Születésének 250. évfordulója alkalmából világszerte program- és koncertsorozatokkal ünnepelték a híres zeneszerzőt, Ludwig van Beethovent. Január 18-án, a nyíregyházi Bencs Villa falai között Karádi Zsolt szerkesztésében és rendezésében ismét életre kel a zseni, a halandó géniusz a Móricz Zsigmond Színház művészeinek közreműködésével.
Beethoven tehetségét hamar felfedezték: első, zongorára írott művei már 1782-83-ban megjelentek. Alig volt 13 éves, amikor udvari másodorgonistává nevezték ki. Előadóművészként – B-dúr zongoraversenyének eljátszásával – 1795 márciusában mutatkozott be Bécsben. 1806-ban Martonvásáron járt, a Brunswick grófok Fejér vármegyei birtokán vendégeskedett. Itt szeretett bele Brunswick Terézbe, habár az újabb kutatások szerint a „halhatatlan kedves” nem Teréz, hanem inkább húga, Jozefin volt. Beethoven legnagyobb traumája már fiatalon jelentkezett: 25 éves kora körül észlelte a fenyegető siketség első jeleit. Ennek hatására időnként az öngyilkosság gondolata is foglalkoztatta. A századforduló környékén születtek legsötétebb művei: ekkor vált számára világossá, hogy halláskárosodása visszafordíthatatlan, 1819-re teljesen megsüketült. Emiatt rendkívül zárkózottá vált; a külvilággal csak társalgási füzeteinek segítségével érintkezett. Azonban hihetetlen belső hallása volt: csak ez tette lehetővé, hogy ne hagyja abba a komponálást.
Zenéjében egyes kritikusai gyakran küzdelmekkel tarkított, ám győzelemmel végződő életének visszhangját vélik felfedezni. Személyes problémái fölött mesterműveinek megalkotásával aratott diadalt. A zeneszerző és kortársai önéletrajzi írásaiból, emlékezéseiből, levelezéseiből Karádi Zsolt szerkesztett darabot A halandó géniusz – Beethoven címmel, amelyet január 18-án láthatnak először az érdeklődők a nyíregyházi Bencs Villában. Az életmű felkavaró és katartikus pillanatait Horváth László Attila, Illyés Ákos, a Móricz Zsigmond Színház színművészei és Szabó Tünde Júlia tolmácsolja.
Kiemelt kép: Ludwig van Beethoven (Joseph Karl Stieler portréja)