Május 22-én a Nemzeti Színház ad otthont a Vörösmarty Színház márciusban bemutatott nagyszabású előadásának, A kőszívű ember fiainak. Jókai Mór mindneki által ismert klasszikusát a székesfehérvári teátrum igazgatója, a Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész, Szikora János rendezte.

A „nagy magyar mesemondóként” emlegetett író 1869-ben megjelent nagyívű családregényében az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak állított méltó emléket. A történet a nemesdombi kastélyba kalauzolja az olvasót, ahol a nagybirtokos főispán, Baradlay Kazimir haldoklik. Konzervatív eszméit zsarnoki módon igyekszik fiaira testálni, halála előtti perceiben pontos utasításokat ad feleségének, hogy Ödön, Richárd és Jenő milyen utat járjanak be életük során, de még azt is elrendezné, hogy Baradlayné kihez menjen hozzá a temetést követően. Az asszony azonban fogadalmat tesz, hogy mindennek az ellenkezőjét fogja tenni, amit férje a végrendeletébe diktált. Innentől kezdve a három fiatal életútján keresztül követhetjük nyomon a XIX. századi Magyarország társadalmi megosztottságának következményeit: a regény és a darab is az ország szétszakadt állapotát mutatja be, a Népek Tavaszának viharaiban, a bécsi, majd a pesti forradalom kitörését és a szabadságharc konfliktusait megmutatva.

Jelenetkép A kőszívű ember fiaiból (Fotó: Kiss László/Vörösmarty Színház)

„Ha azt mondom, hogy 1848. március 15., akkor mi jut eszünkbe? Az iskolai ünnepélyek, a kokárda, meg Petőfi. És még ehhez jönnek a lassan sablonba merevült ünnepi kellékek, de hogy emögött mi is történt valójában, hogy hogyan is nézett ki az a Magyarország, amiben kirobbant a forradalom, ez valahogy elsikkad. Érdemtelenül, mert egy végtelenül összetett, bonyolult, színes és érdekes világ volt ez. Tehát ezzel való foglalatoskodás közben jutott az eszembe, hogy ha engem ez ennyire érdekel, akkor nem kellene újra megnézni A kőszívű ember fiait? Újraolvasva szembesültem azzal, hogy maga a regény mennyire más, mennyivel gazdagabb, mennyivel sokrétűbb és szellemesebb, mint az az emlék, amit én A kőszívű ember fiairól, mint egy kötelező olvasmányról őrzök magamban. Nagyon bízom abban, hogy a mi előadásunk ezt az alapvetően előítéleteken alapuló idegenkedést le fogja bontani és a regény talán újra a fiatalok egyik kedvenc olvasmányává válhat” – fogalmazott egy korábbi interjúban Szikora János az előadás megszületéséről.

A Vörösmarty Színház előadásában a címszereplőket Imre Krisztián, Kovács Tamás, és Ionescu Raul játsszák – sorrendben Baradlay Ödönt, Richárdot és Jenőt. További főbb szerepekben: Varga Mária, mint Baradlayné; Sarádi Zsolt, Ridegváry Bence szerepében; Krisztik Csaba Tallérossy Zebulonként látható; Szalmási Mihályt és feleségét, Szalmásinét Tűzkő Sándor és Ballér Bianka alakítják; Plankenhorst bárónők karaktereit, Antoinette-t és Alfonsine-t Závodszky Noémi és Mosolygó Sára formálják meg a színpadon; Liedenwall Edit szerepében Fehér Diána Aidát láthatjuk; Lánghy Arankát Farkas Angéla alakítja; Kuna Károly Salamon zsibárusként látható; Trokán Péter Haynau tábornok szerepében játszik.

Kiemelt kép: Jelenet A kőszívű ember fiai című előadásból (Fotó: Vörösmarty Színház)