Üvegfigurák Nemzeti Színház – Gobbi Hilda Színpad / rendező: Eirik Stubø / december 16. 19:00

„Ha az ember szemügyre vesz egy finomra sodort üvegtárgyat, két dolog jut eszébe: milyen gyönyörű és milyen könnyen összetörhet” – írta az Üvegfigurákhoz fűzött jegyzetében Tennessee Williams. Ilyen törékeny holmi minden ember a zajos nagyvilágban a drámaíró szerint. A négyszereplős történet egyik főszereplője, egyben elbeszélője Tom Wingfield, aki a harmincas évek gazdasági válságába sodródó Amerikában apa nélkül nehezen boldoguló családja történetét idézi fel. Az anya, Amanda, ifjúságának emlékeivel próbálja szépíteni kilátástalan helyzetüket, és igyekszik a biztonság révébe kalauzolni gyermekeit. Tom költői babérokról álmodik, a húga, Laura lelki betegsége miatt kiszolgáltatott, képtelen a való világban boldogulni. Reménybeli vőlegénye, a reálisan tervező Joe megjelenése minden ábrándot szembesít a kegyetlen valósággal… Az Üvegfigurákat most először tűzi műsorára a Nemzeti Színház: az emlékezés drámájában Söptei Andreával (Amanda), Ács Eszterrel (Laura), Berettyán Sándorral (Tom) és Herczegh Péterrel (Jim) találkozhatnak a nézők. A darab rendezője a norvég Eirik Stubø, aki az Amerikai Elektrájával aratta első sikerét Nemzeti Színházban, a MITEM-en, 2019-ben pedig a Nemzeti társulatával rendezte meg Euripidész Médeiáját.

Vircsaft Gólem Színház / rendező: Borgula András / december 16. 19:00

Mi is az a zsidó vircsaft? Valóban azt jelenti, hogy „rossz gazdálkodás”? Vagy dúskálva a szinonimáknak vélt szavakban, azt írjuk helyette: „skandallum, botrány, ramazúri, ribillió”? Esetleg előhúzzuk a tarsolyunkból a szó másodlagos jelentését, és egyszerűen csak azt mondjuk: „közösség”? Miben különbözik a deklaráltan zsidó életforma mások életétől? Mit eszik, mit iszik, hogyan biciklizik egy zsidó ember? Vajon tényleg akkora különbség van ember és zsidó ember között, mint azt a többség gondolja? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Gólem Színház legújabb előadása, amelyet a társulat művészeti vezetője, Borgula Andráss írt és rendezett. A fizikai színház, az akrobatika és az élőzene találkozásából született produkcióban 100 évet utaznak vissza, hogy egy pályaudvar nyüzsgő-pezsgő életébe lessenek be a nézővel együtt. Az előadásban a rabbi lányának tiltott szerelme, a kóser szilvapálinka titka és egy tojásárus is főszerephez jut. A humorral átitatott darabban Barna Gábor Botond, Kerekes Márton, Nádasi Iván, Daniel Relle, Louise Relle, Sipos Vera és Urmai Blanka lép színpadra.

Nagy-Kálózy Eszter a Sirály olvasópróbáján (Fotó: Dömölky Dániel)

Sirály Vígszínház / rendező: David Doiasvili / december 17. 19:00

A Sirály a drámairodalom egyik legnagyobb hatású alkotása: igazi remekmű, szabálytalan komédia, amelyet Csehov legszemélyesebb vallomásának tartanak, hiszen a darabba az önéletrajzi elemeken kívül néhány közeli ismerősének sorsát is beleszőtte. Benne van a viszonzatlan szerelem minden fájdalma, a színház végtelen szeretete, az örökös boldogságkeresés, a magány és a középszerűség elleni küzdelem. A szereplők valamennyien zátonyra futott életű emberek: hiába keresik egymást, a lelkek között nincs közös érintkezési pont, és így kölcsönösen szerencsétlenné teszik életüket. A beszélgetések színtere Szorin vidéki birtoka, ahová rövid nyári pihenésre érkezik húga, a híres színésznő, Arkagyina szeretőjével, a sikeres regényíróval, Trigorinnal együtt. A birtokon él még Arkagyina 23 éves fia, Trepljov is a jószágigazgató feleségével és leányával. Gyakori vendég közöttük Dorn, az orvos is. Az emberek közötti igazi kapcsolat lehetetlenségének leginkább szembeötlő tünete, hogy mindenki másba szerelmes. A Vígszínházban David Doiasvili rendezi az előadást, a főbb szerepeket Nagy-Kálózy Eszter (Arkagyina), Márkus Luca (Nyina) és Stohl András (Trigorin) játsszák, mellettük ifj. Vidnyánszky Attilát (Trepljov), Hegedűs D. Gézát (Szorin), Kőszegi Ákost (Dorn), Méhes Lászlót (Samrajev), Majsai-Nyilas Tündét (Polina), Antóci Dorottyát (Mása) és Ertl Zsombort (Medvegyenko) láthatják a nézők. 

A Mester és Margarita Miskolci Nemzeti Színház / rendező: Szőcs Artur / december 17. 19:00

Egy tikkasztó májusi délután Moszkvában megjelenik a Sátán. Nem véletlen, hogy épp ide érkezik, hiszen tombol az ateizmus, diadalát üli a bürokrácia és a kisstílűség. A város néhány óra leforgása alatt szürreális események színtere lesz. Megtelik új betegekkel az elmegyógyintézet, fontos emberek tűnnek el, majd bukkannak fel ezer kilométerrel odébb, a színházban pénzeső hull a megvadult közönségre és a Szadovaja utca egyik ablakából meztelen boszorkány száll az ég felé. Ez a sok, látszólag széttartó esemény azonban végső soron egyetlen célt szolgál: elégtételt ad egy hallgatásra ítélt írónak, az író szerelmének, Margaritának és egy Pilátusról szóló, tűzbe vetett regénynek. Bulgakov remekbe szabott regénye, A Mester és Margarita a ’30-as évek sztálini diktatúrájában született és annak rendkívül szórakoztató, egyben elrettentő krónikája, éppen ezért harminc évig nem is kerülhetett nyomtatásba. Azóta viszont milliók kedvence, kultikus olvasmány, ami színpadon is gyakran, mindig megújuló formában kel életre. A színpadi adaptációt Miskolci Nemzeti Színházban Szőcs Artur viszi színre, Bodoky Márk, Keszég László, Mészöly Anna, Rózsa Krisztián, Gáspár Tibor, Feczesin Kristóf, Rudolf Szonja és Simon Zoltán főszereplésével.

Fehér Balázs Benő és Devich Botond a Szentivánéji álom olvasópróbáján (Fotó: Budaörsi Latinovits Színház)

Szentivánéji álom Budaörsi Latinovits Színház / rendező: Fehér Balázs Benő / december 18. 19:00

Shakespeare egyik legismertebb és legkedveltebb vígjátékában a sors szálai különös módon fonódnak egybe: Hermia szerelmes Lysanderbe, Lysander kívánja Hermiát, Demetrius akarja Hermiát, Heléna szenved Demetrius miatt. Pukk „összepipacsozza” Lysandert és Demetriust, így mindketten most már Helénát akarják. Heléna továbbra is szenved, Hermia pedig féltékeny. A tündérek világában sem különb a helyzet: Titániát „összepipacsozza” Oberon, ezért a tündérkirálynő szeretkezik egy szamárral. És akkor még nem is ejtettünk szót a mesteremberekről! Shakespeare amellett, hogy avatott ismerője az emberi léleknek, meglehetősen ravasz, és talán épp a Szentivánéji álom a legravaszabb műve. Szereplőit kiűzi a normális emberek társadalmából, bekergeti az erdőbe, a tündérek birodalmában, ahol aztán megnézhetik magukat, ezzel pedig görbe tükröt tart a néző elé. Mert legyünk akár tündérek, akár királyok, akár tisztes polgárok, még a szerelem sem képes embert faragni belőlünk, és megszabadítani a csalás és az árulás stigmájától – és úgy biztosíthatjuk magunknak a nyugodt és békés házasságot, ha fegyverrel megyünk leánykérőbe; aztán megfosztjuk házastársunkat minden olyan örömétől, aki vagy ami nem mi vagyunk. A Szentivánéji álmot ezúttal Fehér Balázs Benő rendezésében tekinthetjük meg, a főbb szerepeket Ilyés Róbert, Takács Katalin, Fekete Ádám, Fröhlich Kristóf, Chován Gábor, Hartai Petra, Spolarics Andrea és Böröndi Bence lesz látható.

Apák és fiúk / Katona József  Színház / rendező: Ascher Tamás / december 18. 19:00

A Katona József Színház főrendezője, Ascher Tamás Turgenyev leghíresebb regénye, az Apák és fiúk Brian Friel-féle adaptációját állítja színpadra decemberben. Az orosz író saját élményei alapján írta meg az érzelmes és fordulatos történetet, amely 1859 nyarán játszódik Oroszországban, nem sokkal a vereséggel végződő krími háború után, aminek hatására komoly változások érlelődnek. A cselekmény hátterét az új eszmék és új társadalmi erők formálódása szolgáltatja, Turgenyev ebben a közegben számol be két nemzedéket szembeállítva a folyton változó viszonyokról, ideológiai vitákról, önmeghasonlásról, megalkuvásról vagy éppen az elfojtott vágyakról. A Csehov adaptációiról ismert Brian Friel ezt az anyagot felhasználva, a cselekményt elegánsan sűrítve írta meg sejtető és felkavaró drámáját, a történet szereplőit Tasnádi Bence, Vizi Dávid, Máté Gábor, Fekete Ernő, Kocsis Gergely, Szirtes Ági, Borbély Alexandra, Jordán Adél, Pálmai Anna, Csoma Judit, Veszelovszki Janka, Szacsvay László, Ujlaki Dénes és Lengyel Benjámin kelti életre. 

Kiemelt kép: Pillanatkép az Üvegfigurák olvasópróbájáról (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)