A Fleishman bajban van című kötettel már hazánkban is ismertté vált Taffy Brodesser-Akner második regénye, A Long Island-i kompromisszum egy mélyen személyes történet, amelyben egy amerikai zsidó család traumáktól terhes múltját és annak a jelenükre gyakorolt hatását ismerhetjük meg.
A regény alapját egy megrázó esemény adja: a Fletcher család feje, Carl Fletcher, egy sikeres, vagyonos üzletember, aki az 1980-as években emberrablás áldozatává válik: saját háza elől viszik el, összeverik, fogva tartják, hogy váltságdíjat kapjanak érte. Bár egy hét múlva kiszabadul, az esemény nem csupán őt, de feleségét, Ruth-ot és három gyermeküket is maradandóan megváltoztatja. A család látszólag folytatja a nagybetűs Amerikai Álomba illő életet, miközben tudomásul veszik azt is, noha a vagyon sodorta a családfőt veszélybe, biztonságukat is ugyanez a vagyon garantálja. Negyven év elteltével azonban úgy tűnik, senki sem volt képes napirendre térni az eset fölött…
A Long Island-i kompromisszum ezen traumatikus esemény köré építi fel a Fletcher család történetét, miközben folyamatosan visszatér az emberrablás mint szimbolikus és pszichológiai kiindulópont jelentőségéhez. Akárcsak a szerző első sikerkönyvében, a Fleishman bajban van című, úgy az új regényben is a családi kapcsolatok, az identitáskeresés és társadalmi elvárások feszültségei kerülnek a középpontba – ezúttal azonban egy még nagyobb lélegzetvételű, nemzedékeken átívelő történet formájában.
“Hogyan lehetséges, hogy szégyenből egyetlen csipetnyi annyival több, mint ugyanannyi a boldogságból vagy bármilyen más ártatlan érzésből? Mi van a szégyenben, hogy mindig azt érezni igazságnak?”
Brodesser-Akner írói stílusa egyszerre intelligens és szenvedélyes, miközben nem nélkülözi az iróniát sem. A szerző újságírói múltjából fakadóan kiválóan mutatja be az emberi viselkedés finom árnyalatait, miközben éles szemmel, kritikával telve ábrázolja a társadalmi osztályok közötti különbségeket. Bár a karakterek közötti párbeszédek természetesnek hatnak és többnyire humorosak is, valójában mély egzisztenciális dilemmákat tükröznek. A regény epizodikus felépítésének köszönhetően minden családtag saját nézőpontjából, saját traumáit és ambícióit megfogalmazva meséli el történetét. Nathan, a legidősebb fiú, a családi vállalkozásban próbálja megtalálni a helyét, miközben folyamatosan az apai árnyék terhe alatt él. Beamer, a középső gyermek, elmenekül a Long Island-i élet elől Hollywoodba, ahol saját identitását és szabadságát keresi, míg Jenny, a legfiatalabb, szociális igazságosságért küzdő ügyvédként próbál elszakadni a családi örökségtől.
A Long Island-i kompromisszumot olvasva eszünkbe juthat némely ponton a túlírtság, ám a könyv befejezése után rá kell döbbenünk, hogy pont ez az irodalmi gazdagság az, ami emlékezetessé teszi – és amely miatt joggal kapott helyet a KULT Könyvek sorozatban. A történet felépítésének komplexitása is kihívást jelenthet az olvasók számára, de ha kellő időt és figyelmet szánunk rá, a befektetett energia meghozza gyümölcsét. Ezen a ponton kell kiemelni a fordítót, Kepes Jánost, aki igazán minőségi munkát végzett a szöveg magyarra történő átültetése során.
“Vannak dolgok, amiket egész kiskorukban mondanak a gyerekeknek, és azt soha nem tudják elfelejteni. Tudtad? Gyereknek lenni egészen szenzitív dolog. Ezt mindenki tudja, aki szemétségeket mond nekik.”
A regény leginkább azt a kérdést vizsgálja, hogy egy traumának milyen hatásai lehetnek a családi viszonyokra és az egyéni pszichére – mindezt generációkon keresztül átörökítve. Brodesser-Akner érzékenyen és hitelesen mutatja be, hogyan marad velünk egy múltbeli esemény, akár akkor is, ha fizikailag már rég túlléptünk azon. A gazdagság és a társadalmi státusz ugyanis nem nyújt valódi védelmet a belső bizonytalanságok és szorongások ellen – ez az üzenet többször is nyilvánvalóvá válik a kötetet olvasva. A szerző zsidó identitása is finoman megjelenik a történetben, ugyanakkor ezt nem didaktikusan teszi meg, hanem a szereplők döntésein, világlátásán keresztül kapunk betekintést egy amerikai zsidó család életébe. Az identitás és az örökség kettőssége – megőrizni, de mégis túlélni általa – a könyv egyik legfontosabb morális dilemmájává válik.
A Long Island-i kompromisszuma nosztalgia és a szembenézés regénye: a múlt eseményei, legyenek bármilyen megrázóak is, nem felejthetők el, de Brodesser-Akner szerint megtanulhatunk együtt élni velük. A kompromisszum, amelyre a cím is utal, nem csak földrajzi vagy családi, hanem mélyen személyes alku is, amit az ember saját múltjával köt. Egyértelmű, hogy a szerző személyében a kortárs amerikai irodalom egyik legizgalmasabb hangját köszönthetjük, aki méltón került az élvonalba, aki a történetein keresztül nem fél szembenézni korunk legnagyobb problémáival, mint a társadalmi egyenlőtlenségek vagy az identitásválság. Ha pedig az olvasó is szembenéz ezekkel, akkor már nyert ügyünk van.
Taffy Brodesser-Akner: A Lond Island-i kompromisszum (Long Island Compromise), ford.: Kepes János, 21. Század Kiadó, 464 oldal
Kiemelt kép: Taffy Brodesser-Akner: A Lond Island-i kompromisszum (Szerzőportré: Ali Smith)
