5 zenés elődás, amit érdemes lesz megtekinteni az idei évadban

Most induló tematikus sorozatunkban hétről-hétre górcső alá vesszük a 2025/26-os évad bemutatóit, hogy egy meghatározott szempont alapján kiválasszunk öt olyan előadást, amit érdemes lesz figyelemmel követni. Elsőként a zenés színház rajongóinak kívántunk kedvezni – lássuk a listát!  

Jégvarázs (Madách Színház, rendező: Szirtes Tamás)

Listánkat mi mással kezdhetnénk, mint azzal a zenés darabbal, amely valószínűleg nemcsak a Madách Színház, hanem az egész magyar színházi szcéna idei évadának egyik nagy durranása lesz. Szirtes Tamás és csapata nem először visz színpadra Disney-musicalt, 2012-ben már bemutatták non-replica rendezésben a Mary Poppinst, a sort most egy másik, modernebb klasszikussal folytatják. A Jégvarázst kétségtelenül mindenki ismeri: akár van gyereke, akár nincs – Elsa és Anna jóformán a szubkultúra kikerülhetetlen része lett, akárcsak a Legyen hó (Let It Go) című sláger, amelyet még az is kívülről fúj, aki életében nem látta a mesét. Szinte garantált a siker, ahogyan az is, hogy Arany Tímea, Muri Enikő és Zámbó Brigitta (Elsa megformálói), valamint Gadó Anita, Hien és Kardffy Aisha (Anna alakítói) lesznek a 2020-as évek nagy példaképei a óvodás és kisiskolás lányok körében. De hasonló rajongásra számíthat majd a Hans bőrébe bújó Jenővári Miklós, Solti Ádám és Tóth Dominik, valamint a Kristoffként színpadra lépő Borbély Richárd, Ekanem Bálint Emota és Szaszák Zsolt is. És nem feledkezhetünk meg Olafról sem, akit Sánta László, Serbán Attila és Szemenyei János alakít váltott szereposztásban.

Premier: 2025. szeptember 19., 20., 21.

Óz, a csodák csodája (székesfehérvári Vörösmarty Színház, rendező: Widder Kristóf)

Szinte a Jégvarázzsal egyidőben Székesfehérváron egy másik klasszikus debütál: L. Frank Baum meseregényének történetét senkinek sem kell bemutatni, amely a Judy Garland főszereplésével készült 1939-es filmváltozatnak köszönhetően közel 90 éve ragadja magával még ma is a nézőket. Dorothy (Ladányi Júlia / Fehér Diána Aida) és kutyája, Totó egy tornádónak köszönhetően Manóföldére jut. A kislány – bármennyire is élvezi a csodálatos lények és Glinda, a Jó boszorkány (Kiss Diána Magdolna) társaságát – nagyon szeretne hazajutni, de ebben csak Óz, a nagy varázsló tud neki segíteni. A sárga köves utat követve fel is kerekedik és találkozik az ész nélküli Madárijesztővel (Ionescu Raul), a szív nélküli Bádogemberrel (Kádas József) és a Gyáva Oroszlánnal (Imre Krisztián), akik mind társául szegődnek. Csak hogy a Smaragdvárosba vezető út roppant veszélyes, mert a gonosz Nyugati Boszorkánynak (Decsi Edit) éppen arra a piros cipőre fáj a foga, amit Dorothy visel magán. A musicalt a Békés Pál-Sztevanovity Dusán páros klasszikus fordításában, Widder Kristóf rendezésében élvezhetjük majd.

Premier: 2025. szeptember 20.

Chicago (Katona József Színház – Kamra, rendező: Székely Kriszta)

Kicsit komolyabb és „felnőttesebb” előadások felé kanyarodva (bár nem állítjuk, hogy a fenti kettő musicalt felnőttek ne élveznék), szintén nagy érdeklődésre tarthat számot Székely Kriszta rendezése a Katona Kamrájában. Székelyről köztudott, hogy közel állnak hozzá a zenés darabok (a 2010-es évek második felében rendezett operát /Kreatív kapcsolatok, Hoffman meséi, Cosi fan tutte/, operettet /Kékszakál/ és musicalt /István, a király/ is az Operettszínházban és az Operaházban), de most végre anyaszínházában (amelynek 2026 februárjától kezdve igazgatója is) is színpadra állíthat egy jól ismert darabot. John Kander, Fred Ebb és Bob Fosse zenés művének magyarországi bemutatóját 1986-ban, a Fővárosi Operettszínházban tartották, azóta pedig több mint 30 különböző rendezésben láthattuk (legutóbb a Szegedi Szabadtéri Játékokon) – érdekes, hogy egyik verzió sem tudott igazán legendássá válni. Már csak emiatt is érdemes várni az új bemutatót, amelynek már alkotógárdája is impozáns: a magyar szövegért Závada Péter, a koreográfiáért Gergye Krisztián felel, az előadás zenei vezetője Dinyés Dániel lesz. Ha pedig még mindez nem lenne elég vessünk egy pillantást a szereposztásra: Velmaként Rezes Judit, Roxie-ként Mentes Júlia lép színpadra, Billy Flynn Tasnádi Bence, Morton Mama Jordán Adél, Amos Hart Béres Bence, Mary Sunshine pedig Pálmai Anna lesz, a Konferanszié öltönyét pedig Pásztor Dániel ölti magára.

Premier: 2025. december 12.

Parasztopera (Radnóti Színház, rendező: Szikszai Rémusz)

Szintén decemberi premierként érkezik a Parasztopera, Darvas Benedek és Pintér Béla először 2002-ben bemutatott zenés darabja. A mű az ősbemutató óta igazi klasszikussá vált, számos vidéki és határon túli előadásban feldolgozták, de ez az első alkalom, hogy a budapesti közönség egy új verzióban, Szikszai Rémusz rendezésében találkozhat vele. A görög sorstragédiákat idéző cselekmény igazi műfaji kavalkádban szólal meg, ahol nem tudni, hol kezdődik vagy végződik a népzene és a barokk recitativo, a szappanopera és a mélylélektan, a vulgáris és a költői, a nevetés és a sírás. A történet alapját egy vidéki esküvő adja, Roland (Katona Péter Dániel) és Etelka (Katona Kinga) készül éppen összekötni életét örökre. De ahogy mulat a násznép és fogy a bor, egyre több rejtett konfliktus robban ki a szereplők között, a múlt pedig sötét titkokat rejt. Olyanokat, amelyek ha felszínre kerülnek, a jobb életről dédelgetett álmok visszafordíthatatlanul összetörnek. Az előadás igazi sztárszereposztással érkezik: a további szereplőket László Zsolt, Kováts Adél, Berényi Nóra Blanka, Bata Éva, Kaszás Gergő, Pál András és Krisztik Csaba kelti életre.

Premier: 2025. december 17.

Rebecca – A Manderley-ház asszonya (Erkel Színház, rendező: Béres Attila)

A musical-rajongóknak érdemes lesz várni a tavaszt, ugyanis a megújult Erkel Színház egyik nagy dobása Lévay Szilveszter és Michael Kunze egyik, itthon is ikonikussá vált darabja, a Rebecca lesz. A Daphne du Maurier azonos című regénye alapján készült musical főhőse a névtelenségbe burkolózó „Én”, aki az amerikai Mrs. Van Hopper társalkodónőjeként érkezik Monte Carlóba. Itt ismerkedik meg a komor Maxim de Winterrel, az angol nemesi család fejével, akinek egy évvel korábban elhunyt felesége, Rebecca a társadalmi élet kedvence volt. Az idősödő férfi és a fiatal naiv lány egymásba szeret, rövid időn belül pedig össze is házasodnak. Az új frigynek azonban nem mindenki örül, különösen a Manderley-ház házvezetőnője, Mrs. Danvers, a néhai Mrs. de Winter egykori nevelőnője és bizalmasa. Az új asszony igyekszik mindenben a férje kedvében járni, ugyanakkor sejti, hogy Maxim súlyos terheket cipel, amik végül akkor kerülnek újból napvilágra, amikor a Manderley-ház kikötőjének közelében egy hajóroncsra bukkannak, benne egy női holttesttel.

Daphne du Maurier talán leghíresebb regénye, A Manderley-ház asszonya 1938-ban jelent meg, sikerét pedig mi sem mutatja jobban, hogy két évvel később Alfred Hitchcock forgatott belőle mozifilmet, amelyet Oscar-díjjal jutalmaztak. A világhírű Lévay-Kunze páros az Elisabeth és a Mozart! után a 2000-es évek elején új téma után kutattak, és mivel már korábban is szemeztek du Maurier regényével, nekiláttak a musical megírásának, aminek végül – különböző jogi procedúrák miatt – Japánban tartották a világpremierjét. A magyar bemutatóra 2010 tavaszán került sor, a musical Béres Attila rendezésében a Budapesti Operettszínház színpadán volt látható közel egy évtizeden át. A rajongók legnagyobb örömére az előadás – új szereposztással, de ugyanúgy Béres rendezésében – tavaly és idén is látható volt a Szegedi Szabadtéri Játékokon, ahol szintén óriási érdeklődés övezte. A 2026 márciusában Budapestre visszatérő előadás szereposztása egyelőre még nem ismert, az viszont biztos, hogy a rendezői székbe ismételten Béres Attila ül – ami szinte garantálja a hosszan tartó sikert.

Premier: 2026. április 3.

Kiemelt kép: A Jégvarázs musical stábja (Forrás: Madách Színház)