Májusban a kőszínházak szervezőinek általában egyre nehezebb becsábítani a közönséget az előadásokra, hiszen a már majdnem nyári melegben mindenki sokkal szívesebben tölti az estéit a szabadban. Idén azonban a szeszélyes időjárás is gondoskodott arról a kiváló darabok mellett, hogy a kultúra szerelmesei megtöltsék a játszóterek nézőtereit. Mi sem tettünk másképp, így szerkesztőségünk megint számos megtekintett előadás közül választotta ki kedvenceit.

Andi – Love Chapter 2 (Trafó)

Az izraeli L-E-V két év után tért vissza most májusban a Trafó Nagytermébe, ahol a 2017-ben előadott OCD Love című produkciójuk folytatását, a Love Chapter 2-t mutatták be ezúttal. A 2013-ban Sharon Eyal, táncos-koreográfus és Gai Behar, multimédia designer által alapított együttes ezúttal a szerelem elmúltával következő érzeteket, hatásokat jelenítette meg öt táncos közreműködésével.

Bevallom, engem táncelőadás ritkán érint meg, ez a produkció mégis az egyik legintenzívebb színházi élményemmé vált, hiszen attól a perctől kezdve, hogy felhangzott a különleges zene első taktusa, lekötötte minden idegszálamat az a rengeteg inger, amivel az érzékszerveimet bombázta a performansz. A kiszámított és precíz balett és különböző moderntánc mozdulatokat végrehajtó művészek látványa, mozgásuk összehangoltsága, a szólók tökéletes kivitelezése az 55 perc végére olyan erős hatást tett a nézőkre, ami valószínűleg egy életre megmarad bennünk.

Jelenet a Love Chapter 2-ből (Fotó: Andre la Corre)

Ádám – Stuart Mária (Csiki Gergely Színház, Kaposvár)

Van olyan, hogy az ember a hónap legjobb előadását a hónap elején látja, így történt most velem is. Május 2-án néztem a kaposvári Csiky Gergely Színház márciusban bemutatott drámáját, a Stuart Máriát, amely igazán leírhatatlan hatással volt rám, megszűnt körülöttem az idő és a tér. A sötét színek, a mindent uraló feketeség elképesztően szuggesztív volt, ebben a különös világban – ami nem volt igazán korabeli, de nem is volt túlzottan modern, a jelmezek ellenére mégis kortalan – a színészek kiteljesedtek. Olyan energiákat mozgatott meg a két főszereplő, a Stuart Máriát alakító Nyári Szilvia, és az I. Erzsébetet játszó Varga Zsuzsanna, amihez foghatót én személy szerint talán még nem is láttam egyszerre egy előadásban két színésznőtől. Kéri Kitty rendezőnő Stuart Máriájában a politikai, a családi és személyes drámák, az embert belülről feszítő, robbanásra kész érzelmek, és az erkölcsöt, jellemet masszívan próbára tevő események egy lélekig ható előadásban koncentrálódnak. Tényleg kihagyhatatlan.

Jelenet a Stuart Máriából (fotó: Csiky Gergely Színház)

János – Izgass Fel! (Hatszín Teátrum)

Májusban eredetileg három előadás megtekintése volt tervbe véve, végül jóval több lett belőle. Most először nehéz is volt a választás, mert három kiemelkedő produkciót is láttam. A Pendragon-legenda musical változata (Budapesti Operettszínház), valamint A Vágy nevű villamos (székesfehérvári Vörösmarty Színház) áll a képzeletbeli dobogó alsó két fokán, sokáig úgy tűnt, hogy utóbbi lesz a befutó, ám végül egy olyan előadás győzött, amire pár nappal a bemutató előtt figyeltem fel, és egy szerencsés véletlen folytán váltottam rá jegyet. Az Izgass fel! – thriller musical jött, látott és győzött.

Jelenet az Izgass fel! című előadásból (fotó: Hatala Csenge)

Ritka, hogy egy musical annyira komoly mondanivalóval bírjon, amely hosszú órákra, napokra leköti a néző gondolatait. Stephen Dolginoff valós események alapján írta meg kétszereplős drámáját, és saját maga szerzett hozzá zenét: a másfél órás előadás az évszázad pereként elhíresült tárgyalásnak állít emléket, aminek hatására eltörölték a halálbüntetést. A musical azonban mégsem emiatt válik emlékezetessé: kiválóan jelenít meg egy kegyetlen emberi játszmát, amelyben egy idő után mi magunk sem tudjuk eldönteni, hogy melyik fiatal irányítja valójában a másikat. Horváth Dániel és Cseh Dávid Péter tökéletesen ábrázolja a két, lelkileg sérült fiatalembert, minden érzelem, amely jellemzi karaktereiket, őszinte és hiteles az alakításukban. Pányik Tamásnak ez az előadás volt a rendezői debütálása, de sikeresen vizsgázott: remekül vezeti a színészeket, mutatja be a közöttük lévő viszonyrendszereket, ráadásul az alacsony költségvetés miatt számtalan egyszerű, de nagyszerű ötletet kapunk, bebizonyítva, hogy egy musical is képes megélni mindenféle giccs és csillogás nélkül.

Kiemelt kép: Jelenet az Izgass fel!-ből (fotó: Hatala Csenge), a Love Chapter 2-ből (fotó: Stephen Wright) és a Stuart Máriából (fotó: Csiky Gergely Színház)