Augusztus 22. és 25. között idén ötvenedik alkalommal rendezik meg a Tokaji Írótábort, amely a magyar irodalmi élet egyik legfontosabb rendezvénye.

A Tokaji Írótábor keletkezése a felelős irodalmi gondolkodás és a társadalom kölcsönhatása sok évtizedes hiányával, majd ellentétes érvényesülésével magyarázható. 1972-ben, a megye irodalmi folyóiratának (Napjaink) 10. évében rendezték meg az első írótábort, a Hazafias Népfront szervezésében, a Megyei Tanács anyagi támogatásával. Kezdetben csak az itt élő és a megyéből elszármazott írókat hívták meg. A megnyitóra Tiszaladányban, a tanácskozásra Tokajban került sor. Az első évtizedben az eszmék nem az egyenjogúság jegyében mérték össze igazságaikat, a vita nem a gondolatszabadság jegyében zajlott, emiatt az írók számára szűk mozgástér maradt. Évről évre, fokozatosan tudta a tokaji vita megingatni a politikai célképzeteket, kikezdve azok hitelességét. 1972 és 1980 között a társadalmi rétegek és jelenségek vizsgálatával, az életmód alakításának feltételeivel foglalkozott. 1981 után alakult szellemi közösséggé a tokaji írótábor, majd a kicsikart nyilvánosság segítségével ellenzéki stratégiai műhellyé formálódott. Tokaj 1981 és 1989 között főleg az új nemzettudat és a nemzeti felelősség egyik szellemi központjának rangjára emelkedett és számottevő szerepet töltött be a rendszerváltás előkészítésében. Ez a magyarázata, hogy 1987-ben kényszerszünetet kellett tartania. 1988-tól elindult az írótábor önállósodásának a folyamata, amely két évig tartott. 1990-ben létrejött az új, országos hatókörű társadalmi szervezet, a folyamatosságot és az egyetemességet vállaló és az írói önkormányzatiságot igénylő Tokaji Írótábor Egyesület és Alapítvány.

1990 és 2010 között több ezren fordultak meg a Tokaji írótáborban. Évek óta 200 fő feletti az érdeklődés, vonzereje alapján a program országos és nemzetközi jelentőségű. A szervezet önállóságának megtartásával jó együttműködést alakított ki a tokaji, a megyei és az országos szervezetekkel. Az elmúlt ciklusban tartalmi és formai változások történtek az írótábor megrendezésében. A találkozó és a tanácskozás jelleg megtartása mellett számos kiegészítő rendezvény gazdagítja az augusztusi nagyrendezvényt.

Pillanatkép a 2021-es Tokai Írótáborról (Fotó: Tokaji Írótábor)

Az idei program augusztus 22-én délután 16 órakor veszi kezdetét, a tábort Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitja meg, azon Posta György polgármester, L. Simon László, József Attila-díjas író, az Írótábor elnöke és Rátóti Zoltán színész működik közre. Este a résztvevők a Kis Domonkos Márk rendezte Sütő András-darabot, a Káin és Ábelt tekinthetik meg, ezt követően pedig egy hamisítatlan jazz-koncerten szórakozhatnak. Másnap veszik kezdetüket a plenáris ülések, ahol többek között Alexa Károly, Márkus Béla, Soltész Márton és Bertha Zoltán irodalomtörténészek, Mezey Katalin író, valamint Kelemen Erzsébet író és irodalomtörténész beszélget. Napközben a 100 éve született Fekete Gyula író emlékére domborművet avatnak, este pedig borkóstolón és a Sárik Péter Trió koncertjén vehetnek részt a táborlakók. Szerdán Kukorelly Endre, Petőcz András, Turczi István és Zalán Tibor költők, írók közreműködésével tartanak kerekasztalbeszélgetést, délután irodalmi est, valamint az Eleven Költők Társasága és a Pély Barna Band koncertjei várják a résztvevőket. Az utolsó napon Horváth Júlia Borbála író, antropológus és Borvendég Zsuzsanna történész beszélget a harmadik plenáris ülésen, majd átadják a felújított Millenniumi Irodalmi Emlékparkot, ahol Hubay Miklós és Oláh János emlékére is fát ültetnek. A napot – egyben az 50. Tokai Írótábort – a hagyományos díjátadó zárja.

Kiemelt kép: Pillanatkép a 2021-es Tokai Írótáborról (Fotó: Tokaji Írótábor)