A világ leghíresebb thrillerszerzője, Dan Brown közel nyolc év után jelentkezett új regénnyel: legújabb Robert Langdon-műve, A titkok titka az ígéretek szerint egyszerre tér vissza a szerző jól ismert, nagyívű rejtélyeihez és nyit új irányokat a sorozat világában. Az olvasó egy olyan történetre számíthat, amely a tudás határait, a titkok természetét és az emberi kíváncsiság árát vizsgálja.
Dan Brown az elmúlt évtizedek egyik legismertebb és legnagyobb hatású szerzője, aki képes volt a krimit, a történelmi regényt és az ismeretterjesztő esszét egyetlen sodró lendületű narratívába olvasztani. Regényeiben az izgalmat a művészet, a vallás, a tudomány és az összeesküvés-elméletek találkozása adja, miközben feszes tempójú cselekményének köszönhetően képes arra is, hogy minél szélesebb olvasóközönséget megszólítson. Művei hatására a titkos társaságok, a kódrendszerek és szimbólumok folyamatos visszatérő elemei lettek a popkultúrának. Habár önálló regényeket (A megtéveszés foka, Digitális erőd) is írt, pályájának gerincét egyértelműen a Robert Langdon-sorozat adja. A második rész, A Da Vinci-kód világméretű sikere ráirányította fókuszt a sorozatkezdő Angyalok és démonokra, innentől kezdve pedig a folytatásokat (Az elveszett jelkép, Inferno, Eredet) – amelyek más-más városban és kulturális közegben játszódva tágították az univerzumot – minden esetben óriási várakozás előzte meg. Ezekben a regényekben Robert Langdon, a Harvard szimbólumkutató professzora rendre olyan rejtélyekkel szembesül, amelyek túlmutatnak az egyéni sorsokon, és az egész emberiséget érintő kérdéseket vetnek fel.
Nincs ez másként A titkok titka esetében sem, amely már alaphelyzetével is sejteti, hogy új hangsúlyok kerülnek előtérbe. A történet középpontjában egy ősi, többszörösen összetett titok áll, amely nem csupán egyetlen történelmi korszakhoz vagy vallási irányzathoz köthető, hanem a tudás továbbadásának és elrejtésének problémáját járja körül. A regény fő helyszíne ezúttal Prága, ahová Robert Langdon azért utazik, hogy részt vegyen a neves noétikus kutató, Katherine Solomon előadásán, akivel nemrég kezdett romantikus kapcsolatot. Katherine egy különleges könyv megjelentetésének küszöbén áll, amely forradalmi tudományos felfedezéseket ismertet az emberi tudat természetével kapcsolatban… és ezek a felismerések a több évszázados, beágyazott hitrendszerek szétrombolásával fenyegetnek. Amikor egy brutális gyilkosság káoszba taszítja az egész utazást, Katherine hirtelen eltűnik, a kézirata pedig megsemmisül. Langdon kétségbeesetten próbálja megtalálni a nőt, ezzel párhuzamosan pedig hátborzongató versenyfutás veszi kezdetét Prága misztikus városrészeiben, de a cselekmény kiterjed New Yorkra és Londonra is. Langdon beleveti magát a futurisztikus tudományok és a történelmi tanok kettős világába, és a kódok és szimbólumok labirintusán keresztül felfedi a sokkoló igazságot egy titkos programról, amely örökre megváltoztathatja azt, ahogy az emberi elméről vélekedünk.
Tom Hanks mint Robert Langdon a 2009-es Angyalok és démonok című filmben (Forrás: Columbia Pictures)
A cselekmény – a korábbi kötetekhez hasonlóan – gyors tempóban bontakozik ki, kontinenseken és szimbolikus jelentőségű helyszíneken átívelve. A nyomozás során Langdon szövetségesekre talál, köztük egy fiatal kutatóra, aki a modern technológia és az ősi tudás kapcsolatát vizsgálja, valamint olyan ellenfelekre, akik számára a titok megőrzése vagy megszerzése egyaránt létkérdés. A szereplők motivációi nem fekete-fehérek: Brown ezúttal különösen hangsúlyozza, hogy a „titok” nem feltétlenül rossz vagy gonosz, hanem sokkal inkább attól függ, kinek a kezébe kerül, és az mire akarja használni. A regény tematikus magját ugyanis az a kérdés adja, hogy léteznek-e olyan ismeretek, amelyek túl veszélyesek ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljenek. Brown a vallási hagyományok, a filozófia és a modern tudomány felől közelít ehhez a dilemmához, miközben izgalmas kódfejtésekkel és történelmi utalásokkal tartja fenn a feszültséget. A titok ebben a könyvben nem csupán megfejtendő rejtvény, hanem morális próbatétel is.
Összehasonlítva a korábbi Robert Langdon-regényekkel, A titkok titka sok tekintetben ismerős terepen mozog: megkapjuk a szokásos és ismerős főhőst, a rövid fejezetekre tagolt, filmszerű szerkezetet és a valós történelmi elemek fikcióval való elegyítését. Ugyanakkor a hangsúly a látványos leleplezésekről eltolódik a tudás felelősségének kérdésére, ami érettebb, elgondolkodtatóbb tónust ad a történetnek, ezáltal sokszor jóval szikárabbá, tömörebbé is válik. Ezek a fejezetek bizonyára próbára teszik majd az olvasót, főleg, ha az egy újabb A Da Vinci-kódot vár. Ugyanakkor az is egyértelműen látszik, hogy Brown igyekszik mindig újítani: míg az Inferno a túlnépesedés, az Eredet pedig a mesterséges intelligencia és a hit viszonyát állította középpontba, addig ez a regény inkább azt vizsgálja, hogyan alakul a civilizáció sorsa akkor, ha bizonyos igazságok rejtve maradnak. Ebben az értelemben a könyv visszafogottabb, filozofikusabb, de mégsem marad el teljesen a szerzőtől megszokott izgalomról és fordulatokról.
A titkok titka ideális választás mindazoknak, akik szeretik a Robert Langdon-sorozatot, de azoknak is, akik még csak most ismerkednek Dan Brown világával. A regény egyszerre kínál intellektuális játékot, lendületes kalandot és olyan kérdéseket, amelyek az utolsó oldal után is foglalkoztatják az olvasót. Ugyanis a szerző ezúttal sem csupán szórakoztatni akar, hanem arra hív, hogy gondolkodjunk együtt.
Dan Brown: A titkok titka (The Secret of Secrets), ford.: Frei-Kovács Judit, Novák Gábor, Szabó Luca, GABO Kiadó, 784 oldal
Kiemelt kép: Dan Brown: A titkok titka (Szerzőportré: Doubleday)
