A bábszínház tucatnyi formája

A nemzetközi-bábművész szövetség (UNIMA) kezdeményezésére 2003 óta március 21-én ünnepli a szakma és a közönség a bábszínházi világnapot. A bábszínházban a színészek bábokkal játszanak el történeteket – ez a látszólag egyértelmű állítás a 21. századi bábművészetben már csak részben állja meg a helyét. A bábszínész az előadások nagy részében élő szereplőként is megjelenik, a bábbal eljátszott történet megmutatására pedig számtalan bábszínházi forma, bábtechnika létezik. A bábszínházi világnap alkalmából röviden bemutatjuk nektek a különböző bábtípusokat, valamint útmutatóként felsorolunk pár címet is a Budapest Bábszínház repertoárjáról, hogy megkönnyítsük a döntést, ha élőben is szeretnétek megnézni, hogy az adott bábtechnika mit is jelent pontosan. Fontos azonban megjegyezni, hogy ma már nagyon ritkán találkozunk olyan előadással, amelyben kizárólag egyetlen egy technika jelenik meg, így a cikkben említett daraboknál a fő bábtípust emeljük ki.

Kesztyűsbáb

Az alsó mozgatású bábjáték legelterjedtebb formája. A bábszínész a kezére húzza fel a figurát, így kelti életre. Ez a bábtípus rendkívül mozgékony játékra képes, báját pedig az adja, hogy arányai nem az ember, hanem az emberi kéz arányaihoz igazodnak. Általában paravános játék formájában láthatjuk viszont a bábszínházban. Ezzel a technikával például a Nyúl Péter című előadásban találkozhattok.

Pálcás báb

Szintén alsó mozgatású bábjáték. A bábszínész a paraván fölött három pálcával (két kéz- és egy fejpálca) mozgatja a figurát. Egészen finom mozgásokra alkalmas ez a bábtípus, köszönhetően annak, hogy a bábfejbe illesztett szerkezet (gapit) segítségével a fej nemcsak jobbra és balra fordítható, hanem előre és hátra is billenthető. A Budapest Bábszínház 80 nap alatt a Föld körül című előadása teljesen gapitos bábelőadás.

Marionett

Felső mozgatású bábjáték. A bábszínész általában a színpad felett, egy hídon állva kelti életre figuráját. Ezt oly módon tudja megtenni, hogy egy fakeresztet tart a kezében, és az arra kötözött zsinórokkal mozgatja a bábját. A zsinórok száma a rendező és a színész bátorságán múlik. Egy további típusa ennek a technikának a vezetőpálcás marionett. Ebben az esetben a báb fejéből merev fémpálca vezet a kereszthez, így a test közvetlen módon mozgatható, a többi testrészt pedig zsinórok segítségével kontrollálja a bábszínész. Ezzel a technikával többek között a Holle anyó című meseelőadásban is megismerkedhettek, ahol a földi eseményeket jelenítik meg marionnett-tel (a Holle anyó világában játszó cselekménynél viszont gapitos bábokat használnak.)

Maszkos játék

A bábjáték olyan formája, amikor a színész a testével játszik a színpadon, de arcát vagy egész fejét álarc/maszk takarja. Használjuk egész alakos változatát is, amikor nemcsak a színész feje, hanem az egész teste rejtve van. Ebben a színházi formában a mozgásművészet és a bábszínház elemei keverednek a bábszínész játékában. Maszkos játékkal több előadásban is találkozhattok, ilyen például az Ország Lili Stúdióban az ifjúság számára készült Nem félünk a sötétben.

Bunraku

A hátsó mozgatású bábjáték őse Japánban alakult ki. Az akár embernagyságú és az emberi mozgást pontosan leképezni tudó bábokat ideális esetben három bábszínész irányítja a báb háta mögött állva. A főmozgató az egyik kezével a bábfigura fejét, a másik kezével annak jobb kezét mozgatja. Az egyik segédmozgató a báb bal kezét, a másik pedig a lábait irányítja. Napjainkban szintén bunrakunak nevezzük az asztali bábjátékot. Ezek pálcával vagy pálca nélkül, asztalon mozgatott, rendszerint kis méretű figurák. A bunraku az egyik legnépszerűbb technika, így több előadásban is megjelenik, ilyen többek között a Semmi, az Anima, a kisebbeknek szóló Babaróka, Boribon és Annipanni vagy Az utolsó bárány.

Feketeszínház

Ugyancsak hátsó mozgatású bábjáték, azzal a különbséggel, hogy itt a bábszínészeket nem látjuk a bábok mögött. A sötét színpadon a színészek fekete ruhában mozognak, és botra szerelt figuráikat egy fénysíkba tartják, azt az illúziót keltve a nézőben, hogy a báb magától mozog. Ezzel a technikával keltették életre többek között a Coraline egyik leglátványosabb jelenetét, de a nemrég bemutatott Krabat a Fekete Malomban című előadásban is alkalmazzák.

Árnyjáték

Ez a bábjátéknak az a formája, amikor a nézők csak a figurák árnyképeit látják a színpadon. A keménypapírból, falemezből, bőrből kivágott figurákat a bábszínész egy fényforrás és a kifeszített vászon között mozgatja. Létezik olyan verziója is, amikor a színészek a kezüket vagy testüket felhasználva képeznek árnyfigurákat. A Nem félünk a sötétben című előadásban is találkozhattunk árnyjátékkal, és a májusban bemutatásra kerülő Hamupipőkében is megjelenik majd.

Óriásbáb

Legismertebbek az úgynevezett óriás- vagy más néven sétálóbábok, melyek elsősorban fesztiválmegnyitók, történelmi vagy szüreti felvonulások, utcai performanszok látványos színfoltjai. Ugyanakkor színházi előadásokban is előfordul ez az impozáns bábtípus. Ezek a bábok általában könnyű anyagból, csuklós megoldással készülnek, zsinórok, kötelek, illetve rudak segítségével mozgatják őket a bábszínészek, ami támasztást és egyúttal mozgatási lehetőséget is biztosít. Néhány esetben a báb felnagyított és különböző darabokból álló részeinek összehangolt mozgatása kelti életre a figurát, ilyenkor tulajdonképpen egy gigászi méretű és továbbfejlesztett bunkraku-technikát látunk a színpadon. A legikonikusabb óriásbáb a Frankenstein előadásban látható, ahol a Kreatúrát három színész egyszerre mozgatja, de a Gengszter nagyi és a Helló, Héraklész! című darabokban is felbukkannak.

Tárgyjáték

A bábjátéknak az a formája, amikor a bábszínész nem készített bábfigurákkal játszik, hanem hétköznapi tárgyakkal. Nincs olyan tárgy körülöttünk, amely ne válhatna egy tárgyjáték-előadás szereplőjévé. Talán mindenki emlékszik még erre a saját gyermekkorából. A Budapest Bábszínház jelenlegi tárgyjátékra épülő előadásai főleg a 3 éven aluliaknak szólnak, ezek a Rügyek és gyökerek és a Mire gondol Alma?.

A tavaly márciusban bemutatott Dekameron 2023 című előadás pedig abból a szempontból is különleges, hogy szinte a létező összes bábtechnikával találkozhatunk az abban látható tíz különböző történet során, így aki egyszerre szeretné felfedezni a bábszínházi világot és részese lenni annak a különleges élménynek, amit egy bábelőadás tud nyújtani, mindenképpen érdemes ellátogatnia erre a darabra. 

Kiemelt kép: Jelenetkép a Dekameron 2023 előadásból (Fotó: Piti Marcell)