Különleges, felnőtteknek szóló mesékkel jelentkezett a gyermek- és ifjúsági műveiről, valamint krimijeiről ismert Mészöly Ágnes. Ezek a mesék olyan kérdéseket járnak körül, hogy áldás vagy átok, ha valaki érti, mit mond a szél, milyen sors vár arra, aki a Nap aranyára és a Hold ezüstjére vágyik vagy éppen élhet boldog életet, aki soha nem néz szembe a sötétséggel? Ezeket a felnőtteknek szóló „gonosz” meséket nemcsak sajátos hangulatuk teszi különlegessé, hanem az is, hogy a tizenhárom történet mindegyikét Viive Noor észt illusztrátor egyedi világú képei ihlették.
Az 1971-es születésű Mészöly Ágnes érettségi után egy évet az utolsó hónapjait élő Nyugat-Németországban dolgozott, majd a Nemzetközi Pető Intézetben szerzett konduktori diplomát. A 2000-es évek elején kezdett írással foglalkozni, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központ (PPKE VJTK) kommunikáció szaka és a MÚOSZ újságíróiskolájának elvégzése után alkotta meg első, Sünimanó című meseregényét, de néhány éven keresztül az irodalmi tevékenységgel párhuzamosan dolgozott konduktorként és fejlesztő pedagógusként is. Főként meséről, ifjúsági regényeiről ismert. 2018-ban megkapta a HUBBY „Az év szerzője” díját.
Azt hiszem, senki nem vitatja életünkben a mesék fontosságát. Ezek azok a történetek, amelyekkel gyermekként elsőként találkozunk, amelyek először elgondolkodtatnak, tanítanak vagy repítenek egy egészen más világba, ezáltal pedig a mi látókörünk is egyre szélesedik. Akár a nép-, akár a műmesékre gondolunk, mindegyiknek meghatározó szerepe van az életünkben. Persze, akad olyan is, akit egy idő után már nem ragadnak magukkal ezek a történetek, de akadnak olyanok is, akik felnőttként is szívesen térnek vissza a mesék világába, ahol többnyire a jó győzedelmeskedik a gonosz felett. Természetesen nem törvényszerű, hogy ez mindig így legyen, elég csak Andersen legtöbb történetére gondolni, amelyből hiányzik a boldog befejezés, vagyis pontosabban mindez nézőpont kérdése, hiszen a rendíthetetlen ólomkatona végül a halálban egyesül imádott balerinájával, a kis hableány erkölcsi győzelmet arat, aminek köszönhetően örök életére a tengerrel válik eggyé és a kis gyufaáruslány szenvedései is véget érnek, mikor felmegy a mennybe nagymamájához.
Mészöly Ágnes kötetben olvasható történetei inkább a kamaszokat és a felnőtt olvasókat invitálja a mesék birodalmába, ennek megfelelően többnyire sötétebb hangvételű, búskomor írásokat találunk. Rögtön az első, a címadó mese megalapozza a hangulatot, hiszen egy nem várt befejezést kapunk. A történetek egyébként nagyban építkeznek a jól ismert alapokból, így megjelenik bennük például a három testvér (természetesen a legkisebb a legszerencsésebb) vagy a szépséges királylány alakja, akinek a kezéért kérők hada áll sorba, és némelyikben találkozhatunk tündérrel vagy boszorkánnyal is. Ezek a (nép)mesei elemek azonban valóban csak kiindulópontok, a történetek lezárása sokkal inkább a valósághoz áll közel, így mindegyikben szépen simul egymásba a valódi és a képzelt világ, nemegyszer teljesen szürreális ábrázolásmóddal.
Viive Noor illusztrációja
A kötet másik különlegessége, hogy az abban található illusztrációk nem a történetekhez készültek, hanem már adottak voltak, így mondhatni, Mészöly Ágnes ezekből kiindulva írta meg meséit. (Fontos kiemelni, hogy ez egy igazi írói bravúr és a végeredményt tekintve nem is kicsi az érdem!) Viive Noor 1955-ben született, és jelenleg az észt Gyermekirodalmi Központ kurátoraként dolgozik. Munkái igen jellegzetesek és szuggesztívek, a kötetben található képek pedig tökéletesen illenek a mesék hangulatához, világához. Mindegyik történet elején láthatunk egy-egy illusztrációt – sőt, néha köztük is –, ezeket érdemes az adott mese elolvasása előtt és után is alaposan megnézni, és megfigyelni, hogy milyen érzelmeket kelt bennünk e két időpontban.
A Nap aranya, Hold ezüstje ennek köszönhetően igazán díszes eleme lehet a könyvespolcunknak, ugyanis maga a kiadás is roppant igényes: nagyalakú, keménytáblás kivitelben jelent meg, amelyet felnőttként is örömmel lapozunk fel minden egyes alkalommal, amikor kézbe vesszük. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a könyv mind a tizenhárom meséje igen magas színvonalú írás, elcsépelt, de attól még igaz, hogy egyik jobb, mint a másik. Mészöly nem engedi meg magának azt a „luxust”, hogy ebbe a válogatásba becsússzon egy-két gyengébb mű, így igazi kedvencet is nehezen lehetne választani, hiszen mindegyik elgondolkodtató történet a maga módján, a mondanivalóval és az azzal kapcsolatos érzésekkel pedig felnőttként mi magunk is könnyebben tudunk rezonálni.
Mészöly Ágnes: Nap aranya, Hold ezüstje, Trend Kiadó, 104 oldal
Kiemelt kép: Mészöly Ágnes: Nap aranya, Hold ezüstje (Fotó: Szőlősi Mátyás)
