6 magyar érdekesség a Rómeó és Júliáról

A nyár közepén két különleges szabadtéri Rómeó és Júlia adaptációt is láthat a hazai színházra éhes közönség. Először július 21-én, Dicső Dániel rendezésében egyetlen egy alkalommal játsszák el Shakespeare klasszikusának újszerű értelmezését, majd a hónap végén a Szegedi Szabadtéri Játékokon Hegedűs D. Géza irányításával áll színpadra az idei eseménysorozat egyetlen prózai előadása. Ennek alkalmából összegyűjtöttünk hat érdekességet a Rómeó és Júlia magyar színházi útjáról.

1. Magyarországon először 1793. március 13-án, Budán láthatta a közönség Shakespeare Rómeó és Júliáját. A mű azonban a ma ismerttől némileg eltért, ugyanis a fordító, Kun-Szabó Sándor Christian Felix Weiße író és pedagógus, a német gyermekirodalom „megalapítójának” átalakított változatát magyarította. Ebben a verzióban a feléledő Júlia és a mérget nyelt Rómeó még beszélhetnek egymással, valamint elmaradt belőle a családok kézfogását hozó végjelenet.

2. Kun-Szabó Sándor után többen is lefordították Shakespeare világhírű tragédiáját. Az első teljes fordítás Náray Antal munkája, mely 1839-ben jelent meg. Őt követően Gondos Dániel, Szász Károly, Kosztolányi Dezső, Mészöly Dezső, és a 21. században Nádasdy Ádám és Varró Dániel is elkészítette a teljes magyar szövegváltozatot. A műből pedig részleteket fordított többek között Petőfi Sándor, Arany János és Vörösmarty Mihály is.

3. Az elmúlt több mint 200 év alatt számos színész bújhatott az ismert szereplők bőrébe. Latinovits Zoltán, Mécs Károly, Darvas Iván, Schmied Zoltán és Vecsei H. Miklós is volt már Rómeó, Pap Éva, Várady Hédi, Tolnay Klári, Kováts Adél, Balsai Móni és Tenki Réka pedig Júlia.

4. A híres-neves szerelmespárok táborát ékesíti Margitay Ági és Fülöp Zsigmond, akik 1962-ben, Pécsen játszották a fiatalokat, később pedig a való életben is egymásra találtak. Még főiskolás hallgatóként, az Ódry Színpadon 1968-ban Venczel Vera és Kiss István öltötte magára Júlia és Rómeó szerepét. 1978-ban a Józsefvárosi Színházban (ma a Turay Ida Színház működik az épületben) Papadimitriu Athina és Pelsőczy László, 1983-ban a Nemzeti Színházban váltott szereposztásban Peremartoni Krisztina és Mácsai Pál, 2011-ben pedig Bata Éva és Varju Kálmán léptek színpadra ebben a Shakespeare-tragédiában a Vígszínházban. Idén nyáron pedig két újabb párossal, Döbrösi Laura és Márfi Márk, valamint Mészáros Blanka és Vecsei H. Miklós kettőseivel folytatódik a névsor.

5. Az évek során nem voltunk híján a különleges Rómeó és Júlia adaptációknak. 2008 év végén a budapesti Új Színházban, két évvel azután hogy ugyanott Alföldi Róbert is bemutatta saját, különleges látványvilágú, Varró Dániel fordítását felhasználó rendezését, egy olyan előadást láthatott a közönség, melyben Rómeó és családja siket, miközben Júlia és rokonai ép hallásúak. A Beszédes Kezek Kulturális és Oktatási Egyesült feldolgozásában a szereplők jelnyelven is kommunikáltak egymással.

6. 2000-ben, az IBS Színpadon (ma Tárogató Úti Színpad) volt a bemutatója Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter beavató-színházi előadásának, az És Rómeó és Júliának. A produkcióban a színész-házaspár alakítja a drámairodalom egyik leghíresebb szerelmespárját, egy halálra ítélt, de halhatatlan szerelem történetét elmesélve. A két művész teste egyben az előadás díszlete is, gesztusok, mozdulatok jelrendszerével változnak egyik figurából a másikba. A Vámos Miklós ötlete nyomán, Mészöly Dezső fordítása alapján készült előadás jelenleg a Centrál Színház repertoárját színesíti.

Kiemelt kép: Darvas Iván és Tolnay Klári (fotó: Kálmán Béla), Papadimitriu Athina és Pelsőczy László (fotó: Wikipedia), Szakács Hajnalka és Vecsei H. Miklós (fotó: Máthé András)