljutnak ezekre az eseményekre, hogy először természetessé válik számukra például a színházlátogatás, vagy egy-egy kiállítás megtekintése, majd ez igénnyé alakul át, rendkívül fontos szerepe van a család mellett az oktatási intézményeknek is, melyekkel igazi partnerséget sikerült kialakítanunk, s szoros együttműködésben próbáljuk ezt a küldetésünket megvalósítani.

Általánosságban véve milyen a kulturális élet Hajdúnánáson?

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy sokoldalú, pezsgő kulturális élet jellemzi városunkat. Ha visszanézzük az elmúlt évek naptárait, bizony minden második, harmadik napra jutott egy-egy rendezvény. Ezt persze csak a különböző intézményekkel, civil szervezetekkel és a művelődő közösségekkel szoros együttműködésben tudtuk megvalósítani. Minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy a város vezetésének szívügye ez a terület, példaértékű, amilyen mértékben támogatja – erkölcsileg és anyagilag – egyaránt a kulturális élethez kapcsolódó kezdeményezéseket, legyen szó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságról, költségvetési intézményről, civil szervezetről vagy informális közösségről. A Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft. éves költségvetésének kb. felét az önkormányzat finanszírozza, de természetesen vállalkozási tevékenységet is folytatunk, valamint jelentősek azok a pályázati források is, amelyeket a programfinanszírozásba be tudunk vonni.

Hogyan értesültek a Déryné Programról?

A Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságával nagyon jó és szoros kapcsolatunk van. Gyakran kapunk tőlük olyan információkat, amelyeket azonnal tudunk hasznosítani munkánk során. A Déryné Programról is tőlük értesültünk idén márciusban, és rögtön jelentkeztünk az Országjárás alprogramba befogadó intézményként, valamint a nálunk működő Naná Színház két darabját (Timitangó, Üvegvirág) is regisztráltuk az alkotói oldalon.

Melyik produkciót látták vendégül?

2020. augusztus 8-án 19 órától a Gózon Gyula Kamaraszínház Olt Tamás – Rák Zoltán: Déryné Hadművelet népi abszurd játékát tekinthettük meg 1 részben a Kéky Lajos Városi Művelődési Központ színháztermében. Az egyeztetés folyamata gyors és zökkenőmentes volt. Úgy gondolom, ez egyrészt annak köszönhető, hogy már a programba történő regisztráció során teljes mértékben felmérték a befogadói oldal adottságait, a színházterem és a kiszolgáló háttér összes paraméterét, illetve az előadás egyeztető sablon mindkét fél általi kitöltésével minden releváns információ rendelkezésre állt. Ugyanakkor fontos megemlítenem, hogy a Déryné Program munkatársai is mindig készséggel segítettek, nem volt olyan kérdés vagy probléma, amelyre ne kaptunk volna rövid időn belül választ, illetve megoldást.

Milyen volt az előadás visszhangja Hajdúnánáson?

Nagyon örömünkre szolgált, hogy olyan előadást láthattunk, amely a népi kultúrában gyökerezik, annak fonákságait, humorát, karaktereit mutatta be. Sodró lendületű, erős színészi játékokkal színpadra állított, jó ritmusú előadás volt, amelynek dinamikáját csak fokozta a közös éneklés, és egy pillanatra elmélyítette a szép hangú szóló ének. A közönség hálásan és köszönettel vette, hogy ebben a nehéz helyzetben a fővárosi művészek ajándék műsorával kapcsolódhatott ki a mindennapi gondjaiból.

Ha jól tudom, további előadásokat is leegyeztettek már.

Az első előadást követően máris elkezdtünk szervezni még kettőt. Az egyik a Turay Ida Színház Szerelem című produkciója, melynek tervezett időpontja december 8-a volt, azonban ezt járványügyi intézkedések miatt már nem tudtuk megtartani, így újabb időpontot tűztünk ki 2021 márciusára. A másik előadás a Déryné Társulat Déryné ifjasszony című népszínművéből készült produkció, mellyel a Magyar Kultúra Napján szeretnénk városunk közösségének örömet okozni. Most csak reménykedni tudunk abban, hogy lassan visszatérhet az életünk a régi, megszokott kerékvágásba, ezzel párhuzamosan újra megtelnek élettel a művelődési központ terei is, és a tervezett előadásokat is meg tudjuk tartani.

Említette, hogy alkotói oldalról is pályáztak. Ezekről a darabokról is mesélne pár szóban?

A Naná Színház, ha nem is egyedülálló, de mégis különlegesnek mondható tevékenységet folytat a városunkban már húsz éve. Csak saját darabokat, ősbemutatókat tartanak, amit a társulat vezetője ír nagyon különböző műfajokban. Ezeket a darabokat egyébként más társulatok is előadták már számos alkalommal. Például a Kukás gurut kétszer is játszották az országos Pajtaszínházi Szemlén. Az amatőr színtársulat 12 ősbemutatója közül két előadással pályáztunk. Sajnos az Üvegvirág című darab a Szakmai Bizottság döntése alapján nem került be a programba, azonban a legújabb vígjátékuk, a Timitangó az, aminek még mindig szurkolhatunk, erről értesítést még nem kaptunk.

Kiemelt kép: Szilágyi Erzsébet (fotó: Kéky Lajos Városi Művelődési Központ)